kézbesítési megbízott

Csak azt nem értem,hogy egy cégnél miért nem lehet megszervezni,hogy Micike két kávéfőzés között átvegye a postai küldeményeket.

Ez még nálam is müködik sőt még a kávé is jó.

Ha törvényességi indul, akkor külön írnak az ügyvezetőnek is.

Andris11,

Az általad hozott esetekben szerintem a feladóknak nem kell az ügyvezetőt külön keresni, ha a cég nem veszi át a levelet. A tulajdonost (tagot) pláne nem.

1. Végrehajtó: gerbera317 a téma szakértője, de én nem láttam a Vht-ban, hogy a végrehajtónak külön keresnie kellene az ügyvezetőt, ha a cég nem veszi át a leveleket. Miért is tenné? A tartozás behajtásához nem kell az ügyvezető. Azt a végrehajtó el tudja intézni pl. a bankkal (inkasszó) meg a földhivatallal (vh. jog bejegyzése)
2. NAV: Az Art. 246. § (1) b) alapján a NAV törli a cég adószámát, ha a cég nem veszi át a leveleket. Eszerint az ügyvezetőt nem kell külön keresni, elég csak kétszer próbálkozni a cégnél. Az ügyet utána átteszik a cégbírósághoz, ami megindítja a törvényességi felügyeleti eljárást. Onnan fogják keresni az ügyvezetőt meg aztán a tagot is, de nem a NAV levelének átvételéért, hanem törvényes működés helyreállításáért (az adószám visszaállításáért és a székhelyen való elérhetőségért)
3. HIPA: Az iparűzési adót is a NAV szedi be, tehát ugyanaz mint előbb.

osztap

Köszönöm a gyors választ!

A konkrét probléma az, hogy milyen értesítéseket, küldeményeket kell átvennie a kézbesítési megbízottnak, és fordítva, a hatóságok milyen típusú iratot kézbesítenek neki, ha a cégnek cégkapuja nincs, csak a külföldi tulajdonosnak egy kézbesítési megbízottja. Ez a személy tehát nem a cég, hanem a külföldi természetes személy kézbesítési megbízottjaként szerepel.
Például az alábbi 3 esetben kinek a részére szabályszerű kézbesíteni iratot?

1. Végrehajtó iroda levelet küldene a cégnek, a cég tartozása miatt. Cégkapu nincs, a külföldi tulajdonos és egyben ügyvezető semmilyen magyarországi címmel nem rendelkezik, a cég a megjelölt székhelyén nem érhető el, mert ott csak a tulajdonos, mint magánszemély kézbesítési megbízottja található.
2. Adóhatóság küldene felszólítást a cégnek, valamilyen mulasztás miatt. Cégkapu nincs, a többi is ugyanaz.
3. A cég székhelye szerinti önkormányzat küldene értesítést, pl. iparűzési adó tartozásról. Cégkapu nincs és a többi is ugyanaz.

Nekem nem egyértelmű, hogy ezek a szervezetek most kinek, milyen formában fognak levelet küldeni. Egyáltalán mit tudnak kezdeni, azon kívül persze, hogy jelzik a Cégbíróság felé, hogy a cég a székhelyén nem érhető el, miután erről meggyőződtek a helyszínen.

Andris11,

„ezt miért a Ctv-ben szabályozták? Hiszen akkor a kézbesítési megbízott semmilyen, a cégre vonatkozó iratot nem kap meg, csak a külföldi természetes személy részére címzett iratokat. ”
A cégnek a székhelyén át kell venni az iratokat. Ez a székhely egyik funkciója. Aztán, ha a cégbíróság tudomás szerez arról, hogy cég a székhelyén nem fellelhető, akkor a cégbíróság megkeresi az ügyvezetőt. Ha ő sem elérhető, akkor a tagokat. Ha ők sem elérhetők, akkor a céget megszünteti. Ctv. 89. § Ez a megkeresés konkrétan az ügyvezetőt/tagot szólítja fel a bíróság a törvényes működés helyreállítására, nem pedig az eredetileg a cég által át nem vett iratokat akarja újra kikézbesíteni. A bíróság nem "posta plusz".
Azaz a törvény be akarja biztosítani, hogy ha a cég székhelyén senki nem veszi át a cégnek szóló iratokat, legyen valaki belföldön, aki a külföldi ügyvezető és tagok nevében át tudja a cégbíróság fenti megkereséseit - ez a kézbesítési megbízott.

Mi a konkrét problémád?

osztap

Köszönöm szépen a választ!

Az még különös számomra, hogy ha a kézbesítési megbízottnak a hatóságok csak a "bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy"-nek szóló leveleket, küldeményeket küldik, akkor ezt miért a Ctv-ben szabályozták?
Hiszen akkor a kézbesítési megbízott semmilyen, a cégre vonatkozó iratot nem kap meg, csak a külföldi természetes személy részére címzett iratokat. Vagyis akkor ez a szabály a magyar hatóságok külföldi természetes személyekkel való kapcsolattartását rendezi, amit így akkor felesleges a Ctv-ben részletezni.

Ráadásul a Ctv. 31. § (3) bekezdése szerint:
"a kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa."

Ez a megfogalmazás akkor milyen iratokra vonatkozik? Mert csak az lenne a logikus, hogy az egyébként a belföldön nyilvántartásba vett cég cégkapujára küldendő iratokról lenne szó, hiszen egyébként a külföldi magánszeméllyel minek levelezne bármelyik magyar hatóság? Vagy ha levelezne is, akkor a kapcsolattartás formájára nem a Ctv. szabályai vonatkoznának.

Ha pedig a cégnek nincs cégkapuja, akkor a hatóságok lefolytathatják papír alapon is az eljárást, törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése vagy hatósági ellenőrzés indítása mellett. [Eüsztv. 14. § (8) bekezdés]

Ami azért jelentheti azt, hogy hiába nincs cégkapuja, nem elég az igényérvényesítéshez, hogy nem mond ellent, hiszen a végrehajtó irodák és a bíróságok is az Eüsztv. hatálya alá tartoznak, így a 14. § (8) bekezdés alapján át kellene térni az eljárás során a papír alapú kapcsolattartásra.
A papír alapú iratokat meg a székhelyre kell küldeni, ami sokszor megegyezik a kézbesítési megbízottként megjelölt ügyvédi iroda vagy ügyvéd címével. És akkor megint felmerül a kérdés. Ez a személy milyen iratokat fog átvenni? Mit jelent vajon a "cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő irat" kifejezés?

Az adóbevallások benyújtásában viszont talán pont nem akadályozna egy céget sem, ha nincs cégkapuja. Az adóhatóság előtti képviseletre adott állandó meghatalmazás benyújtható a meghatalmazott oldaláról is, csatolva a hitelesített meghatalmazást, amihez nem kell feltétlenül cégkapu.

Ha van mire. Gondolod hogy van néhány milliójuk ha csak egy megbízottra futja?

(Jó lenne tudni, melyik cég ez. Indíthatnánk vele szemben pert néhánymilliós pénztartozás megfizetése iránt, ami szükségképpen bírósági meghagyást eredményezne; és annak sem mondanának ellent; jöhetne a végrehajtás.)

Andris11,

„Ha ez megtörténik, akkor ezt a személyt a bíróságok, egyéb hatóságok a tulajdonos (tehát a magánszemély), vagy a cég kézbesítési megbízottjának tekintik?”
A magánszemély kézbesítési megbízottjának. A Ctv. 7. § (1) szerint a cégnek menő leveleket a cég székhelyére küldik, azokban az ügyekben pedig, ahol pl. az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett a cég, ott a cégkapujára. (Gondolom, a cég Magyarországon bejegyzett.)

„Továbbá előfordulhat, hogy a cég egyébént nem is rendelkezik cégkapuval. ”
Ami nagyon komoly baj, mert akkor nem tud adóbevallásokat elektronikus úton benyújtani, ami pedig törvényi kötelezettsége. A NAV hamarosan meg fogja találni, és röpködni fognak a méretes büntetések. Persze, nem csak ez lesz az egyetlen probléma.

Tisztelt Szakértők!

A Ctv. 31. § (2) bekezdése szerint, ha a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, kézbesítési megbízottat kell megjelölni.

Ha ez megtörténik, akkor ezt a személyt a bíróságok, egyéb hatóságok a tulajdonos (tehát a magánszemély), vagy a cég kézbesítési megbízottjának tekintik?
Ezzel összefüggésben, milyen tartalmú iratokat, értesítéseket fognak a kézbesítési megbízottnak küldeni?

• a cég működésével ugyan összefüggő, de csak a külföldi magánszemélyt (a külföldi tulajdonost) érintő leveleket, vagy
• az egyébként a cégnek küldendő összes levelezést?

Továbbá előfordulhat, hogy a cég egyébént nem is rendelkezik cégkapuval. Annak meglétét ugyanis a cégbíróság a bejegyzéskor nem ellenőrzi. Tehát a cégkapun nem érhető el a cég, a tulajdonos nincs Magyarországon, mindössze egy kézbesítési megbízott van bejelentve, akinek viszont van ügyfélkapuja, vagy cégkapuja.

Előre is köszönettel