Birtokba vétel

drbjozsef,
„jellege nem lakóingatlan”
Ez a tulajdoni lap szerint is így van?
Műszerész műhely és raktár

Ha az ingatlan tehermentesen került kiírásra, akkor a hasznélvezeteti jogokat is töröltetni kell. Ha viszont nem töröltethető, akkor szabálytalanul volt meghirdetve az ingatlan. Eső után köpönyeg annak, aki fórumozással tökölte el a drága időt jogorvoslat keresése helyett...

Tamás111,

Ha törölhető a haszonélvezeti jog a vht szerint, akkor árverezhető csak akkor "tehermentes"-ként.
Ha nem törölhető, akkor van esélye, hogy a végrehajtó hibázott.
Tekintve, hogy a végrehajtó is a tulajdoni lapból dolgozik, feltehetőleg ezek törölhető haszonélvezetek lesznek, és így is fogja beadni a földhivatalba.

„Így is érvényes "ha az árveréstől számított 30 nap eltelt, 15 napon belül kérni kell a végrehajtót, hogy ürítse ki és adja át az ingatlant”
Ha ez NEM lakóingatlan, akkor nem a Vht. 154/A.§ szerint kell kérni az átadást, de szerintem ezt már néhányszor írtuk. Hanem a 154.§ szerint, 30 nap után, át kell adni neked. Jegyzőkönyvvel, az irodában. Nincs helyszíni cselekmény, nincs kiürítés. A műhelyt, raktárat nem kell kiüríteni, abban nem lakhatnak, nem is "költözhetnek ki". Az a te dolgod lesz, hogy kirakd őket.
Már, feltéve, hogy ez tényleg a tulajdoni lap szerinti is raktár.

Tamás111,

„jellege nem lakóingatlan”
Ez a tulajdoni lap szerint is így van?

Szomorú örökös, KÖSZI
137. § (1) A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:
...
c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,
d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.
(2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog – függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve –, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.
Eszerint az én tulajdonjogom is terhelheti majd haszonélvezeti jog, de pár követelésben ők is ludasok, így a 137§(2) szerint talán lehet majd törölni a haszonélvezetüket.

Tamás11

„Árverés után derült ki, hogy van bejegyezve rá két haszonélvező is, az egyik benne is lakik (nem tudom miért nem kértem ki hamarabb a tulajdoni lapot, ha tudom nem is veszek részt az árverésen és pláne nem nyerem meg és fizetem ki).
Erről persze nem tesz említést a hirdetmény, helyette "Az ingatlan tehermentesen kerül árverésre." van benne.”

Én úgy tudom, hogy a haszonélvezeti jog törölve lesz az árverés végével - nem neked kell levetetni - de lehet, hogy rossz az információ.

Tisztelt Fórumozók!
Lentebb kérdeztem hogy nem lakóingatlan műhely és raktár, (az adós nem lakik benne), jellege nem lakóingatlan kiürítését.
Árverés után derült ki, hogy van bejegyezve rá két haszonélvező is, az egyik benne is lakik (nem tudom miért nem kértem ki hamarabb a tulajdoni lapot, ha tudom nem is veszek részt az árverésen és pláne nem nyerem meg és fizetem ki).
Erről persze nem tesz említést a hirdetmény, helyette "Az ingatlan tehermentesen kerül árverésre." van benne.
Így is érvényes "ha az árveréstől számított 30 nap eltelt, 15 napon belül kérni kell a végrehajtót, hogy ürítse ki és adja át az ingatlant"
Ha nem érvényes, akkor nem kellett volna benne lennie a hirdetményben hogy van rajta haszonélvezeti jog?
A törlése egy csomó pénzbe kerülhet nekem. Van e anyagi felelőssége a végrehajtónak ebben. Be kell adjak végrehajtási kifogást?
Meddig tehetem ezt meg?

ripped1985,

Mondd meg a biztosítónak, hogy árverésen vásárolt, te vagy a tulajdonos, de a birtokos még nem te vagy.
Legfeljebb kicsitt drágább lesz, de a biztosító kockázatába bele kell férjen, a közhiedelemmel ellentétben kevés adós tesz kárt komolyan az ingatlanban. Legfeljebb jóval a végrehajtás előtt, ha amúgy tud hova menni.

Biztosítás szemontjából nincs "szándékos" károkozás, már legalábbis, ha a szándékos károkozó nem maga a szerződő, vagy közreműködő abban a károkozásban. Neked kifizetik a biztosítási összeget, majd, ha igazolhatóan szándékos volt, akkor behajtják (megpróbálják legalábbis) a károkozón a kárt.

Legyen nyoma a kötvényen, hogy nem vagy birtokos, és nincs is közöd a birtokoshoz, ennek tudatában vállalják a biztosítási kockázatot.

Igen, és azt érdemes is. Bárki érdekelt köthet vagyonbiztosítást, akár haszonélvező is. Te, mint tulajdonos, minden további nélkül.

Biztosítást amúgy is kötnék majd. Most csak a birtokbaadásig hátralévő idöt akarom amennyire lehet "levédeni". Szándékos károkozás (gyújtogatás) belevehető a biztosításba? Bele szokott menni a biztosító társaság ha az adós még benne lakik?

„Kérdésem, ha esetleg az adós gondol egyet és teszem fel felgyújtja a házat, megsemmisül, akkor így jártam?”
Így. Nem is értem a kérdést. A leégett ház az leégett ház, hát hogyne így jártál volna.

„Ki lehet ezt védeni valahogy?”
Nem nagyon. Esetleg ha leülsz a házzal szemben, feltöltött mobillal, 0-24, 7/7-ben, és időben tudod hívni a tűzoltókat.

„Biztosítást lehet kötni ha már az én tulajdonomba kerül?”
Igen, és azt érdemes is. Bárki érdekelt köthet vagyonbiztosítást, akár haszonélvező is. Te, mint tulajdonos, minden további nélkül.

Sziasztok!

Árverési vevő vagyok (ház), talán ebben a hónapban megtörténik a tulajdonjog bejegyzése. Birtokbaadás tolódik a moratórium miatt.
Kérdésem, ha esetleg az adós gondol egyet és teszem fel felgyújtja a házat, megsemmisül, akkor így jártam? Ki lehet ezt védeni valahogy? Biztosítást lehet kötni ha már az én tulajdonomba kerül?

Igen!

Amennyiben az önkéntesen kiköltöző adós jogkövető magatartást tanúsít a végrehajtás során és kiköltözik ingatlanából, úgy a jövőben visszafizetik a részére az ingatlan árverési vételárának törvényben meghatározott százalékát.
.
Az összeg az ingatlan vételárához igazodik. Amennyiben az árverési vételár az 5 millió forintot nem haladja meg, úgy a vételár 1 százalékát kaphatja meg az önként kiköltöző adós. Öt millió vagy azt meghaladó vételár esetében 50 ezer forint, illetve az 5 millió forint feletti rész 0,5 százalékát fizetik ki. 10 millió vagy annál magasabb vételár esetén 75 ezer forint és a 10 millió feletti összeg 0,25 százaléka fizethető ki az adósnak.

Sziasztok!

A következő kérdéssel fordulnék hozzátok:

Lakóingatlan elment árverésen, és 1/1-es volt a tulajdoni hányada az adósnak.. Van rajta haszonélvező, aki szintén adós a hitelben. Határidőben kiköltözött a haszonélvező az ingatlanból és kéri a kiköltözési pénzt (szintén határidőben).
"154/B. § (1) Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan birtokba adását, de legkésőbb a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti."

Mivel a haszonélvező a kötelemben adóstársa az elárverezett ingatlan tulajdonosának, neki jár ez a pénz vagy sem szerintetek?

A választ előre is köszönöm.

Ez nem lakóingatlan, így eleve nincs sem a jegyzős 60 napos határidő, sem téli moratórium. Per pláne nincs. Itt, ha az árveréstől számított 30 nap eltelt, 15 napon belül kérni kell a végrehajtót, hogy ürítse ki és adja át az ingatlant, az pedig haladéktalanul köteles eziránt intézkedni.

Nem teljesen értem, de menjünk végig. Nem lakóingatlan műhely és raktár, és állítólag nem is az adós benne lakik, jellege nem lakóingatlan

1. árverési jegyzőkönyv aláírása megtörténik.
2. adósnak el kell hagynia az elárverezett ingatlant az árverést (árverési jegyzőkönyv keltét) követő 30. napig (a vételár 15 napon belül be lesz fizetve)
3. ha ez nem történik meg a vevő a (10) bekezdés értelmében, a következő naptól számított 15 napban kérheti az ingatlan kiürítését.

• Nincs moratórium tehát november és április között is ki lehet rakni a bentlakót.

12. A végrehajtó az árverési vevő kérelmére – szükség esetén rendőrség közreműködésével – akkor intézkedik az ingatlan birtokba adása iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.

• Hogy jöhet össze a 14 hónap?

Egy kiűritési per lakottan (saját ügyekből) 2 év,a te esetedben kb. 14 hónap.

Semmit nem akar vele mondani.
Majordomus a mi helyi koelhónk, aki minden topikot megszór lakonikusnak tűnő illakonikus bölcsességeivel.

Majordomus, ezt nem értem "Nem lesz rövid."
Ezzel esetleg azt akartad mondani hogy jobb ha személyesen kérem majd mert úgy esetleg gyorsabb vagy mit?

„Nem, de a kérelmedet beadhatod úgy is.”
:DDDD
Hát ez gonosz volt. :D

Nem lesz rövid.

Nem, de a kérelmedet beadhatod úgy is.

Azt szeretném még megkérdezni hogy a kiürítést indíthatom majd e-papíron keresztül?

Esetleg furkósbottal áll az ajtóban az adós,tehát a lakás(helyiség)kiüritést azért el kell inditani.

„
A birtokba vétel miben különbözik ha az elárverezett ingatlan műhely és raktár, de az adós benne lakik, jellege nem lakóingatlan.
Vonatkozik rá pl. a moratórium?”

nem.

Tisztelt Fórumozók!

A birtokba vétel miben különbözik ha az elárverezett ingatlan műhely és raktár, de az adós benne lakik, jellege nem lakóingatlan.
Vonatkozik rá pl. a moratórium?