Társasházi jog

A következő ügyben szeretnék segítséget kérni:

Társasházunkban egy magántulajdonú üzlethelyiség képezi a tulajdoni hányadok közel 1/5 részét, így jelentős közös költség befizető… lenne, ha közel 3 évig fizetett volna. Sokmilliós tartozást felhalmozva házunk és más hitelezők felé csődbement. A közös képviselet, melyet nem sokkal az előtt bízott meg a tulajdonosi közösség, hogy az üzlethelyiség tulajdonosa nem fizetett, valami oknál fogva érdemi lépést nem tett éveken keresztül. A csődbement céget felszámolták ám a hitelező igények olymértékben haladták meg az egyetlen vagyontárgyul szolgáló üzlethelyiséget, hogy a társasház nem kap semmit. A helyiség tulajdoni jogát a fő hitelező szerezte meg, aki elmondása szerint nagyon rosszul járt, (ráadásul a korábbi, felszámolt céget tulajdonló családnak az érdekeltségébe tartozó cég, egy bérleti szerződésre hivatkozva egyszerűen elfoglalta a helyiséget) így Ő az elmaradt közös költséget nem akarja kifizetni. A tulajdonszerzés óta fizet. A közös képviselet ezt jónak tartja és valami büntetőjogi feljelentést szervez a csődbement cégtulajdonos ellen.
Szeretnék segítséget kérni, milyen jogi felellősége van a közös képviseletnek ebben az esetben, illetve terheli-e az új tulajdonost az ingatlanra jutó, korábbról fennáló közös költség tartozás. Előre is köszönöm!

Az új tulajdonost nem terheli, a közös képviselőnek viszont lehet anyagi felelőssége, ha nem tudja bemutatni, hogy a mulasztása ellenére az elvárható módon járt el.

Köszönöm a választ, bár pontosan nem értem, hiszen: pl az adás-vételnél vagy igazoltan tartozásmentes az ingatlan, vagy terheli a vevőt a tartozás. Másrészt a közös költség a társasház költségeinek tulajdoni mérték alapján történő elosztása, melyből a társasház közös fizetnivalóit kell fedezni, vagyis az ingatlanok mindenkori tulajdonosainak szükséges kiadásait fedezik, mely sok esetben jövőbe mutató (ha most nem javíttatjuk meg a liftet 5000-ért, jövő hónapban 100ezres hiba keletkezik), tehát ezt a költséget nem lehet időszakokra bontani.
Ha a felvetett eset így törvényes, akkor ez egy olyan mód, mellyel a közös költség kötelezettség átterhelhető más tulajdonosokra...

Elnézést a nehéz felfogásomért!

Erre való a jelzálogjog-bejegyeztetési lehetőség a lakásra, abban az esetben már bármelyik későbbi tulajdonostárs is felelős.

Sziasztok!

Egy 9 lakásos társasházra nem vonatkozik a Társasházi tv. és egyéb törvények?
A közös képviselő szerint még könyvelésnek sem kell lennie. Szerintetek?

Kedves Fórumozók, Tanácsadók,

Alább becsatolom a közös képviselőnknek küldött e-mailemet. Kérem, aki tud, segítsen ezzel kapcsolatban.
A probléma a szomszédommal van, aki önkényesen kutyát tart, lomot, szemetet tárol a lépcsőházban tekintet nélkül rám, egy olyan lakóra, aki annak idején egy igényes, szép környezetbe költözött be. De aztán megjöttek ők, és putrit csináltak a közös helyiségből ...

A levelem:
Jó reggelt Kedves KK,

Ne haragudj, hogy ismételten zavarlak, remélhetőleg nem fordul elő túl sokszor a közeljövőben.
Sajnálatos módon a tegnapi nap folyamán újabb parázs helyzet alakult ki békés kis társasházunkban.
Az előzményekhez tartozik, hogy pár napja váltottunk pár szót Ambrus Tamás barátnőjével, amit egészen emberi hangnemben sikerült bonyolítani, ezért bátorkodtam tegnap ismét szóba állni velük. (Az ominózus kerékpár pakolós eset óta nem beszélünk, köszönni is csak halkan, szájszegletből szoktunk egymásnak.)
Tehát illedelmesen, az általában elvárható legtiszteletteljesebb hangnemben szólítottam meg ismét a hölgyet, felhívva a figyelmét arra, hogy akkor talán a téli jeges időben a kerékpárt nem használandó el lehetne vinni onnan a ventillátorral együtt. Hozzá tartozik az igazsághoz, hogy kénytelen voltam tegnap kiporszívózni a lépcsőházat hónapok után, mert a lakásomban a szőr mennyisége meghaladta a jó ízlés határát.
Kérdésemre Ambrus Tamás válaszolt. Az általa okozott sokkból még most is csak próbálok felocsúdni.
Raktáros lévén hozzá vagyok szokva a kemény beszédhez, felemelt hanghoz, de amit ott hallottam arra késztetett, hogy földbe gyökerezzen a lábam. Megpróbálom minél pontosabban felidézni az elhangzottakat.
Az egész mondanivalója a "megveszek itt mindent kilóra" stílusban fogalmazódott meg. Közölte, hogy egyáltalán nem érdekli a kosz és a retek, amit csinálnak a kutyájukkal, továbbra sem hajlandóak takarítani, mindezért havi 500 Ft-ot utalnak át a társasház számlájára büntetésképpen. Én meg pucoljam csak tovább az általuk okozott szennyet, mivel nekem úgysincs erre pénzem. Egyébként pedig megvásárolja a közös helyiséget, mert hogy nekem ebbe nincs beleszólásom, minden más lakó szavazata alapján neki mindenhez van joga, nekem semmihez. Ezzel nem tudom, arra szeretett-e volna célozni, hogy tegyek szert egy létrára, amivel beközlekedhetek a lakásomba?!
A házirendre való hivatkozásai arra utaltak, hogy lehetséges, hogy mi nem azonos házirendi példányokat kaptunk, ugyanis határozottan állította, hogy neki mindenhez joga van itt, akár kerékpárt, cipőt, szemetet és minden mást tárolni annak ellenére, hogy engem zavar, mivel ez a többi lakót nem zavarja, engem meg úgysem véd semmilyen jog.
Mindennek tetejébe őt az ügyvédje felvilágosította, hogyan kell takarítani. Ehhez sem tudtam mit hozzáfűzni, nekem fogalmam nem volt arról, hogy egy ügyvéd határozza meg azt a színvonalat, amely nekem megfelel az életvitelemhez. Pláne, hogy - szakmára való tekintet nélkül - ő nem tartózkodik ott.
Mindazonáltal anyagi kár okozásával fenyegetett meg. Nevesítve, hogy az általuk tartott kutya a dolgát a lábtörlőmön fogja végezni, illetve egy napon arra fogok ébredni, hogy az autóm fényezésén jelentős kár fog keletkezni. Lévén, hogy nekik anyagi terhek nem számítanak, nekem meg úgysincs pénzem ügyvédre, vegyem tudomásul, hogy bármit megtehetnek velem. (Utalva itt a lakóközösség többi tagjának szavazatára is, mivel többen élnek olyan körülmények között, hogy értékelni tudjanak némi "anyagi támogatást" egy aláírásért cserébe.)
Ekkor telefonált Neked, bizonyítva ezzel, hogy Te is engem veszel semmibe, és soha nem lesz itt jogom semmihez, még élni sem!
Ezúton szeretném kérdezni, hogy ez mennyiben igaz, nekem mennyire nincs jogom itt élni, és mennyiben számíthatok bármilyen támogatásra és igazságtételre? Valóban elmehetnek addig, hogy arra kényszerítsenek, hogy költözzek el, miután idegileg és fizikailag teljesen kimerítenek? Anyagi lehetőségei szerint tényleg megteheti, hogy ellehetetleníti a helyzetemet?
Ezúton kérdezném meg azt is, hogy mi lett a szavazás eredménye? Elfogadtuk-e a házirendet?

Előre is köszönöm válaszodat,
Lakó

Önök szerint/szerintetek hogyan oldhatom meg a helyzetet?

Előre is köszönöm,
Cherry

Kedves Fórumozók!
Segítségüket szeretném kérni, az alábbi helyzetben.
Adott egy 9 lakásos társasház. Nemrég történt egy írásbeli szavazás a társasházunkat érintő fontos kérdéssel kapcsolatban. Ma kaptuk meg a szavazás eredményét, és kiderült, a mi leadott szavazatunk eltűnt, így nem számít a végeredménybe, valamint egy másik lakó, meg se kapta a szavazó lapot. Ezáltal, hogy minket kettőnket kizártak, megfordult a szavazás végeredménye. A közös képviselő nem hajlandó újra szavaztatni, pedig a mi kettőnk szavazatán nagyon sok pénz múlik. Hogyan lehetne rávenni a közös képviselőt, hogy érvénytelenítse a szavazás végeredményét, és írja ki újra, valamint hogy vegye jegyzőkönyvbe, hogy ki mikor vette át a szavazólapot, és hogy mikor adta le. Köszönöm válaszukat!

Üdvözlet mindenkinek,

A kérdésem a következő:
Adott egy hetvenes években épült társasház, ahol a fűtés házközponti. A probléma az, hogy amikor az alsó lakásokban 22 fok van a negyediken legfeljebb 18.
A közös képviselő azt mondja, ha jobban feltekeri a fűtést akkor lent 25 fok lesz nálunk meg 20 viszont eben az esetben nagyon megnő a fogyasztás.

MI lehet a megoldás?

Javasoltam az egyedi mérők felszerelését de ebbe nem akar belemenni, pedig ezzel az alsó lakók lejjebb tekerhetnék a radiátorukat nálunk viszont meleg lenne végre és még a túlfogyasztás is megoldódna.

Kérdésem, hogy én egyedül felrakathatom e az egyedi mérőket vagy sem?

Tovább: http://www.jogiforum.hu/forum/32/13238#…

csajje24!
A határozat meghozatalától számított 60 napon belül bíróságtól lehet kérni a határozat érvénytelenségének a megállapítását.A bizonyítási teher a felperesé.
1/10 tul.hányadot meghaladó tul.részt képviselő tul.társak kezdeményezhetik kgy. összehívását a k.k.-nél az ok és a napirend megnevezésével. Ez utóbbi talán járhatóbb út.

Sherry!

Ha jót akarsz magadnak:

• figyelmen kívűl hagyod kellemetlen szomszédaidat!

Becsukod az ajtód, és ami azon kívül esik, /szemét, kerékpár, szőr, stb/ arról nem veszel tudomást!

• a lehető legrövidebb időn belül elköltözöl ebből a házból!

Egy jó tanács: Ne csak a szálkát lássad az emberekben, magadban is vedd észre a gerendát!
Miért zavar téged a közös helyiségben lévő kerékpár? Hova tegyék azt? Vigye a lakásába, vagy télire adja el?

Szia Csiri-biri,

Nagyon köszönöm, hogy foglalkoztál a kérdésemmel!
Egész egyszerűen mert bárhogyan törölgetem a cipőmet, behordom a retküket a lakásomba a belépő szőnyegre! Undorító a környezet!
Figyelmen kívül hagyom őket, csak bukdosom a szemetükben, elköltözni meg egyáltalán nincs pénzem - még itt lakni is szűkösen! Nem tehetek semmit, nemhogy ügyvédek fogadok!
Hová tolja a biciklijét? Mondjuk az enyém mellé az udvar végében lévő TÁROLÓBA! De neki az nem felel meg, mert úgy engem nem idegesítene ... Vagy talán rosszul érezné magát, ha minden a helyén lenne! Számolhatsz: két autó, 8 motorkerékpár és 2 bicikli az övék! Nem kéne felfogni, hogy ez egy társasház, ahol másokhoz is igazodni kellene? A kertes háza udvarán annyi szemetet halmoz fel, amennyit akar! Gondolom én, itt mondjuk még senki szóvá nem tette, mennyi parkolót foglal el, stb ... Engem sem érdekel, míg nekem van helyem!
Az én szememben mindössze annyi a gerenda, hogy 3 éve takarítom a szemetüket, mert nem akartam elhinni, hogy nekem mocsokban kell élnem, de most kiborultam, nem bírom tovább, hogy még a bringát is tologassam, hogy takarítani tudjak, ráadásul én időre járok dolgozni, kőkemény műszakozás és túlóra van, ők meg csak névlegesen dolgoznak, nem nagyon értem, miért nem érnek rá a szemetüket eltakarítani!
Ráadásul most már félek is, miután megfenyegettek!
Itt csak az a baj, hogy azt hittem, kultúr emberek módjára tudunk beszélni, de csalódnom kellett...
Köszönettel,
Cherry

Senki nem válaszolt, pedig nagy szükségem lenne segítségre, ezért megismétlem kérdésemet, hátha...:

Tisztelt Tanácsadó,
Segítséget, tanácsot, információt szeretnék kérni:
Társasházban lakom, 144 lakásos.
Teremgarázsban van – egymástól még csak jelzéssel sem elválasztott – x darab beálló. Azonos szinten y darab pince-, tárolóhelység.
Garázskapu és személyi feljáró is van- igen keskeny – a lépcsőház felé.
Információ: pincetulaj vagyok 6 éve, gk. beállóval NEM rendelkezem – első tulajként – zavartalanul tudtam használni (?? szolgalmi út joga??) a garázskaput kb. 2010. szeptemberig kifejezetten csak a pincébe ki- és berakodás céljából. Soha nem éltem vissza a lehetőséggel, hogy jogtalanul parkolóhelyet foglaljak. Soha egyik tulajdonossal összetűzésem ezzel kapcsolatosan sem volt.
Probléma: Igen kellemetlenül érintett, amikor -ügyeletes kórházba próbáltam eljutni rosszullétemmel – a gk-hoz szükséges dolgaimért elindultam a tárolómba a garázs irányából, de azt kellett tapasztalnom, hogy néhány garázshellyel rendelkező tulaj – egymás között megbeszélve – lecserélte a nyitószerkezetet.
Mivel eddig a személyi lejárón nem kellett közlekedjek, nem is volt előző évben lecserélt zárhoz aktuális kulcsom.

Kérdés: Van-e jogom ahhoz, hogy a garázskaput (?? közös osztatlan tulajdon ??) én is használjam, vagy bele kell törődjek abba a kényelmetlen helyzetbe, hogy bizonyos – nem veszélyes, nem tiltott – de a személyi lejárathoz mérten túlméretes dolgaimat nem tudom a pincehelységemben elhelyezni??

Pontos törvényre, paragrafusra, bekezdésre is szükségem lenne, amire hivatkozva ügyemben eljárhatok.

Segítségüket és válaszukat nagyon várva maradok tisztelettel.

Szerintem van. A jegyzőhöz lenne érdemes fordulni birtokvédelemért.

Köszönöm a választ!

Tisztelt Tanácsadó!
Társasházunkban minden hónapban, csak a lakók körében, nyilvánosságra hozzák a lakásokhoz tartozó hátralékokat és túlfizetéseket (csak a lakások száma van megjelölve és nincs név kapcsolva hozzá).
Néhány lakónak ez problémát jelent.
Az után érdeklődnék, hogy ez jogszerű e és hol lehet ennek utána nézni?
Köszönettel!

• Moncsi84-

A Thtv. szerint évente névvel nyilvánosságra kell hozni a hátralékosokat.

Köszönöm gyors válaszát!

És SZMSZ -ben lehet másként rendelkezni. Egyébként a nyilvánosságra hozatal vitatott, elvileg más - adatvédelmi, személyiségi jog - tv be ütközik. Viszont azzal, hogy most módosították a Th tv-és minden tulaj betekinthet az iratokba, analitikába, megint hasba lőttek néhány egyéb tv-t, tehát onnan is megtudhatja aki kíváncsi rá.

Az rendben is van; a tulajdonostársakat megilleti a jog, hogy tudjanak róla, melyik tulajdonostársuk tartozik a közös tulajdonú dolog fenntartásának őt terhelő részével.

A nyilvánosságra hozás - így például a hirdetőtáblára kifüggesztés - a problémás, mert azt bizony illetéktelenek is olvashatják. Az, hogy csak a lakásszám van megadva, nem segít, hiszen az alapján maga a tulajdonos visszakereshető.

ObudaFan, hol van ez a nyilvánosságra hozatali kötelezettség a törvényben?

Th tv 48§ (1) A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság éves elszámolása tartalmazza: f a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban.

A közgyűlési meghívóra vonatkozó rész pedig, hogy ezt minden tulajdonosnak ki kell küldeni, és a lépcsőházban kifüggeszteni.

Én SzmSz ben le szoktam szabályozni, hogy csak a 6 hónapot meghaladó tartozókat sorolom fel, és az előírásokat is csak lakás nm-ben adom meg, mert 80-120 lakásnál ez a közgyűlési meghívó már egy kisebb könyvet eredményezne, és a mellékletek nincsenek kifüggesztve, csak a meghívó.

Szerintem a te értelmezésed a helyes. Az, hogy az elszámolásnak (beszámolónak) tartalmaznia kell a kimutatást, érthető. A meghívóban azonban ez csak egyetlen napirendi pont: az 20xx. évi beszámoló. Ebben se nevek, se összegek nincsenek.
Az előterjesztésekre pedig nem vonatkozik a kifüggesztés kötelezettsége.

Azt hiszem, nagyra becsült kollégám ezúttal pontatlanul fogalmazott, valójában nem kell nyilvánosságra hozni a hátralékosok listáját. Közölni kell a tulajdonostársakkal, de az nem ugyanaz.

Andi2

Az a 6 hónap a Th. trv. módosítása óta 3 hónap.

kbs

Attól függ, hogy a nyilvánosságra hozatal alatt mit értett.Ha azt, hogy minden tulajdonossal írásban közlöm a tartozók listáját, akkor minden rendben. Szerintem Ő sem a kifüggesztésre értette.

Tisztelt Fórumozók!

A következő közgyűlésünkön a társasházban fel fog merülni egy étterem nyitása alattunk - az illetőnek már van egy üzlete is ott. Azonban cégnévről (kihez is tartozik), jogi formáról a társasházban még nem
hallottunk. A közös képviselőt mostanában nem sikerült elérnem (és ha elérem se biztos hogy pontosan tudni fogja), igy a kérdésem, hogy hogy lehetne ezt kideríteni?
Ha rákerestem a cégfürkészőben a társasház címére (oda bejegyzett céges), egy céget se találtam ami az üzlethez passzolt volna? Lehet ilyen? Pl ez egy cég kihelyezett telephelye vagy hasonló?
Ciki lenne egy olyan dolgot megszavazni, ami mögött esetleg kamu/felszámolt cég áll.

Köszönöm!

(egy topicba már postoltam, ide is megpróbálom - újra, lenyelte a fórummotor)

Mielőtt szavaztok róla, csak megtudjátok.

Tanácsot kérnék az alábbi ügyben.
5 lakásos társasházban lakunk. Az egyik lakó a tetőre helyezett egy antennatartó szerkezetet 2003. évben. A következő év közgyűlésén kifogásoltuk a cselekedetet, mivel mi lakunk a tető alatt a 2. emeleten és már több alkalommal beáztunk annak ellenére, hogy teljes tetőfelújítás történt 1998-ban.
A társasház 2004. évi beszámoló közgyűlésén a Társasházkezelő Iroda felszólította xy lakót, hogy „…a tetőre felszerelt antenna fennmaradásához utólag megkéri a tulajdonosok hozzájárulását, abban az esetben maradhat fenn az antenna a tetőn ha a tulajdonosok a társasházi törvényben meghatározottak szerint hozzájárulnak, amennyiben nem kapja meg a tulajdonosok hozzájárulását a tetőről az antennát le kell szereltetni.“
Kérdésem a következő: hány lakónak kell beleegyeznie az antennatartó szerkezet fennmaradásához?
Ugyanis xy-nak esze ágában sincs leszerelni a szerkezetet, hisz most fogja feltenni rá az antennákat, egyik nap is felmászott a tetőre és húzkodta a kábeleket. Amikor kérdőre vontuk, hogy mit csinál a tetőn, azt felelte, hogy semmi közünk hozzá. Ezt a beszélgetést videofelvétel bizonyítja. Az illetőnek rádió távközlési és szolgáltató kft-je van, tehát anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a szerkezet fennmaradjon és a lakók hozzájáruljanak az antennatartó szerkezet fennmaradásához. A lakóközösség hány %-ának kell beleegyezni ebbe? 100 %? vagy 2/3?
Lehet-e kifogást emelnünk, ha a lakók többsége mégiscsak beleegyezik? Hova lehet panasszal fordulni?