Birtokba vétel

A tényállás alapján, amit előadott de„ Kértem az illetékes végrehajtót, hogy adja birtokba az ingatlant.”
Az ingatlant a végrehajtó árverezte, mint nem lakóingatlan.

Én arra reagáltam, hogy a LAKÓINGATLANNÁL, nem olyan egyszerű birtokba lépni, mint a jelen tényállásban. Ezért írom, hogy a NEM lakóingatlan státuszú Magyar Állam tulajdonában álló ingatlan tükörsima. Hiszen az egyetlen esetben sem lehet lakóingatlan.

(sőt, tovább megyek, adósról szó se volt, csak tulajdonosról. Lehet, hogy végrehajtás nincs is, csak az MNV árverezte a vagyonkáját. Bár ahhoz meg lehetne kulcsa.)

papinianus88,

Az adósnak ehhez meg kellene várnia az ítélet napját, ami egyelőre bizonytalan (bár Ukrajnában olyasmi), tekintve, hogy az adós halott. Pont ez lehet az oka, hogy az örökös az állam lett, mert a sok tartozással a negyedunokahúg szomszédjának se kellett az ingatlan örökléssel.

Mondjuk abban, hogy az MNV-t ez nem igazán izgatja, viszont ha a természetes személy adós az általad említett , adott pillanatban fennálló "nem használt" "lakatlan" ingatlanhoz utóbb hazatévelyedne a hosszúra nyúlt kocsmázás után, nem biztos, hogy következmények nélkül maradna az a tény, hogy nem végrehajtó adta birtokba az ingatlant. Azért abban lehet rizikó, nem tudhatod, hogy 8 év után elfogy a pénze Kanadában az adósnak és úgy dönt, csak az egyetlen ingatlanában tudja meghúzni magát. Azért a Magyar Államos, ehhez képest: tükörsima.

papinianus88,

Egy lakatlan, nem használt LAKÓingatlan miben tér el a leírtaktól?

Érdekes. Állásfoglalás is létezik arról, hogy az ingatlanárverési hirdetményen is konkretizálni kell (egy előzetes megkeresést követően), hogy az MNV. mikor biztosítja, egy konkrét időpontban az ingatlan megtekintését az érdeklődőknek. Ez a gyakorlatban évek óta működőképes. Nos a megtekintés biztosításához, nem árt az ingatlant felnyittatni, bejutni, jobb esetben a kulccsal. Márpedig, ha ez lehetséges, akkor az átadás is.
Ha már nem jó arc az MNV (nem segít felnyittatni), simán felnyittatnám a helyedben, a NEM lakóingatlant, senkinek az érdekét nem sérti, az MNV-t konkrétan semmiben. Te pedig megírod a végrehajtónak , hogy birtokba léptél. Oda viszel egy lakatost, ennyi lesz a költséged, ha be van jegyezve a tulajdonjogod, akkor nagyon nincs is mitől tartanod.

Itt nem működik a felnyitás, zárcsere, nosza nálam van a kulcs - és bejelentés a végrehajtónak, hogy az MNV "átadta"? Fog az MNV protestálni emiatt? Érdekli őket? Szerintem nemnagyon. Én lehet, bepróbálnám.
Senkinek az érdekét nem sérti valójában. Csak a "nem csinálás semmit" az árverési vevőét...

Az A-verzió az lenne, hogy a tulajdonos (M.Állam) átadja neked az ingatlant, hogy utána ezt a végrehajtónak bejelentve, az is átadhassa neked a 154. § szerint. A gond az, hogy a tulajdonosnak nincs kulcsa az ingatlanhoz, tehát ő sem tudja neked átadni.
Marad ezzel a B-verzió, hogy az átadáshoz az ingatlant kényszerrel fel kell nyitni, az viszont 154/A. § szerinti átadás, amire jelenleg moratórium van hirdetve.
A tulajdonos megtehetné, hogy saját maga felnyitja az ingatlant, és akkor mégiscsak az A-verzió működne, de ha ehhez megfelelően töketlenséggel áll hozzá (márpedig az MNV éppen ilyen), akkor kénytelen vagy a B-verzió kivitelezhetőségére várni.

Kérni kérheted...

2022. Január elején vásároltam egy ingatlant, ami a Magyar Állam tulajdonában állt, és beköltözhetően (évek óta nem lakják, az előző tulajdonosok elhunytak) került értékesítésre az árverés során. Azóta jogerős az árverési jegyzőkönyv, és már a Földhivatal is bejegyzett új tulajdonosként.
Kértem az illetékes végrehajtót, hogy adja birtokba az ingatlant. Hivatkozva a veszélyhelyzetre, azt mondták, hogy ők leghamarabb júliusban adják birtokba, ha hamarabb kérem, akkor forduljak a Magyar Államhoz. Meg is kerestem az Nemzeti Vagyonkezelőnél az illetékest, de arra hivatkozott, hogy ők nem rendelkeznek az ingatlan kulcsaival, ezért a birtokba adásról az árverési jegyzőkönyv készítése után 30 nappal az illetékes Végrehajtó gondoskodik.

Jelen helyzetben, hogy az ingatlan üres és a Magyar Állam volt a tulajdonos, illetve beköltözhetően került árverésre, jogerős az árverési jegyzőkönyv is, kérhetem az illetékes Végrehajtót, hogy adja birtokba most, és ne várja meg a veszélyhelyzet végét, mert az jelen esetben figyelmen kívül hagyható? Tekintettel arra, hogy nem kell helyszínen intézkedni, csak a birtokba adásról kell jegyzőkönyvet készíteni.

Ennek az az oka, hogy amíg a végrehajtónál minden ügyintéző tudja, hogy mely intézkedésnél kiknek kell lenniük a címzettnek (például a letiltást a munkáltatónak is meg kell küldeni), addig a bírósági ügyintézők (leírók, lajstromirodások) ezeket nem tudják. Nekik a bíró/titkár írja oda, hogy kiknek kell megküldeni, és ha valakit véletlenül kifelejt a listából, az egyszerűen nem kap, még reklamálásra sem, mert a "titkár nem írta oda".

Sőt még a hatósági átutalási megbízással szemben előterjesztett igényperről sem kap semmit a végrehajtó.... utána a pernyertes, harmadik fél pedig falhoz vágná a szemét végrehajtót, hogy nemcsak lemerte "inkasszózni" a számláját, de nem is akarja kiutalni időben... mintha a végrehajtót nem érintené. Ugyanez sokszor előfordul végrehajtási lap visszavonásával kapcsolatosan. Közjegyzők. A végrehajtónak nyilván meg kellene küldeni, hiszen fellebbezéssel miért ne élhetne? (megszüntetésnél nem szükséges, ott nem fellebbezhet, értelemszerűen.)

„biztos van olyan eset...nem?”
Persze, hogy van. Sőt, csak olyan van, feltéve, hogy van. Kicsit érthetőbben: a végrehajtási kifogás kizárólag és csakis a végrehajtónak a végrehajtási eljárás valamely szabályát sértő intézkedése ellen irányulhat, és értelemszerű, hogy az annak helyt adó határozat a végrehajtót marasztalja. Ha a kifogás - kivételesen - ténylegesen is a végrehajtó konkrétan megjelölt intézkedése ellen irányul, akkor a határozatnak - akármi is legyen az érdemben - a végrehajtó is címzettje.
Csakhogy tudjuk, hogy a végrehajtási kifogásoknál tízből kilenc (vagy inkább: húszból tizenkilenc) - tartalmát tekintve - nem végrehajtási kifogás, hanem valami más: fmh. elleni rendkívüli ellentmondás (Fmhtv. 32. §); fmh. kézbesítési kifogása (Pp. 138. §); végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem (Vht. 211. §); követelés összegének vagy jogalapjának vitatása, elévülésre hivatkozás (41. §); végrehajtás megszüntetése iránti kérelem csak úgy, mert miértisne (55. §) vagy megszüntetés iránti kérelem más határozatra hivatkozással (56. §); felfüggesztés iránti kérelem (48. §); vagy csak simán "adjunk be valamit, hátha lesz valami" látszatkifogás, konkrét sérelem nélkül; vagy más szerv (bíróság, rendőrség, közigazgatási hatóság, földhivatal, okmányiroda, gyámhivatal, bank, közös képviselő, tévé, rádió mosógép) eljárását kifogásolják. Vagy nem eljárási szabálytalanság történt (pl. nem érhető el telefonon a végrehajtó -> kari panasz). Megjegyzendő, hogy ezek jó részét jogvégzett emberek követik el, de minimum azok buzdítják az elkövetőt az elkövetésre. Ja.
Nos, az ilyeneket elutasító végzéseket nemigen küldi meg a bíróság a végrehajtónak, hanem már csak a jogerősítő végzést, vagy a jogerősítő záradékkal ellátott eredeti határozatot. És hát az árverés ellen előterjesztett kifogások is éppen ilyenek, és éppen ezen bukik (bukhat) meg az árverési vevő.

gerbera317,

Egy ilyen kifogás elbírálásánál a végrehajtó sem "fél"? Neki nem kellene megküldeni az eredeti határozatot? A végrehajtó nem is fellebezhet? (mondjuk nem tudom, mi alapján, de miért ne, biztos van olyan eset...nem?)

„Miért nem ír a vevő egy levelet a végrehajtónak, amiben kéri, hogy a határozat meghozataláról a végrehajtó őt értesítse?”
Az a nagy helyzet, hogy a végrehajtó is csak egy utólag, jóval a jogerőre emelkedést követően megküldött, jogerősítő végzésből tudja meg, hogy a kifogást jogerősen elbírálták. Tehát gyakran még a végrehajtónak sincs lehetősége a jogorvoslatra, mert csak akkor szerez tudomást a kifogás elbírálásáról, amikor az már jogerős.

Nem magával a 15 nappal. Az mindenre is elég, van akinek a mindenség létrehozásához kétszer is.
Hanem azzal kellene, hogy MIKOR indul az a 15 nap. Akkor, amikor az árverési vevő tudomást szerez a jogerős ítéletről.

Ahogy minden más, normális ügymenetnél is. Hagyaték, fizetési meghagyás, polgári per, mittudomén. Minden határidő a kézhezvételtől számít. Értelemszerűen. Vajon itt miért nem....?

„„lehet-e akár az árverési jegyzőkönyv aláírásakor már megkérni a birtokba adást?”
Lehet. De ha később eljön az ideje, és valaki nem kéri, arra a végrehajtó röhögve mondhatja azt, hogy "de hát nem kérte".”

Sőt, egy foggal-körömmel a kuckóhoz ragaszkodó adós - és ügyvédje -, a birtokbaadás időpontjának tájékoztatásáról történő tudomásszerzést követően előterjeszti a végrehajtási kifogást. Mivel észleli, hogy az árverési jkv tartalmazza a birtokbaadási kérelmet, ami idő előtti. Kétsége ne legyen senkinek, hogy a gyakorlatban sokszor idő előtti a kérelem ( életszerűbb is lenne, a megszorító 15 nap helyett)., azonban a foganatosító bíróság helyt fog adni a kötelezett kifogásának. Aztán majd próbálkozhat a kedves vevő meghatározott cselekménnyel.

A gyakorlatban amúgy előfordul, hogy a vevő megkapja a végrehajtótól a tájékoztatást, hogy jogerőssé vált a kifogás. Amint átveszi a levelet, ügyfélfogadási időben jegyzőkönyvbe is mondhatja. És egy valamire való végrehajtó tértivevényes levéllel küldi ki ezt a tájékoztatást, véleményem szerint nem 1-2 napja van ilyenkor a vevőnek reagálni. Ettől függetlenül ez nem végrehajtói kötelezettség. Szvsz. a vékony 15 napos határidővel kellene valamit kezdeni.

Az a baj, hogy hiába írsz egy ilyen kérelmet, annak teljesítése a két hónaptól a négy évig kb. bármikor bekövetkezhet, nem tart fejben ilyesmiket a végrehajtó.
Az lenne inkább a megoldás, hogy ha egy bírósági eljárás véget ér, automatikusan értesíti az árverési vevőt. De még ez is kevés lehet, hiszen mire kiküldi a levelet, ha egyből megérkezik, akkor is 1-2 napja esetleg marad a vevőnek gyorsan kérelmeket összeütni. És akkor még jóindulatú voltam a magyar postával...
Az igazi az lenne, amit gerbera is írt, hogy eleve "fél" legyen a vevő is, sőt, szabály kellene rá, hogy automatikusan ő is értesítve legyen a határozatokról, és természetesen a kézheztvételtől induljon a 15 nap.

Miért nem ír a vevő egy levelet a végrehajtónak, amiben kéri, hogy a határozat meghozataláról a végrehajtó őt értesítse? Azért, hogy annak jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül tudja kérni a birtokbaadást, mert a bíróság a határozatról/annak jogerőre emelkedéséről a vevőt nem értesíti. (Azért gondoltam a határozatra, és nem annak jogerőre emelkedésére, mint az értesítési pontra, mert az utóbbinál jó eséllyel kifutna a vevő az időből mire a végrehajtótól eljut a vevőig az értesítő levél.)

Ha a végrehajtó ezután nem értesíti, akkor lehetne esélye egy végrehajtási kifogásnak a vevő részéről?

„ jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig.”

Erről beszélünk, nem? Én legalábbis... :)

A jogorvoslat tarthat hónapokig, akár évekig, hogy mikor zárul le jogerősen, az árverési vevőnek legfeljebb akkor van esélye megtudni, ha hetente érdeklődik a végrehajtónál. Nem lenne népszerű, gondolom...
Ha random kérdez, mondjuk 3 hónap múlva (6 hónap múlva, 15 hónap múlva), akkor a válasz lehet az, hogy "ja, az már egy hónapja lezárult jogerősen, a határidőből kifutott kedves vevő, há' mér' nem kérte időben? Ó, nem tudta? Kár. Van ez így."

Vagy te nem erre gondoltál?

@drbj ???

Miután vagy három hónappal eltelt a határidő, mert az árverési vevővel senki nem közli, hogy a bíróság ítéletet hozott, és már rég jogerőssé is vált, és „ a végrehajtó röhögve mondhatja azt, hogy "de hát nem kérte".”, akkor valszeg az árverési vevő kacaja nem lesz teljesen őszinte...

drbjozsef

„olyan messze van, mint Makó Medinától”

Valóban, éppen 200 km-re. Medina ugyanis Szekszárdtól nem messzire van. :-D

„lehet-e akár az árverési jegyzőkönyv aláírásakor már megkérni a birtokba adást?”
Lehet. De ha később eljön az ideje, és valaki nem kéri, arra a végrehajtó röhögve mondhatja azt, hogy "de hát nem kérte".