Kft. - s kérdések

A taggyűlés eldönti, az ügyvezető a cég nevében a törvényszéktől kéri a felszámolás megindítását. A törvényszék elrendeli és kijelöli a felszámolót. A felszámoló értékesíti a cég vagyonát, behajtja a követeléseit, a vagyont felosztja a hitelezők között, megszünteti a céget.

Kedves Hozzáértők!

Azt szeretném megtudni, hogy amennyiben egy kft tulajdonosa egyben alkalmazott is, akkor szükség van-e munkaszerződésre, és munkaköri leírásra is, vagy nem?
Előre is köszönöm a segítséget.

Györgyusz

Szükség van.

Tisztelt jogifórum!
Egy törvény szerint módosítani kell a társasági szerződést márciusig, ahol fel kell tüntetni a tagok további adatait is. Viszont az egyik tulajdonossal megromlott a kapcsolatunk és ott tesz keresztbe ahol tud. Megmondta, hogy ő nem fog aláírni semmit sem. A cég viszonylag jól prosperál, de sajnos a társasági szerződés szerint azt csak egyhangú határozattal lehet módosítani. De az ugye nem lesz meg, mert ez a tag akadékoskodik, pedig a törvény kötelez minket rá.
Mit lehet ilyenkor tenni?

Zárassátok ki.

Február 1-ig kell az adatokat bejelenteni, de én nem látom a törvényben, hogy feltétlenül módosítani is kell eddig a társasági szerződést. Már csak azért is érdekes kérdés, mert a tsz módosítás az már nem feltétlenül illetékmentes, mert nincs benne a Ctv. átmeneti rendelkezések felsorolásában.

Köszönöm.
Tényleg nagyon jó lenne, ha nem kellene ezért módosítani a tsz-t, de nekem ezt mondta a könyvelőm.
A kizárásról azt hallottam, hogy nagyon nehéz ügy, a bíróság állítólag eléggé a kizárt tag mellett áll. Valamint ez esetben (bár van elővásárlási jogunk) megveheti egy ismerőse is a tulajdonrészét, amivel csöbörből vödörbe kerülünk. Kifizetni viszont nem biztos hogy ki tudnánk a jelent helyzetben.

Azt mégse tanácsolhatjuk, hogy töressétek el a lábát.

Melyik adat lenne az a könyvelő szerint, amelyik miatt módosítani kell a társasági szerződést?

Ha a különböző internetes tájékoztatókat olvasom, főleg a könyvelőknek szólókat, akkor én is mindenhol ezt olvasom. Csak a törvényben nem. Én abban azt látom, hogy az adatokat kell bejelenteni, meg a székhelyigazolást csatolni, esetleg kézbesítési meghatalmazottat megnevezni.
A társasági szerződésnek az új szabály szerint valóban kötelező tartalmi eleme a születési idő, csakhogy én nem látok a törvényben kötelező határidőt a megváltoztatásra. Ráadásul a Ctv. átmeneti rendelkezései szerint a kötelező adatok bejelentése, valamint a székhelyigazolás csatolása illeték- és költségtérítés-mentes, de a társasági szerződés módosítása már nem az.
Ha valaki máshogy látja és az ellentétes véleményét jogszabállyal is alá tudja támasztani, az mindenképpen szóljon, mert jó lenne biztosan tudni, hogy mit is kell csinálni, még mielőtt indul a roham.

Szeretnék információt kérni ügyvezetőség lemondásával kapcsolatban.

Adott egy Kft. aminek én vagyok az egyetlen tulajdonosa és az ügyvezetője is. Új munkahelyen fogok dolgozni amely mellett nem tölthetek be gazdasági társaságnál ügyvezetői tisztséget. A Kft-t megszüntetni nem szeretném mert van aki megvásárolná a tulajdont és tovább működtetné a kft-t.
A gond csak az, hogy a tulajdont nem tudja megvásárolni a leendő tulajdonos addig a napig ameddig munkába állok az új munkahelyen és addig új ügyvezetőt sem tudok választani.

A kérdésem az lenne, hogy ha lemondok az ügyvezetőségemről és azt saját magam mint tulajdonos el is fogadom, akkor hová kell bejelenteni ezt és meddig működhet a kft. ügyvezető nélkül?
Válaszokat előre is köszönöm.

„ addig új ügyvezetőt sem tudok választani.”
Miért nem?

„és meddig működhet a kft. ügyvezető nélkül?”
Semeddig.

Szerintem egyszemélyes kft. tag-ügyvezetője nem mondhat le anélkül, hogy rögtön másik ügyvezetőt bízna meg, ez minimum joggal való visszaélés lenne.

Ha a cégbíróságnak bejelented, hogy lemondtál az ügyvezetőségről, az lesz az első, hoyg megindítja a törvényességi felügyeleti eljárást, aminek azért anyagi konzekvenciái is vannak.

Tisztelt Fórumozók!

Egy problémámra szeretnék megoldást találni. Jó pár évvel ezelőtt alapítottunk egy kft-t. Az ügyvezető engem nevezett ki cégvezetőnek. Ezt a beosztást megbízás alapján végeeztem, emellett bolti eladó munkaköröm volt.
Idén januárban megszűnt a munkaviszonyom, viszont a kft ügyvezetője a mai napig nem töröltetett a cégjezgyzékből. Egy céges ügyekkel foglalkozó ügyvéd azt tanácsolta, hogy mondjak le én, és írjak egy felszólító levelet, melyben felszólítom a kft ügyvezetőjét, hogy intézkedjen. Ha ennek sem tesz eleget, akkor törvényességi felügyeleti eljárási kérelmet adjak be, és majd a cégbíróság kötelezni fogja a kft-t a törlésre.
A kérdésem az, hogy a munkaviszony megszűnésével a cégvezetői megbizatás is véget ér, vagy nem?
Jár-e valamilyen költséggel a részemre az eljárás megindítása?

Elnézését, ha kicsit értelmetlenül fogalmaztam.

Köszönöm előre is a válaszokat.

A cégbírósági eljárások nem ingyenesek, ráadásul ügyvédet is fizetni kell.
www.drhalasz.eoldal.hu

A bejelentés ingyenes.

„A kérdésem az, hogy a munkaviszony megszűnésével a cégvezetői megbizatás is véget ér”
Igen.

Köszönöm megtisztelő válaszát.

Akkor továbbgörgetve az ügyet: a munkaügyi központban mikor a "felvételemet" vgezték, mint munkanélküli, megkérdezték, hogy tagja vagyok-e gazdasági társaságnak. A válaszom igen volt. Azt mondták, hogy akkor nem lehetek regisztrált munkanélküli. Az elbocsájtásom óta nincs jövedelmem a cégtől, egy munkajogász azt közölte velem, hogy attól, hogy gt tagja vagyok, regisztrálhatnak. Mellékesen még elmondta, hogy meg szokták nézni, hogy valósak e a regisztációkor megadott adatok.
Ebben az esetben mit tegyek? Vagy esetleg az a probléma, hogy szerepelek a cégjegyzékben, ezért?

Köszönöm a válaszokat.

„egy munkajogász azt közölte velem, hogy attól, hogy gt tagja vagyok, regisztrálhatnak”
Jól mondta.

És egyébként a törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet sem kötelező.

Tisztelt fórumozók!

Elnézést, hogy ide írom a problémámat, de nem találtam megfelelő topikot hozzá.
Mint már említettem, idén januárban elbocsájtottak a munkahelyemről. Bírósági úton sikerült hozzájutnom az elmaradt munkabérhez és juttatásokhoz. Mégis most egy új probléma lépett fel. A bírósági végzésben július végi kifzetéssel részemre kamatot ítélt meg a bíróság. Nos ez az összeg a mai napig nem került kifizetésre. Én többször vettem fel a kapcsolatot a volt főnökömmel, hogy ugyan mikor lesz belőle valami, de csak a szokásos hitegetés. Most a legutolsó email-re azt a választ kaptam, hogy nem fogják kifizetni, mert beleszámolták abba a tartozásba, amit még tavalyról hagytam. Ez a tartozás szállítólevélen volt. Nem tagadom a tartozás tényét. De most olyan helyzetbe hoztak ezzel, hogy elég kilátástalan lett az életem. Jogos lenne a válasz/kérdés, hogy : -Akkor miért nem fizetted ki? az önök részéről. Azért nem fizettem ki, mert munkanélküli lettem. (ráadásul nem regisztrálhattak, mert Gyesen voltam a kislányom miatt (férfi vagyok). Tény, hogy részletekben tudnám csak kifizetni, de a cégnek pont kapóra jött, hogy én tartozom, mert így nem kell kifizetni semmit. A kilépő papírjaimon nem szerepel, hogy tartoznék a cég felé. A tartozásom kb. 60 eFt, amit meg ki kellene fizetni, az kb 51 eFt. Ezzel, hogy egy összegben beszámították a tartozásomba, teljesen ellehetetlenültem. Természetesen én is csak az email-ből tudtam meg, hogy mit csináltak.
Jogos lenne, hogy így, egy összegben, szó nélkül döntenek, hogy ez márpedig adósság rendezésre megy?
Mit tehetnék ebben az esetben?

Válaszukat előre is köszönöm...

Végrehajtást kérhetsz a kamatokra a bíróságon.
Az más kérdés, hogy nyilván ebben az esetben ők perben érvényesítik a követelésüket.

Ezt írtam pár napja:

„Ha a különböző internetes tájékoztatókat olvasom, főleg a könyvelőknek szólókat, akkor én is mindenhol ezt olvasom. Csak a törvényben nem. Én abban azt látom, hogy az adatokat kell bejelenteni, meg a székhelyigazolást csatolni, esetleg kézbesítési meghatalmazottat megnevezni.
A társasági szerződésnek az új szabály szerint valóban kötelező tartalmi eleme a születési idő, csakhogy én nem látok a törvényben kötelező határidőt a megváltoztatásra. Ráadásul a Ctv. átmeneti rendelkezései szerint a kötelező adatok bejelentése, valamint a székhelyigazolás csatolása illeték- és költségtérítés-mentes, de a társasági szerződés módosítása már nem az.
Ha valaki máshogy látja és az ellentétes véleményét jogszabállyal is alá tudja támasztani, az mindenképpen szóljon, mert jó lenne biztosan tudni, hogy mit is kell csinálni, még mielőtt indul a roham.”

És úgy tűnik, a cégbíróságok számára sem egyértelmű a dolog. Miközben a Fővárosban benyújtottunk egy sima kérelmet az adószámmal, születési dátummal, valamint a székhelyigazolást és a meghatalmazást, és a cégbíróság minden további nélkül bejegyezte a változást, addig a Székesfehérvári Törvényszék ugyanerre a felállásra:

„A(z) .... cég változásbejegyzési ügyében a bíróság a 2006. évi V. tv. 50. § (1) és a 46. § (3) bekezdése alapján jogi képviselője útján felhívja a társaságot, hogy a végzés kézbesítésétől számított 30 napon belül - elutasítás terhe mellett - az alábbi hiányokat pótolja:

1. Csatolja az alapító személyazonosító adatait tartalmazó alapító okiratát (Gt. 12.§).

A bíróság figyelmezteti a társaságot, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmet végzéssel elutasítja.

A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A cég a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan.”

Most már csak az a kérdés, hogy benyújtsunk-e egy módosító okiratot is, vagy csak az egységes szerkezetűt, és ha benyújtunk módosítót, akkor azt a fővárosi ügyekben is megtegyük-e. (Mert azt semmi nem mondja ki, hogy az ilyen módosítás ne lenne illetékköteles.)

Én azt mondanám, hogy csak az egységes szerkezetűt, mert ez nem módosítás.

Következő kérdéssel fordulok a hozzáértőkhöz:

Négyen készülünk KFT-t alapítani, 4x25%-s tulajdonrésszel, hasonlóképp 4x egyenlő összegű befizetett törzstőkével. Mindannyian rendelkezünk bejelentett, 36 órát meghaladó főállással, így mind a négyen ügyvezetőként lennénk jelen a cégben.
Ahogy utánanéztem, ennek jogi akadálya nincsen. A kérdésem az, milyen esetleges problémával járhat ez a felállás?
köszönöm