egyik cég tulajdonosa a másiknak és fordítva

mindegy csak arra akartam célozni hogy mindennek megvannak a sajátosságai sokszor sajnos elemi logikával ellentétes sajátosságai
különben lehet h ez az ügyvéd tudja hogy nem így van csak nem tudott már mivel védekezni pl. én sem mindig azt mondom írom ami helyes hiszen nem lehet azt mondani hogy igen egyetértek az ellenfél álláspontjával és kérem hogy a keresetének adjanak helyt pedig van hogy így van hogy osztom az ő nézeteit :)

Ezt nem is vitattam. De nem olyan szakma, amely függetlenítené magát az elemi logikától.

Az meg hogy "egy könyvelő azt mondta"... Most mondjam, hogy ma találkoztam egy ügyvéddel, aki nem csak mondta a pillanat hevében, hanem írásban is beadta a bíróságra, hogy csak az a követelés számítható be, amely "azonos jogalapból származik"?

béla mint látjuk a könyvelés is külön szakma

Csak hogy kicsit rendet rakjunk a fogalmakban:

Ha valaki társaságot vesz, akkor az ellenérték lesz a megszerzett részesedés könyv szerinti értéke, semmi köze nincs ennek a jegyzett tőkéhez.

Pozitiv Üzleti/cégérték ("goodwill"). Ilyet akkor szerepeltetünk, ha egy társaság vásárol egy társaságot, és az ellenéerték magasabb, mint az eszközök forgalmi értéke csökkentve a kötelezettségekkel.

Negativ cégérték pedig akkor van, ha az ellenérték alacsonyabb, mint az eszközök értéke csökkentve a kötelezettségekkel. EZt 5 év alatt vissza kell irnu, mint egyéb bevételt.

ne legyél már ilyen szűkszavú, mert tényleg érdekes probléma.
Van nálam egy "számlatükör" a könyvelőtől, aki szerint - bár nem nagy játékos - de Kft. részesedés a jegyzett tőke értékén kell szerepeltetni.
Lehet 115. Üzleti vagy cégérték az immateriális javak közt (bár ez lehet a saját cégre vonatkozik, nemtudom)
vagy a 17.1 tulajdoni részesedés kapcsolt vállalkozásban, vagy talán az értékpapírok között?
Vagy én nem értem mire gondolsz

A vagyonelemeket valós értékükön kell nyilvántartani.

béla most beszéltem 1 könyvelővel azt mondja hogy a könyveimben úgy tartm nyílván az üzletrészt 1 amennyiért vettem 2 kevesebbért vettem akkor pedig felbecsülöm és annyiért mondjuk névértéken vagy akár többért de erre nem vagyok köteles

egyébként köszi mindent de akkor jogszabályhelyet te sem találtál

és a vagyonmérlegben hol szerepelteted a tényleges értéket?

Ezért beszéltem az értékéről.

én nem vagyok könyvelő, meg számolni se tudok, de sztem könyveléstechnikailag
A kft vagyona B kft + X összeg
B Kft vagyona meg A Kft + Y összeg, de ide és a másik helyre sem számítod a másik Kft. vagyonát, mivel mindkettő elkülönült jogalany. Ahogy egyszemélyes kft. magánszemély tagjának vagyonához sem tartozik a kft. ingatlana. Sztem

Hogy konkrétabb legyen:

1. A Kft. 100%-os tulajdonosa B-nek, de vannak egyéb vagyonelemei is.
2. Tehát a vagyona (nagyon leegyszerűsítve) B. Kft. értéke + x.

3 Tegyük fel - de csak egy gondolatkísérlet erejéig - hogy B. Kft. ugyanakkor 100%-os tulajdonosa. Az egyszerűség kedvéért neki ne legyen egyéb vagyona. Tehát a vagyona megegyezik az A Kft vagyonával, azaz B+x.
És itt a feloldhtatlan ellentmondás, hiszen B+x nem lehet egyenlő B-vel. (Ha x nem 0.)

És akkor abba már bele sem mentem, hogy ha B Kft. vagyona B+x, akkor A Kft-é nem is B+x, hanem (B+x)+x, de akkor B. Kft-é is (B+x)+x. Viszont akkor A-é már [(B+x)+x)]+x. Sic itur ad astra...

itt nincs szó saját üzletrészről...
béla nem értem az eszmefuttatásodat az érték szó meg elég relatív mi az értéke valaminek... a saját tőkére gondolsz? olyan jogszabály kértem ami tiltja van olyan? amúgy adószakértőt már kérdeztem az nem látta lehetelennek...

hogy jön ide a saját üzletrész?

És vagyonmérleget sem lehet összeállítani. Ugyanis az egyik cég mérlegében szerepeltetni kell a másik cég 100%-os üzletrészének értékét. Ugyanakkor ebben (a másik cég üzletrészének értékében - benne kell hogy legyen az első cég 100%-os üzletrészének az értéke; ami szükségképpen nagyobb, mint a másik cég üzletrészének az értéke, hiszen azon túli vagyonelemeket is tartalmaz...

De megközelíthetjük a problémát úgyis, ahogyan bizonyos mattképeket lehet a sakkban. Mi volt az utolsó lépés? Hogyan jött létre ez az elképzelt helyzet, amikor a két cég kölcsönösen 1005-os tulajdonosa egymásnak?

Jó, és ebben az esetben hogy lesz az alábbiak ellenére bármelyik társaság működőképes:

Gt. 135. § (3) A társaság tulajdonába került saját üzletrész után a társaság szavazati jogot nem gyakorolhat, ezen üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

na jó hogy ellentmondtál újfent megkerestem :))) csak olyan furcsa hogy lehet ezt is
a régi gt. 293. § (1) Részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok kölcsönösen jelentős mértékű befolyása esetén az a gazdasági társaság, amelynek befolyása először került a Cégközlönyben közzétételre, megtarthatja teljes részesedését, a másik gazdasági társaság azonban részesedésének a szavazatok huszonöt százalékát meghaladó részét megtestesítő részesedését köteles elidegeníteni.
(2) Ha a jelentős mértékű befolyás tényének közzétételére a Cégközlöny azonos számában kerül sor, az elidegenítési kötelezettség azt a gazdasági társaságot terheli, amely a bejelentési kötelezettségének későbbi időpontban tett eleget.
(3) A gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti elidegenítési kötelezettsége teljesítéséig tagsági jogait csak az elidegenítési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja.

Az új hoz fűzött indokolás:
Az 1997. évi Gt. konszernjogi (XIV.) fejezete korlátozza annak a lehetőségét, hogy a részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok kölcsönösen jelentős mértékű befolyást biztosító részesedéssel rendelkezhessenek (kereszttulajdonlás) (Gt. 293. §). Mivel a törvény a Gt. befolyásszerzésre vonatkozó tiltó-szankcionáló jellegű szabályozásától eltérően arra törekszik, hogy a társaságok tulajdonosainak döntési autonómiáját kiterjessze és azt csak a piaci viszonyok, a befektetők, és piac más szereplőinek érdekvédelméhez szükséges mértékben szorítsa korlátok közé, a kölcsönös befolyásszerzést csak abban az esetben korlátozza, ha annak egyik alanya nyilvánosan működő részvénytársaság, amelynek ügyvezetése például így próbál előzetesen védekezni egy felvásárlási ajánlattal szemben.

de miért lehetetlen? ezt nem értem a gt. 5§ (4) bek szerint is lehet kifejezett eltérés a régi gt-hez meg + a régi gt. kifejezetten tiltotta az eféle keresztulajdonlást az új meg nem ez lerontotta az új gt. abszolut
értem az agállyaidat de szerinted jogilag /jogszabály hely alapján/ mi az akadálya

Nem, szerintem nem valósítható meg - ugyanis lehetetlen. És a lehetetlen szerződés érvénytelen.

béla
azt mondod hogy csak a logika tiltja azaz a törvény nem /a korábbi gt mondjuk igen az új meg feltünően nem/
szóval megvalósítható szerinted is?

A logika tiltja. Belátható, hogy egy ilyen felállásban nincs is tulajdonos. Vagy éppen végtelenné válik a tulajdonosi láncolat. Fakultatív.

az lenne a kérdésem hogy szerintetetk az új gt. tiltja e azt hogy 1 kft a másik kft 100 %-os tulajdonosa legyen úgy hogy az a másik kft már a száz százalékos tulajdonosa
tehát egyik cég amásikat tulajdonolja
a régi gt-ben volt tiltás de az újban nem találtam ilyet

kösz előre is