Ingatlan vásárlás

szom.. szerit :
„ az emberek, vásárláskor még az élő fába is belekötnek, hogy lealkudják az árából, aztán mikor átveszik, szétverik őket egyből. ”

Vásárlás előtt jogos,utána már vitaható.

Ezért az eladáskor erős idegzetűnek kell lenni az eladónak,mert a vevők hajlamosak az ócsárlásra.

A pofátlanok pedig még egy utolsó próbálkozással igyekeznek előnyt kicsikarni az eladókból.

„Ezzel jön még ', hogy a parketta alatt van szőnyeg padló .”

Hát, ha erről nem tájékoztattátok (= beleírva a szerződésbe), akkor az határeset, elvégre műszakilag nem ez a szokásos, erre nem kell feltétlen számítania. Necces.

Nagyon köszönöm a segitseget. Mi feuĵitando lakást adtunk el. Ezzel jön még ', hogy a parketta alatt van szőnyeg padló .

damascus,

Az, hogy a követelése jogos-e, nyilván nem tudjuk megmondani így egy fórumon.

Ha az a kérdés, akkor ingatlan esetén kellékszavatossági felelősséged van az eladástól számított 5 évig : Ptk. 6:163.§(3).
(Kivéve, ha azt a szerződéseben kifejezetten kizártátok közös megegyezéssel.)

A kérdés az, hogy a hiba, amely alapján követelnek, ebbe a körbe tartozik-e. Főszabályként ide tartozik minden olyan hiba, amely a szerződéseteknek, vagy jogszabálynak nem felel meg. Ezen túl viszont vannak kivételek. Elsősorban az, amiről a vevőt tájékoztattad (igazolhatóan, írásban, lehetőleg magában a szerződésben), illetve azok, amelyeket a vevőnek, ha a Ptk. szerinti elvárható kellő gondosággal járt el, vagy járt volna el, felismerhetőnek kell vagy kellett volna lennie előtte. Valamint a természetes elhasználódásból adódó hibák sem feltétlenül tartoznak a kellékszavatosság körébe.

Például, ha az a csempe a falon modern, szinte új, nemrégen lett felrakva, várhatóan nem kellene leesnie, és mégis leesett, mintegy "magától", akkor az feltehetőleg hibásan lett felrakva, jogos az igénye. (Te pedig a csempét felrakótól követelheted ugyanúgy a hiba miatti költségeid megtérítését).
Ha az a csempe 40 éves, szemre látszik rajta, hogy már rég megérett a cserére, kellő gondosság mellett ezt a vevőnek is fel kell ismernie, ez nem feltétlenül tartozik a szavatosság körébe. Pláne, ha amúgy is felújít.

Egyszóval az, hogy az igénye jogos-e vagy sem, az nem jogi kérdés, hanem műszaki szakkérdés, amelyet nyilván látatlanban lehetetlen megítélni.

Ha te eléggé biztos vagy abban, hogy a lakás megfelelő állapotú volt, azt adtad el, és azt mondtad el nekik ami a valóság, akkor megteheted, hogy írásban (tértivevényes levélben) szépen elutasítod az igényüket, megírod, hogy a lakás a szerződéseteknek megfelelő, megtekintett állapotban vették meg, nem titkoltál el semmit, nem rejtettél el semmit, a csempe látható volt, és megnézhették volna alaposan, szerinted amúgy is megfelelő volt, úgyhogy álláspontod szerint az igényük nem alapos, nem fizeted meg.

Ha ez nem egy lehúzási próbálkozás, hanem tényleg úgy gondolják, hogy jogos az igényük, akkor majd pert indíthatnak ellened bíróságon. Ott nekik kell bizonyítaniuk, hogy a fenti kivételekbe nem tartozik a szerintük fellépett hiba, a szavatosság körébe tartozik, és azt neked meg kell fizetned.

Te tudod, milyen volt a lakás, és hogy mit akarnak. Vagy fizetsz, vagy kockáztatod a pert, ahol az igényük mellett a perköltséget is esetleg neked kell megfizetni.

damascus,

„Ptk. 6:157. § [Hibás teljesítés]
(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.” https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Szerinted a fentieket tudja bizonyítani a kárlistája összes elemére? A csempénél szerintem határeset, de talán lehetséges (ha pl. a falon ott marad a leesett csempe nyoma, hogy nem volt rendesen felragasztva - az gondos külső megtekintésnél sem látszik, amíg fent van a csempe). De az nem kétmilliós kár.

Legközelebb minden hibát, amiről csak tudsz, írass bele a szerződés szövegébe. Ha azzal intézed el, hogy "megtekintett állapotban veszi", akkor bizony viták lesznek.

damascus

„A teljes összeg kiegyenlítése után március elsejével a vevő átvette az ingatlant.....Felújítás közben előjött problémákért több millió Ft vissza fizetés kér.”

Gondolom a megtekintett állapotban vette át a lakást. Többször is megmutattátok neki, volt ideje jó alaposan végiggondolni. Én alapjában nem értem a követelését, bár én csak egy laikus vagyok. Meg se fordul a fejében, hogy az ő emberi okozzák a károkat? :-O Eleve nem értem, anno mi örültünk, hogy lakást kaptunk. Ma meg kész, rendben lévő lakásokat keresnek az emberek, vásárláskor még az élő fába is belekötnek, hogy lealkudják az árából, aztán mikor átveszik, szétverik őket egyből. Pedig nem zsákbamacskát vettek. Hová jutott ez a világ? :-O

Tisztelt Fórum !
Ez év januárjában értékesitettük a lakásunkat a vevővel megtekíntés után megegyeztünk a vételárban. A teljes összeg kiegyenlítése után március elsejével a vevő átvette az ingatlant. A vevő kérésére február közepén újra megmutattuk a lakást. Teljes tulajdon megszerzése után elkezdte a lakást felújítását. Március 26-án kaptunk az új tulajdonostól 1 emailt, pl hogy a konyhabútor cseréje közbe leesetek a csempék. Felújítás közben előjött problémákért több millió Ft vissza fizetés kér. Szeretném megtudni , hogy jogos-e a követelés?
Köszönöm a választ előre

Okulásul leírom az újabb fejleményeket:

Természetesen állandó lakcímmel bejelentve maradtak a korábbi lakók, ráadásul az egyikük ellen egyéb tartozások miatt ment tovább a végrehajtás, úgyhogy jeleztem az érintett bíróságnak és a bírósági végrehajtónak is, hogy van itt némi gond. A bíróság adott igazolást/végzést hogy nincs a lakhatást/lakást érintő bírósági eljárás folyamatban (erről nyilatkozni kell a lakcím fiktiváltatás indításánál), és elkezdtem a fiktiváltatást, plusz a postánál is kértem a levelek visszafordítását. Utóbbi úgy látszik működik is.

Még egyszer köszönöm a tanácsokat!

@secon
Magánszemélyek közt nincs kp-limit.
Azonban a 4,5M Ft összeghatár átlépése miatt a bankoknak kötelességük rögzíteni a tranzakciót (a vevőnek, amikor felveszi a kp-t, meg nyilván neked is, ha ennél nagyobb összeget fizetsz be számlára), amelyről a hatóságok is tudomást szerezhetnek.
Pmt. 57. szakasz (3) bek.

Üdvözlök Mindenkit!

A kérdésem a következő lenne:
Ingatlan eladásában vagyunk. A vevőinktől 42M Ft-ot készpénzben szeretnénk megkapni, ami a kb a vételár egyharmadát tenné ki. Mikor az ingatlanosunknak ezt jeleztem, az volt a válasz, hogy kizárólag átutalással lehet teljesíteni, mert pénzmosásnak minősül.
Eladó és vevő részéről mindketten magánszemélyek vagyunk.
Szabályozza ezt valamilyen törvény?
Köszönöm a segítséget!

osztap, drbjozsef,
Köszönöm, mindkét lépést meg fogom tenni.

dzse,

Drbjozsef tanácsán túl, érdemes bemenned a postára is, kézbesítéssel kapcsolatos bejelentést tenni ezen a nyomtatványon.
https://www.posta.hu/…tes_2019.pdf
Onnantól kezdve a postás nem hozza ki a régi tulajnak címzett leveleket, hanem visszaviszi a feladónak. Ha mégis, ráírod a borítékra, hogy "címzett ismeretlen, vissza a feladónak", és bedobod az első postaládába.

dzse,

Nem kell vele foglalkoznod.
Az ingatlanba nincs bejelentve már lakcímre a régi tulaj? Kérd le a lakcímnyilvántartóból, ha még oda szól neki, akkor fiktiváltasd.

Ha zavar, nem tehetsz mást, mint bejelenteni a változás tényét a szolgáltatóknak, és szépen kérni őket, hogy ide ne küldjenek már az ő nevére semmit. Ha ezt többedik kérésre sem sikerül nekik (előfordul), akkor egy kicsivel kevésbé szépen kell kérni.

Kedves jogászok!

Vettem egy lakást, amelyet az előző tulajdonos árverésen vásárolt meg és ezután felújított. A vételhez prezentálta a közös képviselő nullás igazolását, illetve a közműszolgáltatók folyószámlaegyenlegét is bemutatta (nulla vagy közel nulla értékekkel). A kőzművek átiratása gond nélkül lezajlott, azonban eközben több fizetési felszólítás is érkezett a végrehajtás/árverés előtti tulajdonos nevére, az eladó szerint nagyjából milliós közműtartozás miatt. (A közműszolgáltatóknál a lakás az utolsó ismert lakcíme.) A kérdésem az lenne, hogy a lakás ebben az esetben is per-, teher- és igénymentes? Vagy az árverés miatt megszakadó jogutódlás miatt ez a kérdés nem is jön szóba? Amennyiben nem kell törődnöm ezekkel a tartozásokkal, milyen módon tudom megakadályozni a további levéláradatot?

Köszönöm!

@Kinizsi Agnes
De hiszen volt ügyvéded, akinek fizettél és megszerkesztette az okiratot... ő mit mondott?
Ha nem ügyvédtől is jöhet tanács, akkor tessék: az okirat szerintem így is érvényes, de az a saját érdeked, hogy a valós cím a földhivatali bejegyzésen is korrekt legyen. Ha már beröppent az okirat a földhivatalhoz és nomcs mód az ügyvédnél javítani, akkor célszerű adatmódosítási kérelemmel (eltérő lakcímadattal történő bejegyzési kérelemmel) fordulni hozzájuk. Ha megvan a széljegy alapján a határozat száma, akkor keresd az ügyintézőt, és igazolványmásolatok alapján térítésmentesen kérheted az okiratban szereplőtől eltérően a valós lakcím bejegyzését.

T. Ügyvéd Úrak/Hölgyek ! Vevőként megkötöttem egy ingatlan adás-vételi szerződést. Utólag vettem észre, hogy a lakcímemben az emelet jól szerepel, de az ajtó szám elírásra került. Mennyire nagy probléma ez ?

Én nem látok ebben ellentmondást, hiszen a tartási szerződés egy visszterhes szerződés, függetlenül attól, hogy kik a szerződő felek. A vagyonszerzési illeték megállapítása során a szerződés visszterhes jellegét kell alapul venni.

Épp ma hívta fel a figyelmemet egy közjegyző erre az érdekes jogalkotási ellentmondásra: ilyenkor visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ez nyilván nagyon méltánytalan az ilyen szerződést kötő és a tartást valóban teljesítő gyermek számára, de egyértelműen ez a hatályos jog.

Kedves K:B:S:

Eltartási szerződés esetén is érvényes az illetékmentesség a kapott lakásra, amennyiben az eltartó az eltartott gyermeke. Tisztelettel: Egresi Jenő

Elég, de annak a meghatalmazásnak is vagy közokiratba foglaltnak, vagy ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie.

Tisztelt Fórumozók!
Köszönöm a válaszokat. Volna még egy kérdésem.
Az ingatlant ketten (a feleségemmel) vásárolnánk meg fele-fele arányban, viszont ő nem biztos, hogy jelen tud lenni a szerződés aláírásakor a megyényi távolságok miatt. Van arra mód, hogy helyette is én írjam alá? Egy meghatalmazás elég ehhez?
Köszönöm a válaszokat előre is. S.

Nem kell annak feltétlenül külön okiratban lennie. Nem is praktikus. Viszont ahhoz, hogy ez bejegyzésre is alkalmas legyen, így is, úgy is két ügyvéd is kell hozzá.

Na meg annyi, hogy a szerződésnek nem feltétlenül kell egy okiratban készülnie. Külön okiratban lehet megtenni a szerződési ajánlatot és külön okiratban lehet megtenni annak elfogadását. Gyakorlatban: egy okiratban elkészül az adásvételi szerződés, amit az egyik fél (eladó vagy vevő) aláírja, ezt elküldik a másik félnek aki ezen szerződési ajánlat ismeretében külön okiratban nyilatkozik az ajánlat elfogadásáról. Ez a kettő (vagy több) okirat képezi magát a szerződést.

Leginkább azt, hogy az ügyvéd akkor ellenjegyzi az iratot, ha előtte írták alá. Tehát az nem megy, hogy elküldi postán, hogy írják alá, aztán küldjék vissza. Annyi van, hogy nem kell az aláíróknak egyszerre jelen lenniük, és nem kell ugyanannak az ügyvédnek ellenjegyeznie minden aláírást.

A Ptk. alapján a szerződést távollevők között is meg lehet kötni. Azonban a szerződésre vonatkozó előírásokat ebben az esetben is maradéktalanul be kell tartani.