Kft. - s kérdések

Igen.
Éppen ez a probléma.
Neked is köszönöm a megerősítést. Ez nekem kisujjból nem megy, meg nem is nagyon ment.
Nem ördögtől való már ez a felszámolás -mondjuk erről elég nehéz meggyőzni az illetőt-, kérem neki a 45 napot, annyi idő talán elég, hogy rendezze a dolgait, ha nem, akkor üsse kő!, felszámolás.
(még annyit itt délután megpróbáltam, hogy felvettem a kapcsolatot a hitelező ügyvédjével, hogy -akár az ügyvezető készfizető kezesként történő bevonásával- járuljon már hozzá egy 8-10 havi, részletekben történő teljesítéshez, de már nem ment bele, - egyébként részemről teljesen érthető okokból)
Köszönöm újra!

Tiszteletem Mindenkinek!
Ha egy kft. ellen a NAV indíttatja meg a felszámolási eljárást a cég egymillió forintot meghaladó tb tartozása miatt, akkor ennek keretében vagy ezt követően automatikus megindítja majd az adóhatóság a jelentős többséggel rendelkező ügyvezető tag vagyonosodási vizsgálatát is?
Mi ennek a gyakorlata? Minden esetben van vagyonosodási vizsgálat, vagy csak bizonyos körülmények esetén? Milyen körülmények megléte esetén automatikus a vizsgálat (ha nem minden esetben az)?

Automatikusan nem hiszem. Ha nem volt leadva mérleg, vagy ha nincs együttműködés a felszámolóval, akkor azért biztosan megindítja.

Értelek, de ha a mérleg és a beszámoló is rendre beadásra került és az ügyvezető a felszámolóval is korrekten együttműködik ... Akkor mégis milyen esetekben indítanak és miért a vagyonosodási vizsgálatot?

Vagy esetleg a felszámolás automatikusan NAV vizsgálatot is keletkeztet ... és akkor rendelik el a gyakorlat szerint a vagyonosodásit, ha a NAV vizsgálat során visszásságokat talál a vállalkozás könyvelésében?
Csak a logikát és a miérteket is szeretném érteni.

Pontosan. Az nem elég, hogy hiányosságokat, az kell, hogy látszódjon, hogy amikor már látni lehetett, hogy felszámolás lehet a dologból, az ügyvezető nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján járt el.

„...az kell, hogy látszódjon, hogy amikor már látni lehetett, hogy felszámolás lehet a dologból, az ügyvezető nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján járt el.”

Ha egy kft. az ügyvezető tagján kívül csak a NAV-nak tartozik, a saját kötelező bejelentése miatt felhalmozódott be nem fizetett járulékok, adók miatt...
és ez az adótartozás 2010 óta gyűlt össze, mert azóta nem sikerült a cégnek bevételt realizálnia....,
és ez idő alatt az ügyvezetőnek sem sikerült máshol főállású munkaviszonyt találnia...,
akkor esetében, mint jelentős többségi tulajdonnal bíró ügyvezető tag esetében megállapítást nyerne, hogy
„nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján járt el.”?

Ha nem vett ki pénzt a cégből, akkor nem. Ha valamilyen módon kivett, akkor előfordulhat.

Kérdéesm a következő: 2001-ben alakult egy kft., melynek én kisebbségi tulajdonnal rendelkező tagja vagyok. Dolgoztam a kft-ben én és még egy társ. Az ügyvezető, többségi tulajdonos 2008-ban úgy döntött, hogy tovább nem tart igényt a munkánkra. Közgyűlés nem volt, mérleget talán 1-et írtunk alá, a jutalék átadásáról nincs hivatalos papír(így ez mintha meg sem történt volna), valamint telephelyként jegyeztette be a lakcímünket, azt is tudtunk nélkül.
A cég azóta is működik, az ügyvezető nem hajlandó semmiféle tárgyalásra irányunkba. Gyakorlailag a legaljasabb módon átvert minket, minden irányítás az ő kezében volt, mi csak dolgoztunk és a törzstőkét növeltük.
Egy ügyvédet keresek, aki lát az ügyben rációt és tud segíteni, hogy végre egy nagy pontot tegyünk az I-re. van egy működő kft-nk, amiben nem dolgozhatunk, 2008óta hutalékot sem kaptunk, sőt papíron addig sem.
Kérem, ha tud segítséget, vagy segíteni írjon nekem!
Köszönöm.

A kérdésem a következő lenne: 2012, és 2013 évi jogszabály változások mennyiben érintik a kft-ben lévő tagok felelősségét. Gondolok itt arra, hogy egyetemlegesen felelnek már innentől kezdve a cég adótartozásai után, vagy ahogyan az alapító okiratban is volt csak a bevitt vagyonnal? Példával illusztrálva : Egy családi vállalkozás alakult 2010-ben Kft, két testvér tulajdonos és ügyvezető az apa. Tehát ha az ügyvezetőnek bármiféle köztartozása lenne, azt a két testvértől inkasszó formájában le vonhatná az apeh? Köszönettel:

Rosszat álmodtál. Felejtsd el!

A Gt. szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a társaság tagokkal, ügyvezetővel, stb. kötött szerződések jóváhagyása.

A kérdésem, hogy mi a helyzet akkor, ha az ügyvezető taggyűlés összehívása és így jóváhagyása nélkül írt alá szerződést az egyik taggal? És persze mindez 2008-ban és 2011-ben történt, de most okoz gondot.

Lehet valamit kezdeni a szerződésekkel szemben a taggyűlési jóváhagyás hiányára hivatkozva?

A taggyűlés jóváhagyása kell hozzá. Anélkül létre sem jön szerintem, de véleményem szerint utólag is jóváhagyható.

Érdeklődni szeretnék, hogy azért nem kapok választ a kérdésemre mert rosszul tettem fel? Vagy amit kérdezek az egyértelmű?

Létre sem jön vagy érvénytelen (megtámadható) ?

Nem jön létre és az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni:

Ptk. 215. § (1) Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik.

(2) A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés - ha jogszabály kivételt nem tesz - megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre.

(3) Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Szerintem a gazdasági társaság taggyűlése a társasághoz képest nem minősül elkülönült harmadik személynek. Ezért a hozzájárulás hiányában megkötött szerződés csak megtámadható.

Köszönöm a hozzászólásokat!

Lehet pontosan tudni, hogy semmis a szerződés, vagy csak megtámadható?

Ha érvényes, de megtámadható, akkor ennek van valamilyen határideje, vagy időbeli korlátozás nélkül támadható meg? Kell indoklás a megtámadásra, vagy elég, ha a taggyűlés hoz egy el nem fogadó határozatot?

Megtámadható akkor lehet egy szerződés, ha tévedés, megtévesztés, fenyegetés útján született. Ezen túl esetleg ha jogszabály külön kimondja, hogy az megtámadható. Egyébként ha a jogszabályba ütközik egy szerződés, és a jogszabály külön szankciót nem említ, akkor a szerződés semmis.
Ebben az esetben viszont szerintem létre nem jött, mert szerintem a társaság tagjai és így a taggyűlése harmadik személyek a társasághoz képest.

Szeretnék segítséget kérni,
a történet annyi, hogy alkalmazottként dolgozom, és a szüleim egyéni vállalkozásában vagyok segítő családtag. Hamarosan azonban én is egyéni vállalkozó szeretnék lenni hogy később meg tudjam alapítani a saját korlátolt felelősségű egyéni cégemet. (Kfc.)
Hogyan lehet ezeket mind egymás mellett megvalósítani?Amíg egyéni vállalkozó vagyok dolgozhatok alkalmazottként. De lehetek e továbbra is segítő családtag? És ha már meg van a Kfc-ém, akkor is maradhatok segítő családtag a másik vállalkozásban?
A válaszokat előre is köszönöm!

2012. január 1-i hatállyal módosították az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt. Ennek a módosításnak a keretében - több más módosítás mellett - megszüntették a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég alapításának lehetőségét 2012-től.

Tisztelt Fórumozók,

olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy vennék egy Kft-t (mármint a teljes törzsbetétet) , s módosítani szeretném majd a Társaság valamennyi tevékenységi körét, akkor a tevékenységi kör módosítást ügyvéd végzi változásbejegyzési eljárásban, vagy a könyvelőhöz kell fordulnom?

Köszönöm!

Az a könyvelő.

Tisztelt Fórumozók,
valaki esetleg tudna nekem olyan jogszabályt ajánlani, amiben megtalálom , hogy a külföldi telephellyel rendelkező kft-nek, ha Mo.-n van székhelye, és ide is adózik, akkor akkor az éves mérleget is csak Mo-n kell közzétennie?

És végrehajtás törlését milyen formában célszerű kérni? kell hozzá jogi képviselő?

Ha csak telepheéyről van szó, akkor igen Magyarországon kell beszámolót csinálni (de a telephely országában be kellene nyújtani a társasági adó bevallást is).