Kft. - s kérdések

Jó estét!

Van egy elég nagy problémám! (Gondolom nem vagyok vele egyedül!)

Van egy KFT aminek van egy tulajdonosa és egy ügyvezetője. A tulajdonosnak nincsen semmi aláírási joga. Mindent csak az ügyvezető írhat alá. Könyvelői mulasztáa miatt végelszámoltatták a KFT.
A végelszámolás eredménye az lett, hogy a Kft-nek van kötelezettsége, és a NAV vizsgálat után van ÁFA tartozás,adó-, mulasztási bírság, és késedelmi pótlék. Sajnos természetesen a cég vagyona nem fedezi ezeket. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben érvényes e a korlátolt fellelősség? Vagy ha nem elég a cég vagyona, akkor az ügyvezetőt vagy a tulajdonost veszik elő? Meg kell valakinek fizetni a fennmaradó összeget? Kinek?

A segítséget előre is köszönöm!

Akkor mindenképpen gyűjtsd be a határozatot, amiben emiatt utasítják el, az ellen élj is jogorvoslattal, a céget meg szólítsd fel a helyzet rendezésére írásban, indokolva és igazolhatóan.

Köszönöm a választ!

A címpéldányban (nem ez az a nyilatkozat, amit kérdezel?) én is önálló jegyzésre vagyok jogosult, csakúgy, mint az ügyvezető. Tisztában vagyok azzal, hogy társasági szerződést csak a taggyűlés módosíthatja. Itt inkább arról van szó, hogy a taggyűlés által elfogadott társasági szerződés módosítás(oka)t is el kellene intéznie, meg az én dolgomat is az ügyvezetőnek (sok dolog van ami régebbről került módosításra, csak hát az ügyvezetőnk nem igazán akart lépni). Egyenlőre senki nem jelentette, ez biztos.
Most azért vagyok meglőve, mert amíg ez a sz*r nincs elintézve, addig lógok lazán a levegőbe. Sajnos eddig nem találtam munkhelyet, munkanélkülit meg pont emiatt az ügy miatt nem kapok. Ha meg nem vagyok már cégvezető, hogyan indíthatnék törvényességit? Milyen kár ért? Konkrétan emiatt az ügy miatt két hónap munkanélküli ugrott a zsebemből. Ráadásul még akkor meg lett indítva a dolog, amikor megszűnt a munkaviszony, csak így a hónapok folyamán minden feledésbe merült az ügyvezető részéről.

Az ügyvezetőnek nyilván van cégjegyzésre joga, vagy önállóan, vagy együttesen. Hogy van-e másik ügyvezető, cégvezető, stb., azt meg mi honnan tudnánk? Nézd meg a cégnyilvántartásban, hátha már jelentettek be valakit.
A társasági szerződést nem a cégjegyzésre jogosultak, hanem a tagok módosíthatják. Viszont ahhoz, hogy egy cégvezető, ügyvezető törölve legyen a cégjegyzékből, nem kell a társasági szerződést módosítani.
Ahhoz, hogy bejelentsenek cégvezetőnek, egészen biztos, hogy írásban tenned kellett legalábbis egy elfogadó nyilatkozatot. Egyébként szerintem meg kell szüntetni a cégvezető jogviszonyát, ha a munkaviszonya megszűnik.
Miért szeretnél pert indítani, milyen károd van és miből?

Tisztelt Fórumozók!

Úgy néz ki, hogy a problémám egyre csak bonyolódik. Régebben írtam már róla, és kaptam is rá választ, de azóta eltelt pár nap és némileg új információkat is szereztem. Szóval itt azt a tanácsot kaptam az ügyvéd uraktól/helgyektől, hogy a volt munkáltatómmal szemben indítsak törvényességi felügyeleti eljárást azért, mert nem töröltette a nevemet a cégjegyzékből, illetve nem módosította a társasági szerződést. Az első kérdésem az lenne: ha nekem, mint munkavállalónak megszűnt a munkaviszonya, (a cégvezetőségem is) akkor az elbocsátás után csak az ügyvezetőnek van aláírási joga? (Ez csak azért lenne fontos, mert gondolom így csak az ügyvezető dönthet, hogy módosítja a társasági szerződést).
második: Vagy azzal, hogy még mindig be vagyok jegyezve (és a mai napig nincs törölve a nevem sehonnan) az aláírási jogom is megvan? ( Ez meg a törvénnyességihez fontos- gondolom én).
Nem találtam sehol érdemi leírást (törvényt sem) azzal kapcsolatban, hogy mikor szűnik meg a cégvezetőség. Egyik ügyvéd azt mondja, hogy a munkaviszonnyal megszűnik a cégvezetésem, a másik meg azt, hogy csak a munkaviszonyom szűnik meg, de a cégvezetősdi nem. Melyik az igaz? Én úgy tudom, hogy engem bolti eladóként foglalkoztattak, erről volt munkaszerződésem, a cégvezetést csak "szóbeli" szerződéssel végeztem.
Nemrégiben voltam bent a cég ügyvédjénél, hogy érdeklődjek, hol tart az ügyem. Ott közölték, hogy volt bent ugyan az ügyvezető, de mikor megtudta, hogy mennyibe kerül a T.Sz. módosítása, elment. Azóta nem történt semmi. Ott úgy hallottam, hogy csak az ügyvezetőnek van aláírási joga. Ezek a kérdések azért fontosak, mert amíg nem rendeződik ez a dolog, nem kapok álláskeresésit, ami kiesése miatt rettentően ellehetetlenült az életem. Nincs biztosításom, minden orvosi ellátásért fizetnem kell.
Harmadik kérdés: Az ügyvezető követett el valamiféle súlyos mulasztást azzal, hogy nem módosította a társasági szerződést?
Gondolkozom rajta, hogy pert indítok a cég ellen, mert ezzel veszélyezteti a létfenntartásunkat a kicsivel.
Negyedik kérdés: Ha követett is el valamit, akkor a keresetet melyik bíróságra kell beadni, és milyen jogcímen?

Nagyon köszönöm!

Én is azt gondolom,hogy ez nem kisker,de akkor hova soroljuk? A nagykernek kell raktár,annak engedély stb. Nekünk nincs és nem is szeretnénk ilyet,mert növeli a költségeket.

Szerintem meg nem.

47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozó kiskereskedelmi tevékenységek keretében a vásárló az áru kiválasztását hirdetés, katalógus, webes információ, áruminta alapján vagy egyéb közvetett módon végzi. A vásárló megrendelését levélben, telefonon vagy az interneten keresztül (általában a weboldal által biztosított speciális úton) közli. A megvásárolt terméket vagy közvetlenül az internetről tölti le vagy fizikai valójában egyéb módon kapja meg.
Ebbe a szakágazatba tartozik:

• bármely termék kiskereskedelmi értékesítése csomagküldő szolgálat útján
• bármely termék internetes kiskereskedelmi értékesítése
• a közvetlen értékesítés televízión, rádión keresztül vagy telefonon
• az internetes kiskereskedelmi aukció

Kisker. nem lehettek, ha a fogyasztóknak szállítanátok.

Abban az esetben lennénk nagykereskedelem,ha ledepóznánk az árut. Az önkormányzatnál azt mondták,hogy csomagküldő szolgálat VAGY valami házaló tevékenység.

Nagykereskedelem.

Sziasztok!
Kft-nk szeretne idegen üzletekbe,rendelés alapján,raktározás
nélkül,szállítani fűszereket,ételízesítőt
és hasonló csomagolt cuccokat.Nem
jutalékos! Melyik TEÁOR-ba soroljuk?
A menete az lenne,hogy telefonon vagy e-mail-ben megrendeli az összes üzlet. Amikor mindenki leadta a rendelést,mi megyünk a gyártóhoz megvesszük,kiszámlázza nekünk és kiszállítjuk a megrendelőnek
Ha tudtok segítsetek!
Köszönöm!

Van egy perem, ahol apa és lánya a felek. Csúnyább, mint akármilyen idegenek közti veszekedés. De tudnak ilyet produkálni testvérek is.
Sok kolléga nem véletlenül nem vállal házassági pereket - pedig ott a felek állítólag korábban nem csak megbíztak egymásban, hanem kifejezetten szerelmesek voltak.

Miért? Lehet, hogy mind családtagok. :)

Nem sok törzstőkét raknék ilyen cégbe.

Bodnár Ügyvédi Iroda
www.bodnarugyvediiroda.hu

Ajaj. A legbonyolultabb és legelkeseredett jogviták történeti tényállása sokszor kezdődik úgy: "teljesen megbíztunk egymásban".

Ha mind megbíztok egymásban maximálisan, akkor semmiben.

Következő kérdéssel fordulok a hozzáértőkhöz:

Négyen készülünk KFT-t alapítani, 4x25%-s tulajdonrésszel, hasonlóképp 4x egyenlő összegű befizetett törzstőkével. Mindannyian rendelkezünk bejelentett, 36 órát meghaladó főállással, így mind a négyen ügyvezetőként lennénk jelen a cégben.
Ahogy utánanéztem, ennek jogi akadálya nincsen. A kérdésem az, milyen esetleges problémával járhat ez a felállás?
köszönöm

Én azt mondanám, hogy csak az egységes szerkezetűt, mert ez nem módosítás.

Most már csak az a kérdés, hogy benyújtsunk-e egy módosító okiratot is, vagy csak az egységes szerkezetűt, és ha benyújtunk módosítót, akkor azt a fővárosi ügyekben is megtegyük-e. (Mert azt semmi nem mondja ki, hogy az ilyen módosítás ne lenne illetékköteles.)

Ezt írtam pár napja:

„Ha a különböző internetes tájékoztatókat olvasom, főleg a könyvelőknek szólókat, akkor én is mindenhol ezt olvasom. Csak a törvényben nem. Én abban azt látom, hogy az adatokat kell bejelenteni, meg a székhelyigazolást csatolni, esetleg kézbesítési meghatalmazottat megnevezni.
A társasági szerződésnek az új szabály szerint valóban kötelező tartalmi eleme a születési idő, csakhogy én nem látok a törvényben kötelező határidőt a megváltoztatásra. Ráadásul a Ctv. átmeneti rendelkezései szerint a kötelező adatok bejelentése, valamint a székhelyigazolás csatolása illeték- és költségtérítés-mentes, de a társasági szerződés módosítása már nem az.
Ha valaki máshogy látja és az ellentétes véleményét jogszabállyal is alá tudja támasztani, az mindenképpen szóljon, mert jó lenne biztosan tudni, hogy mit is kell csinálni, még mielőtt indul a roham.”

És úgy tűnik, a cégbíróságok számára sem egyértelmű a dolog. Miközben a Fővárosban benyújtottunk egy sima kérelmet az adószámmal, születési dátummal, valamint a székhelyigazolást és a meghatalmazást, és a cégbíróság minden további nélkül bejegyezte a változást, addig a Székesfehérvári Törvényszék ugyanerre a felállásra:

„A(z) .... cég változásbejegyzési ügyében a bíróság a 2006. évi V. tv. 50. § (1) és a 46. § (3) bekezdése alapján jogi képviselője útján felhívja a társaságot, hogy a végzés kézbesítésétől számított 30 napon belül - elutasítás terhe mellett - az alábbi hiányokat pótolja:

1. Csatolja az alapító személyazonosító adatait tartalmazó alapító okiratát (Gt. 12.§).

A bíróság figyelmezteti a társaságot, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmet végzéssel elutasítja.

A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A cég a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan.”

Végrehajtást kérhetsz a kamatokra a bíróságon.
Az más kérdés, hogy nyilván ebben az esetben ők perben érvényesítik a követelésüket.

Tisztelt fórumozók!

Elnézést, hogy ide írom a problémámat, de nem találtam megfelelő topikot hozzá.
Mint már említettem, idén januárban elbocsájtottak a munkahelyemről. Bírósági úton sikerült hozzájutnom az elmaradt munkabérhez és juttatásokhoz. Mégis most egy új probléma lépett fel. A bírósági végzésben július végi kifzetéssel részemre kamatot ítélt meg a bíróság. Nos ez az összeg a mai napig nem került kifizetésre. Én többször vettem fel a kapcsolatot a volt főnökömmel, hogy ugyan mikor lesz belőle valami, de csak a szokásos hitegetés. Most a legutolsó email-re azt a választ kaptam, hogy nem fogják kifizetni, mert beleszámolták abba a tartozásba, amit még tavalyról hagytam. Ez a tartozás szállítólevélen volt. Nem tagadom a tartozás tényét. De most olyan helyzetbe hoztak ezzel, hogy elég kilátástalan lett az életem. Jogos lenne a válasz/kérdés, hogy : -Akkor miért nem fizetted ki? az önök részéről. Azért nem fizettem ki, mert munkanélküli lettem. (ráadásul nem regisztrálhattak, mert Gyesen voltam a kislányom miatt (férfi vagyok). Tény, hogy részletekben tudnám csak kifizetni, de a cégnek pont kapóra jött, hogy én tartozom, mert így nem kell kifizetni semmit. A kilépő papírjaimon nem szerepel, hogy tartoznék a cég felé. A tartozásom kb. 60 eFt, amit meg ki kellene fizetni, az kb 51 eFt. Ezzel, hogy egy összegben beszámították a tartozásomba, teljesen ellehetetlenültem. Természetesen én is csak az email-ből tudtam meg, hogy mit csináltak.
Jogos lenne, hogy így, egy összegben, szó nélkül döntenek, hogy ez márpedig adósság rendezésre megy?
Mit tehetnék ebben az esetben?

Válaszukat előre is köszönöm...

És egyébként a törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet sem kötelező.

„egy munkajogász azt közölte velem, hogy attól, hogy gt tagja vagyok, regisztrálhatnak”
Jól mondta.

Köszönöm megtisztelő válaszát.

Akkor továbbgörgetve az ügyet: a munkaügyi központban mikor a "felvételemet" vgezték, mint munkanélküli, megkérdezték, hogy tagja vagyok-e gazdasági társaságnak. A válaszom igen volt. Azt mondták, hogy akkor nem lehetek regisztrált munkanélküli. Az elbocsájtásom óta nincs jövedelmem a cégtől, egy munkajogász azt közölte velem, hogy attól, hogy gt tagja vagyok, regisztrálhatnak. Mellékesen még elmondta, hogy meg szokták nézni, hogy valósak e a regisztációkor megadott adatok.
Ebben az esetben mit tegyek? Vagy esetleg az a probléma, hogy szerepelek a cégjegyzékben, ezért?

Köszönöm a válaszokat.

„A kérdésem az, hogy a munkaviszony megszűnésével a cégvezetői megbizatás is véget ér”
Igen.