Egyesületi közgyűlés probléma

Sziasztok!

Kérdésem a következő. Egyesület elnökségének lejár 2 hónap múlva a mandátuma. Tisztújító közgyűlésen, ha ugyanazok maradnak az elnökségi tagok, és nincs is egyéb javaslat, akkor elég csak a jegyzőkönyvben rögzíteni ezt és hogy az elnökségi tagok további 5 évre vállaják a tisztséget, a mandátum meghosszabítását további 5 évre a közgyűlés megszavazza, és nem kell újra tisztség elfogadó nyilatkozatokat benyújtani személyenként, valamint elnökségi helyenként szavazást tartani? Vagy mindenképp új szavazás és tisztség elfogadó nyilatkozatok kellenek? Ráadásul első esteben gondolom a most mandátum lejárati dátumhoz kell 5 évet adni, és úgy benyújtani a kérelmet, új szavazásnál viszont a szavazás, közgyűlés napja plusz 5 év lesz az új mandátumok időtartama?

Köszönöm a válaszokat!

Evileg az egyesület nem működhet vezetőség nélkül.
A közgyűlést az
Elnök hívhatja össze,az meg úgye nincs.
.
Meg kell nézni az egyesület alapszabályát hogy rendelkezik ilyen esetekre.

Elvieg ti is tehettetek volna javaslatot az új elnök személyére!

Tisztelt szakértők!

Szeretném a jogi véleményüket kérni , egy nekem kérdéses ügyben.
Tagja vagyok egy egyesületnek, melynek 2019 novemberére lemondott az összes elnökségi tagja, ill. nov.09-én az elnöke is. ezt követően 2020 januárjában a lemondott elnök közgyűlést hívott össze, melyen őt magát ismét elnöknek választották, ill. elnökséget is választottak. A közgyűlés ellen polgári kereset lett beadva, ennek kapcsán 2020. júniusában a bíróság felfüggesztette az összes határozatot. Még előtte, márciusban, ugyanez a bíróság egy törvényességi felügyeleti eljárást indított az egyesület ellen, mert mint kiderült, az elnök és az elnökségi tagok megbízatása már 2018 december 5-én megszünt. A felügyeleti eljárást a polgári eljárás miatt felfüggesztették. A polgári eljárás 2021 júniusában zárult jogerősen, az összes határozat megsemmisítésével, és kimondva, hogy az elnök mandátuma 2019.11.09-én megszünt, az egyesületnek pedig nincs egyetlen vezető tisztségviselője sem. Nem sokkal ezután a volt elnök - akiről kimondták, hogy nem elnök 2019.11-óta - közgyűlést hívott össze, amin megálasztatta magát, ill. szabályzatokat fogadtak el, új alapszabályt, szmsz-t, működési szabályzatot. A napirend pedig úgy volt összeállítva, hogy az első pont nem a tisztségviselők választása volt, hanem új alapszabály elfogadása. Ezt véleményem szerint azért csinálhatta, mert a régi alapszabály szerint, csak kétszer lehet valaki elnök, utána újat kell választani, és ő már kétszer volt elnök, ráadásul 2018.12.05-ig, utána nem volt egyetlen megválasztott tisztségviselő sem.

Ezt a passzust az új alapszabályból kivették, majd első napirendi pontként megszavazták, majd egyből bejelentették, hogy ettől a pillanattól ez az alapszabály érvényes, és megválasztatta magát elnöknek ismét.

Kérdéseim: szabályos e, hogy egy évek óta vezető tisztségviselők nélküli egyesület, nem vezetőket választ az első pontban, hanem alapszabályt és többi szabályzatot?
Szabályos e, hogy az így megszavazott új alapszabályt azonnal hatályba lépettnek nevezi, és annak alapján megválasztatja magát?

Tisztelettel várom válaszukat, segítségüket előre is köszönöm.

Köszönettel

Tisztelt tagok,
tudja esetleg valaki, hogy ha az egyesulet vezetosege nem hiv ossze kozgyulest irasos keresre sem masfel eve, a tagok 10%-a osszehivhatja es beadhaja a torvenyszekre a kozgyulesi jegyzokonyvet es a tobbi szukseges dokumentumot (alapszabaly modositast, jelenleti ivet, tisztsegelefogado nyilatkozatot)? vagy csak az elnokseg hivhat ossze kozgyulest?
koszonom elore is!

linuxos:

sajnos nem. en konkret egyesulettel probalkoztam, de a birosagot nem erdekli a torvenyesseg. Ezt szoban mondta egy biro, nincs igy leirva, de a cselekedeteik - illetve ezek hianya - bizonyitja sajnos hogy nem lepnek semmit. Irnak egy HP-t (hianypotlas) de ha arra sem lep az egyesulet vezetosege, semmi sem tortenik.

Érdeklődni szeretnék. Törvényszék újközgyüllés összehívását kéri, alapszabály modósítás céljából, az új elnök bejegyzéséhez. A régi elnök már nem elnökölhet (lemondott, a 60 nap eltelt), az új elnököt meg még nem jegyezték be. Ki hívhat össze közgyülést? Köszönöm

Tisztelettel kérdezem, hogy mi történik akkor, ha egy egyesület egy adott évben a törvényben előírt legalább 1 közgyűlést (bármilyen okból) nem tartja meg? Indul hivatalból eljárás valamely hatóság (ügyészség, bíróság) részéről ilyen esetben? Nem inket érint, általánosságban kérdezem.

Köszönöm!

bigali

Lehet.

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi ügyben szeretnék tanácsot kérni:

Adva van egy megyei szövetség, melynek minden járásból több egyesület is tagja. Alapszabályunk szerint a „közgyűlés választja meg az elnököt és az elnökség tagjait. Az elnökség tagjának lehetőség szerint minden járásból legalább 1 főt kell választani.”
Ebből folyamatosan vita van. Jelenleg is van olyan járás ahonnan nem választottak elnökségi tagot,így szerintem az Ő képviseleti joguk csorbul.
Lehet-e oly módon módosítani az alapszabályt, hogy az elnökség tagjait, járásonként a járásban lévő tagegyesületek képviselői választják és delegálják az elnökségbe.
Köszönettel: Bigali

Florian

Figyelemmel kell lenni.

„Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben egy tag jogi felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújt be a bíróságra az veszélyezteti-e az egyesület közhasznú jogállását?”

Attól függ, mi a kérelem tartalma.

Tisztelt jogi fórum!
Rövidesen Egyesületi közgyűlés tartunk.Ha az egyesület közgyűlése határozatképtelen megismételhető e azonos napirendi pontokkal egy órával későbbi időpontban. (2016-ban kelt alapszabályunk ezt a verziót alkalmazza.)Vagy figyelemmel kell lennünk az új PTK-ra mely szerint a közgyűlés minimum három nap elteltével hívható. össze. Tisztelettel várom a szakértő választ

Tisztelt Fórum,
Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben egy tag jogi felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújt be a bíróságra az veszélyezteti-e az egyesület közhasznú jogállását?
köszönöm!

fiu1,

Az biztos, hogy a pandémia alatt azok is tarthattak online ülést, akinek az alapszabálya nem tartalmazta ezt, a rendeletben foglalt feltételekkel.

Nem tudom pont most hogyan van, de már lehet személyes jelenléttel is közgyűlni, ergo azt gondolnám, hogy online ülést csak azt tarthat ezután, amely szervezetnek ez az alapszabályában szerepel. De biztos nem vagyok benne, meg kellene nézni, az új rendelet mit helyezett hatályon kívül a régi vészhelyzeti szabályokból.

fiu1

Szerintem már nem csak online lehet közgyűlni.

Sziasztok!

Egyesület esetén ha nincs az alapszabályban ezirányú rendelkezés akkor lehet ONLINE közgyűlés?
Az elnök márciusban sajnos elhunyt. Ezért új elnököt és titkárt és elnökhelyettest szeretnénk választani.

Az online szavazás esetén személy szerint kell küldjék a szavazók hogy kire szavaznak? Vagy ezesetben egy google űrlapot kell alkalmazni hogy ne lássuk ki kire szavazott?

Mit kell ebből archiválni, stb? Elég ha leírjuk hogy Google űrlapon szavazhattak és egy képet a szavazó felületről?

Előre is köszönöm a segítséget!

:D egyszer mindennek vége, a jónak is és a rossznak is.

LL.M.

Így igaz! Az este jelent meg a Magyar Közlönyben! Végre!

Bocs..a veszélyhelyzeti...

289/2021.(V.31.) kormányrendelet az veszélyhelyzeti szabályokat tartalmazza.

A társasház közgyűlést tarthat.

Egy nagyon jó kis cikk pont ezzel a témával kapcsolatban:

https://www.tht.hu/index.php?…

Sajnos valóban úgy szól a rendelet, hogy a veszélyhelyzet alatt nem lehet személyes megjelenéssel gyűléseket tartani. Márpedig a veszélyhelyzetet megint kitolták egészen őszig. Röhej ez az egész már! :-O

OFF
Konkrétan pl. társasházak működését teszik lehetetlenné olyan helyeken, ahol elhalálozott a képviselő, de újat csakis közgyűlésen lehet megválasztani, írásban ez nem lehetséges.
ON

Elég sok mindent engednek majd, lagzit 200 főig, kinti eseményt 500 főig, szóval ha van egy hörcsögnél értelmesebb a környéken, akkor felhívja a figyelmet erre a problémára is a tábornok úr figyelmét.

De igazad van, egyáltalán nem biztos még.

"Úgy néz ki a vészhelyzet is véget ér a jövő héten, és lehet tartani személyes megjelenéssel is ülést."

Erről még nincs szó...

„bíróságon lehet kérni az alapszabály megsértését.”

Mármint hogy annak megállapítását, és kötelezést, persze.