Kft. - s kérdések

Nem jön létre és az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni:

Ptk. 215. § (1) Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik.

(2) A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés - ha jogszabály kivételt nem tesz - megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre.

(3) Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Létre sem jön vagy érvénytelen (megtámadható) ?

Érdeklődni szeretnék, hogy azért nem kapok választ a kérdésemre mert rosszul tettem fel? Vagy amit kérdezek az egyértelmű?

A taggyűlés jóváhagyása kell hozzá. Anélkül létre sem jön szerintem, de véleményem szerint utólag is jóváhagyható.

A Gt. szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a társaság tagokkal, ügyvezetővel, stb. kötött szerződések jóváhagyása.

A kérdésem, hogy mi a helyzet akkor, ha az ügyvezető taggyűlés összehívása és így jóváhagyása nélkül írt alá szerződést az egyik taggal? És persze mindez 2008-ban és 2011-ben történt, de most okoz gondot.

Lehet valamit kezdeni a szerződésekkel szemben a taggyűlési jóváhagyás hiányára hivatkozva?

Rosszat álmodtál. Felejtsd el!

A kérdésem a következő lenne: 2012, és 2013 évi jogszabály változások mennyiben érintik a kft-ben lévő tagok felelősségét. Gondolok itt arra, hogy egyetemlegesen felelnek már innentől kezdve a cég adótartozásai után, vagy ahogyan az alapító okiratban is volt csak a bevitt vagyonnal? Példával illusztrálva : Egy családi vállalkozás alakult 2010-ben Kft, két testvér tulajdonos és ügyvezető az apa. Tehát ha az ügyvezetőnek bármiféle köztartozása lenne, azt a két testvértől inkasszó formájában le vonhatná az apeh? Köszönettel:

Kérdéesm a következő: 2001-ben alakult egy kft., melynek én kisebbségi tulajdonnal rendelkező tagja vagyok. Dolgoztam a kft-ben én és még egy társ. Az ügyvezető, többségi tulajdonos 2008-ban úgy döntött, hogy tovább nem tart igényt a munkánkra. Közgyűlés nem volt, mérleget talán 1-et írtunk alá, a jutalék átadásáról nincs hivatalos papír(így ez mintha meg sem történt volna), valamint telephelyként jegyeztette be a lakcímünket, azt is tudtunk nélkül.
A cég azóta is működik, az ügyvezető nem hajlandó semmiféle tárgyalásra irányunkba. Gyakorlailag a legaljasabb módon átvert minket, minden irányítás az ő kezében volt, mi csak dolgoztunk és a törzstőkét növeltük.
Egy ügyvédet keresek, aki lát az ügyben rációt és tud segíteni, hogy végre egy nagy pontot tegyünk az I-re. van egy működő kft-nk, amiben nem dolgozhatunk, 2008óta hutalékot sem kaptunk, sőt papíron addig sem.
Kérem, ha tud segítséget, vagy segíteni írjon nekem!
Köszönöm.

Ha nem vett ki pénzt a cégből, akkor nem. Ha valamilyen módon kivett, akkor előfordulhat.

„...az kell, hogy látszódjon, hogy amikor már látni lehetett, hogy felszámolás lehet a dologból, az ügyvezető nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján járt el.”

Ha egy kft. az ügyvezető tagján kívül csak a NAV-nak tartozik, a saját kötelező bejelentése miatt felhalmozódott be nem fizetett járulékok, adók miatt...
és ez az adótartozás 2010 óta gyűlt össze, mert azóta nem sikerült a cégnek bevételt realizálnia....,
és ez idő alatt az ügyvezetőnek sem sikerült máshol főállású munkaviszonyt találnia...,
akkor esetében, mint jelentős többségi tulajdonnal bíró ügyvezető tag esetében megállapítást nyerne, hogy
„nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján járt el.”?

Pontosan. Az nem elég, hogy hiányosságokat, az kell, hogy látszódjon, hogy amikor már látni lehetett, hogy felszámolás lehet a dologból, az ügyvezető nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján járt el.

Értelek, de ha a mérleg és a beszámoló is rendre beadásra került és az ügyvezető a felszámolóval is korrekten együttműködik ... Akkor mégis milyen esetekben indítanak és miért a vagyonosodási vizsgálatot?

Vagy esetleg a felszámolás automatikusan NAV vizsgálatot is keletkeztet ... és akkor rendelik el a gyakorlat szerint a vagyonosodásit, ha a NAV vizsgálat során visszásságokat talál a vállalkozás könyvelésében?
Csak a logikát és a miérteket is szeretném érteni.

Automatikusan nem hiszem. Ha nem volt leadva mérleg, vagy ha nincs együttműködés a felszámolóval, akkor azért biztosan megindítja.

Tiszteletem Mindenkinek!
Ha egy kft. ellen a NAV indíttatja meg a felszámolási eljárást a cég egymillió forintot meghaladó tb tartozása miatt, akkor ennek keretében vagy ezt követően automatikus megindítja majd az adóhatóság a jelentős többséggel rendelkező ügyvezető tag vagyonosodási vizsgálatát is?
Mi ennek a gyakorlata? Minden esetben van vagyonosodási vizsgálat, vagy csak bizonyos körülmények esetén? Milyen körülmények megléte esetén automatikus a vizsgálat (ha nem minden esetben az)?

Igen.
Éppen ez a probléma.
Neked is köszönöm a megerősítést. Ez nekem kisujjból nem megy, meg nem is nagyon ment.
Nem ördögtől való már ez a felszámolás -mondjuk erről elég nehéz meggyőzni az illetőt-, kérem neki a 45 napot, annyi idő talán elég, hogy rendezze a dolgait, ha nem, akkor üsse kő!, felszámolás.
(még annyit itt délután megpróbáltam, hogy felvettem a kapcsolatot a hitelező ügyvédjével, hogy -akár az ügyvezető készfizető kezesként történő bevonásával- járuljon már hozzá egy 8-10 havi, részletekben történő teljesítéshez, de már nem ment bele, - egyébként részemről teljesen érthető okokból)
Köszönöm újra!

A felszámolás csak fizetéssel kerülhető el. Azonban ez a teljesítés nem jelenti a követelés elismerését, az adós nincs elzárva attól, hogy visszakövetelje a szerinte tartozatlanul fizetett összeget. A dolog természetéből adódóan fizetési meghagyással vagy perrel.

ObudaFan

Köszönöm a gyors választ. Magam megnyugtatására volt szükség ügyvédi válaszra.
A sorok között megbúvó, csak ügyvéd által látható...mik is...remények-lehetőségek érdekeltek volna.
Viszont legalább tudom, hogy ez az út már nem járható.
Még egyszer: köszönöm.

Ha a felszólítás törvényes volt, a határidők elteltek, akkor most már valószínűleg hiába.

Törvényszék a felszámolási eljárás megindításáról értesíti az adós gazdálkodó szervezetet.
Adósnak nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e.
(Cstv.28.§.(3.))

Sem a hitelező felszólítását megelőzően, sem a hitelező felszólítását követő 20. napig sem vitatta az adós a tartozás tényét.
Most szeretné...

Egy röpke válaszra lenne szükségem, nagyon megköszönném. Családi galiba... Igaz, hogy a világ legjobb jogásza vagyok, de egy ügyvéd válasza elégítene ki igazán.

Köszönettel.

Üdv Mindenkinek!

Tágabb családunk és ismeretségi körünk 4 kisboltot, 2 kocsmát és a mi kft-nk 1 kávézót működtet. A beszerzéseket eddig mindenki külön külön magának oldotta meg. A kedvezőbb beszerzési árak miatt felvetődött, hogy a mi kft-nk bonyolítsa le a beszerzéseket és számlázza tovább a boltok, kocsmák felé az árukat. A kérdés az, hogy jövedéki termékek /alkoholos italok/ esetében is megoldható-e a dolog. A cégünk tevékenységi körei között szerepel a nagykereskedelem, de kell-e vmi különleges engedély még.

A válaszokat előre is köszönöm.

Igen, de a konkrét esetben a kérdező állítja, hogy mindent az ügyvezető intézett.

Általában igen. De azért a Csődtörvény 33/A. § (1) azt is kimondja, hogy a gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ez pedig ebben a felállásban gyakran bizonyíthatóan így van az alapító esetében is.

A mérlegek közzétételének az elmulasztása miatt az ügyvezető felelősségét kell vélelmezni. A tag korlátolt felelőssége áttörésének más feltételei vannak.

Akkor tehát ez, gondolom, nem végelszámolás, hanem felszámolás. Főszabályként korlátozott a felelősség, de kivételesen a bíróság megállapíthatja az alapító és az ügyvezető személyes felelősségét. Ha esetleg a mérlegek nem voltak leadva, akkor például ez egy reális veszély. Vagy ha az ügyvezető nem működik együtt a felszámolóval.

Jó estét!

Az alábbi témában szeretnénk segítséget kérni.

Van egy KFT, egy tulajdonossal és egy ügyvezetővel. A tulajdonosnak semmi aláírási joga nincsen, mindent az ügyvezető intéz, ír alá. A könyvelő hibájából végelszámolás alá vonták a céget. Az eredmény az lett hogy a Kft-nek van egy viszonylag nagy tatrtozása. Mely összeadódott a mérleg ből, ÁFA tartozásból, adó- és mulasztási bírságból, valamint késedelmi pótlékból tevődött össze. A tartozás meghaladja a cég vagyonát. Akérdésem az lenne, hogy ilyenkor él e a korlátolt felelőség, Meg kell valakinek fizetnie a fennmaradó összeget? A tulajdonosnak vag yaz ügyvezetőnek kell fizetnie?
Segítségét előre is köszönöm!!