Kft. - s kérdések

Nem a jogi képviseletet akarja megúszni a kérdező. Minden cégalapításhoz kell. Ezt nyilván a kérdező is tudja.

Ahhoz is kell jogi képviselet.

Egyéni cég, korlátolt felelősséggel.

Ja:

:)

Kimaradt az egyesület. Annál olcsóbban nem alapíthatsz semmit. Hogy a fenntartásáról ne is beszéljünk.

Nem az alapján kellene dönteni - mert a legolcsóbbnak számos hátránya lehet, és később könnyen a legdrágábbá válhat. Egyébként ha ragaszkodsz a társasági formához, akkor annak alapításában ügyvédnek kell közreműködnie. Célszerű vele elmagyaráztatni, mi milyen.

köszönöm, és melyiknek a legolcsobb a fent tartása?? alapítása?

Egyéni vállalkozóként, egyéni cégként, közkereseti társaságként és részvénytársaságként is lehet boltot működtetni.

Szép jó reggelt sziasztok!

Szeretnék érdeklődni nagyon fontos szeretnék egy céget alapítani ebbe szeretném kérni a segítségeteket a cég tevékenységi köre vegyeskereskedés ( ABC bolt ) lenne.
A kérdésem az volna, hogy BT.-t vagy KFT.-T kell hozzá alapítanom, továbbá az cégtulajdonosnak rendelkezni-e kell üzletvezetői végzettséggel vagy erre nincs szükség köszönöm a válaszotokat nagyon fontos!!!

Nem érheti hátrány.

Az üzletrészt át lehet ruházni ingyenesen (gyakorlatilag: elajándékozni, de ezt a társasági szerződés kizárhatja) vagy ellenérték fejében (gyakorlatilag eladni). Ehhez kell valaki, akinek kell az üzletrész, mert az ajándékot el kell fogadni, a vevő meg legeyen hajlandó fizetni érte.
Más mód nincs arra, hogy a férjed kiszálljon.

Nemigen.
El lehetne adni, ha lenne vevő. Egyébként meg nem kér enni.

A férjem édesanyjának van egy kft-je, amelybe a cégalapításkor az akkor még tanuló korú férjemet is résztulajdonosként (talán 30% ?) bevette. Azóta eltelt több mint 20 év, ez alatt az időszak alatt a férjem egyáltalán nem követte a kft ügyeit, jutalékot soha nem kapott, gyakorlatilag nélküle és az ő tudta nélkül zajlott minden. (A férjem alkalmazottként kizárólag bérből jut jövedelemhez.) Nemrég a férjem édesanyja, aki a többségi tudajdonos és a kft ügyvezetője is egy személyben (legalábbis így tudjuk) elszólta magát, hogy a jelenleg cégnek több millió ft adóssága van. (Az APEH felé biztosan, de ugye nem tudunk semmit a cég dolgairól, így más irányba is lehet adósság.) A férjem szeretné a maga részéről ezt az ügyet egyszer s mindenkorra lezárni, és az ő tulajdonrészét az édesanyjára átruházni, aki azonban ebbe nem megy bele. Nem értjük, hogy miért? Mit tanácsol, hogyan tehetnénk végre pontot ennek az ügynek a végére? Érheti-e a férjemet valamilyen hátrány egy adósságot halmozó kft tagjaként?

Valószínűleg apportálni lesz a legcélszerűbb, de így is, úgy is ügyvédi közreműködésre lesz szükség, az okiratszerkesztő ügyvéd feladata lesz a legkedvezőbb megoldás megkeresése.

Üdvözlet!

A kft. tulajdonosa azt szeretné, hogy ingatlana a kft. tulajdonába kerüljön, de fizetni a legkevesebbet szeretné ezért.

Milyen lehetőségei vannak? Ezeknek milyen anyagi vonzatai vannak?

Adásvétel? Ajándék? Apport? Egyéb? Mi a legolcsóbb megoldás?

Apport után magánszemélynek kell szja-t vagy bármi mást fizenie?

Köszönöm!

• Igen.
• Az a tartozás téged soha nem is terhelt.
• Azt ennyiből nem lehet tudni. Eshet eső, lehet sár...
• Ezt te jobban tudod, mint mi.

Tisztelt Szakértő!

Van egy 1 éves, 2 milliós törzstőkével alapított Kft. Van egy 500.000 Ft-os APEH tartozás.
Kérdéseim:

• El lehet e adni, teljesen szabályosan, ingyen ezt a Kft-t?
• Ha sikerül eladni, akkor gyakorlatilag az APEH tartozástól is megszabadultam?
• Teljesen törvényes e egy ilyen adás-vétel?
• Van e valami buktató ezzel kapcsolatban, amivel számolnom kell a későbbieknek, vagy az adás-vétel során?

Válaszát előre is köszönöm!

Nem baj.

Kösz' a választ Kovács_Béla_Sándor!

Azért az talán nem baj, hogy egy napirendi pontban ismertetetve lett a végzés, a bejelentés tudomásul vételéről pedig a tagok - akár szükségtelenül is - hoztak egy határozatot.
Vagy igen?

satya

De. (Viszont a tagváltozás ez esetben tényleg nem igényel taggyűlési határozatot. Az örökös bejelenti, hogy jogutódként ő a tag, az ügyvezető pedig ennek megfelelően aktualizálja a tagjegyzéket. A változásbejegyzéshez, persze, be kell nyújtani az egységes szerkezetű társasági szerződést is.)

A határozatban az van csak rögzítve, hogy az üzletrész és a tagjegyzék hogyan változik, gondolom ez nem elutasítási ok. Egyébként több határozat is van (pl. főtev. kör vált., új ügyvez. választás).
A társasági szerződés ezek miatt - is - lett a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva.
Úgy gondolom, lényegében választ kaptam a fő kérdésemre, az üzletrész az örökhagyó tag halála napjával száll át az örökösre.
Nem?

satya.

Ehhez nem kell taggyűlési határozat. A jogutódlás a törvény erejénél fogva történik.

A változás ideje (elhunyt tag törlése, jogutódlás) visszamenőleges hatállyal az elhalálozás ideje és nem a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése, v. a módosítás kelte, ugye?
Külön okiratba is leírtam a taggyűlési határozatok alapján a módosítást. Ugye ezt nem kell csak az ügyvez.-nek aláírnia és az ügyvédnek ellenjegyezne?
Jól tudom?
satya

Ha mást nem, arról adhat ki igazolást szerintem a közjegyző, hogy van egy ilyen rendelkezés a végzésében.

Na ezt jól benéztem?
És kivonatolni lehet-e? Mert ekkörül forogtak kélrdéseim eddig is.

satya

A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány).

Szerintem a közjegyző végzése nem közjegyzői okirat.