Kültag jogai

Kedves Mindenki!

A helyzet megoldódni látszik. Miután vállalati jogászt kerestem, és fogadtam, ezután Ő foglalkozik a történésekkel. Köszönöm mindenkinek. Üdvözlettel.

Takács Tamás.

Meg a szindikátusit is, mert ahogy elnézem, az is van.

Azt írod hogy a társasági szerződés alapján osztalékként veszi ki a neked fájdalmas összeget, akkor mégis hogy jönne ide egy munkaügyi per? Egyébként látni kellene a társasági szerződést.

Üdvözlöm!

Mielőtt jogi útra terelném a cég dolgait, informálódnék. Jelen állás szerint a cégemben "tanyázó" kültag, cégalapításkor, azaz tavaly októberben, a cég rendelkezésére bocsátott 2M forint induló tőkét, amelyből 400E a törzstőkét, 1,6m Ft. pedig az induló részt képezte. A megállapodás az volt, hogy amíg ez a tőke a cégben van, nyereségrészesedést kap. Idén márciusban egy nagyobb külföldi megrendelésnek köszönhetően teljes banki jogot kért, és kapott a nagyobb összegű beruházások végett, majd ez év áprilisáig önhatalmúlag kiutalt magának 2,8M forintot tagi kölcsön visszafizetése végett, mert az jár neki. Mint utóbb kiderült, a t.szerződés egy pontja úgy lett megírva, hogy a betett tőke arányában jár neki a részesedés, ami jelenleg 70% a javára. Ergo rabszolga vagyok a saját cégemben amit keservesen építek fel a dolgozómmal. Érdemi munkát soha nem végzett, és az ígéretével ellentétben miszerint elkívánja hagyni a céget, mégsem így tett, viszont most zárásnál ismét tartja a markát, és a képembe nevet, hogy majd akkor lép ki, amikor ő akar. Tudom, ha én nemet mondok, nincs osztalék kifizetés, viszont az alkalmas időpontot kivárva, most ki akar lépni. Tehetek ez ellen valamit? 2x sodorta csődközeli helyzetbe a vállalkozást és engem emészt a tehetetlen düh, mert kirakni nem tudom, őt pedig nem érdekli sem az alkalmazottak, sem az én sorsom. Van lehetőségem arra, hogy munkaügyi perben megszabaduljak tőle anélkül, hogy a jogtalanul kért osztalékot évről évre kifizessem a személyének?

Válaszát köszönöm.

Takács Tamás. ügyv. ig.

Kedves ObudaFan! Köszönöm!

Általában van lehetőség meghatalmazott útján aláírni:

Ptk. 3:95. § [A létesítő okirat alaki követelményei]

(1) A létesítő okiratot valamennyi alapító tagnak alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.

De azért jelen esetben ezt is figyelembe kell venni:

6:13. § [Érdekellentét]

(1) Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja.

(2) Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője.

(3) A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott.

Tehát a meghatalmazásban célszerű lenne, ha a meghatalmazó nyilatkozna, hogy az érdekellentét ellenére is meghatalmazza a meghatalmazottat.

miért?

Az aláírásnak van.

Üdvözletem! Van valami akadálya annak a tisztelt ügyvéd urak szerint, hogy a bt beltagja a kültagot meghatalmazza arra, hogy a tagok gyűlésén őt teljes körűen képviselje és az egységes szerkezetű társasági szerződést helyette aláírja? (A társaságnak egy beltagja és két kültagja van.) Előre is köszönöm a választ.

Ez nem a kültagságtól függ.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy dohányboltot üzemeltető Bt. kültagja vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy mik a pontos jogaim a boltban? A vevőket például kiszolgálhatom?

Köszönöm válaszát!

Ha az álképviselő eljárását az, akinek a képviseletében eljárt, utólag jóváhagyja, akkor a cselekménye ugyanazzal a joghatállyal bír, mint ha meghatalmazása lett volna. (Nem lehet ilyen mondvacsinált, formai okokkal a kölcsönszerződést érvényteleníteni; s ha lehetne, az az adós számára valószínűleg hátrányos következménnyel járna. Ezek a formális előírások nem az adós védelmére szolgálnak.)

Ha a társaságot csak a beltag képviselhette, és helyette a kültag írt alá, akkor annak az érvényességéhez még egy plusz meghatalmazás kellett. Ha az megvolt, érvényes, ha nem, akkor valószínűleg nem.

Olvastam több ítéletet ezzel kapcsolatban .

A bíróság azzal érvénytelenítette a szerződés ,hogy együttes aláírásra jogosult személyek nem adhat tágabb jogkört, mint amivel ők rendelkeznek Hpt. 47§ ,.Ctv8§ Ptk. 222 és 223 §-ra hivatkozva.

A cégkivonatban a beltag szerepel Önálló képviselettel.
Ebben a szerződésben a kültag írta alá, ö képviselte a bankot.

„Ugyan ez a szerződés Bt.nél íródik alá akkor a Bt. képviselője egy személyében vállalhat kötelezettséget ?

Ez így számomra azt jelenti,hogy a Bt-nek több jogot adnak mint a banknak? ez így rendbe lenne ?”

Attól függ, hogy a bt-nek a törvényes képviseletét egy képviselő látja el, vagy több, és ha több, akkor önállóan vagy együttesen. A bt. cégkivonatából mindez kiderül, azt kell megnézni.

ezzel azt akartam írni,hogy a bank két együttes aláírója magasabb joggal hatalmazza fel a Bt. egy személyét, mint amivel ők rendelkeznek, ebben az esetben a Bt. két személyét kellene meghatalmazniuk?

Van egy szerződés ami ha a bankban íródik alá akkor két aláírás van rajt(két kötelezett írja alá)

Ugyan ez a szerződés Bt.nél íródik alá akkor a Bt. képviselője egy személyében vállalhat kötelezettséget ?

Ez így számomra azt jelenti,hogy a Bt-nek több jogot adnak mint a banknak? ez így rendbe lenne ?

Ha a két együttes aláíró jogosult volt meghatalmazás adására, akkor nem érvénytelen a szerződés.

Igen amit Dr. Attika írt ez történt.

Mennyire szerződés érvénytelenítő eset az ,ha a bank két együttes aláírásra kötelezett cégképviselője egy a Bt. képviselő személyét hatalmaz meg ,hogy eljárjon a bank nevében?

Hpt 47§-ra gondolok.

A bank meghatalmazott egy betéti társaságot szerződés kötésére. Nyilván, valamilyen gépjármű adásvételére.
Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) 219-213.§.

Mivel bank betéti társasági formában nem működhet, így vagy közted és agy bt. között, vagy közted és egy bank között jöhetett létre szerződés, de a kettő egyszerre nem igaz.
Azt pedig a cégnyilvántartásban tudod ellenőrizni, hogy ki a cég képviselője.

Jó napot,Hello.

Lenne még egy kérdése.

Köztem és egy bank között létrejött egy szerződés ,amely szerződés egy Bt. képviseletében kötődött( bank részéről.)
Én ezt a Bt-ét. kötelezhetem arra ,hogy igazolják,hogy annak a személynek aki a Bt. részéről aláírta a szerződést volt e jogosultsága a Bt. képviseletére ?
Törvényi hivatkozás ,szám érdekelne ,ha van ilyen.

Köszönöm a választ

Üdv Péter

Meg.

még valami.
A kültagon és a beltagon kívül más személyt meglehet hatalmazni ,hogy a cég nevében aláírjon
?