eltiltás az apától

indíts eljárást közös tulajdon megszüntetése iránt, valamint kérd (ha nem tetted volna még meg) gyermeked ideiglenesen nálad történő elhelyezését, ami után te gyermektartásra, az apa láthatásra lesz jogosult.
A ténylegességre hivatkozva megpróbálhatod 6 hónapra visszamenőleg követelni a gyermektartásdíjat.

A majdan megítélt láthatásokat pedig inkább ne akadályozd önhatalmúlag, mert ha az apa elég kitartó és elszánt, pénzbüntetést, illetve szabadságvesztést is kaphatsz érte.

Sziasztok, a véleményeteket kérném:
pár év különélés után ugy döntöttünk, hogy mindenki a saját lakását eladva közös otthonba költözünk. Megvalósítottuk. Az addig néminemüleg gyermekével törődö apa gyakorlatilag nullára csökkentette a gondoskodást, foglalkozást, örökös reklamáció: nem tudtunk kellőképpen jól viselkedni. Több hónap próbálkozás, megalkuvás, gyötrődés, "nem a lányom" meg "költözzetek el" kijelentés és a végén a részéről tettlegesség (irányomban) után ugy láttam jobbnak, ha elköltözünk. nyilván ha jobban részlezetném érthetőbb lenne, de ugy gondolom ez is elég.
Szóval, próbáltam megegyezni vele, hogy ha már képtelenek vagyunk együtt élni akkor a gyerek érdekeit is figyelembe véve keressünk megoldást a tulajdoni részem kifizetésére, hisz nekünk újra rendezni kell magunkat. Természetesen nem jutottunk dűlőre mert ki nem akar fizetni, eladni nem akarja pedig lehetősége lenne rá.
A gyerek -aki mindig is velem élt- elhelyezésében sem tudunk megyezni. Inkább beleviszi egy hosszadalmas elhelyezési perbe, semmint belátna dolgokat.
Elköltözésünk ota nem kereste egyszer sem.
eddig. GYerektartást ö sem fizet és most a jogaira hivatkozva el akarja vinni. Alapvetően ezzel nem lenne gond, de az mégis bosszant, hogy én nem tudok tovább lépni mert gáncsoskodik, megegyezés nincs de ő a jogaival jön. Mi van a kötelességével? Az nem lenne a dolga, hogy a gyerekét minél elöbb otthonhoz segítse? nem plussz költséggel, hanem azzal amit én fektettem be. Persze most is jó körülmények között élünk, de rokonoknál és az állandó mégis csak a saját lehetne.
Nagyon nem tartom jónak, hogy a kötelezettsége és a joga vkinek nem összekapcsolható.

Kedves Pocak!

Ne bosszankodj ezen! Én személy szerint
hálás vagyok a segítségedért.

• mire az ügyvéd-- "Ingyen??"

Ha nem is ennyire, hiszen sokszor éppen az ügyvédek adnak ingyenes segítséget.. amiért hála jár..

Remélem a néha, legalább olyan mindiggé változik, amikor korrekten kap az érdeklődő választ, hogy az ügye reménytelen, vagy hogyan rendezhető.
Természetesen beleértve a hogyanba azt is, hogy "csak neves, dörzsölt" ügyvéd tudja
elérni..." ha olyan rossz a helyzet..

Tomas és hagyma!
Csak látszólag van igazatok, valójában nagyon rosszul gondoljátok.
Egyrészről senki nem sértődött meg, pláne nem azon, hogy nem kapott érdemi segítséget.
Amit megkifogásoltam az az volt, hogy ha egy laikus leírja a problémáját egy ingyenes és nyilvános jogi fórumon és segítséget kér, valamint ha egy szintén laikusnak számító, de azért bizonyos jogi kérdésekben tapasztalt személy megpróbál (még ha nem is a legjobb jogi megoldásokat találja meg, de legalább megpróbál ötletelni) segíteni, akkor a talán elvárható, hogy a jogi szakemberek ne tegyenek rosszindulatú és cinikus megjegyzéseket a két laikus útkeresésére, vagy ha már tesznek (mert hát joguk van hozzá), akkor érezzenek legalább annyi szakmai elhivatottságot és erkölcsösséget, hogy meg is indokolják ellenvéleményüket, valamint ha tudnak jobb megoldást a problémára, akkor azt közkinccsé teszik, vagy elismerik, hogy nem tudnak momentán megoldást rá.

Abban is tévedtek, hogy ezek a fórumok csupán véleménycserére alkalmasak.
Személyes tapasztalatom, hogy mint már korábban más topikban le is írtam, két különböző peres ügyünkben is fordultunk már a párommal ügyvédhez, és kifizethettük az óradíját szó szerint a nesze semmi fogd meg jólra.
Az egyik egy mobilcég követelése volt (több szát ezer forint volt a tét, kamatokkal együtt). Az ügyvéd nem tudott érdemben hozzászólni, csak azt hajtogatta, hogy a követelések általában 5 év alatt évülnek el. Amikor mondtam neki, hogy úgy tudom, erre a Hírközlési törvény mást ír elő, elismerte, hogy nem ismeri a Hírközlési törvényt, és ennyi. (Az asztala és a polcai roskadásig voltak jogi könyvekkel, plusz természetesen számítógép, gondolom internetes elérhetőséggel, esetleg CD jogtárral. Persze esze ágában sem volt azt mondani, hogy várjanak egy kicsit, belenézek a Hírközlési törvénybe, és megmondom.) Az óradíját természetesen ki kellett fizetnünk.
A fórumban is felvetettem ezt a problémát, nos, itt találtam olyan jogászt és laikust is, aki nem volt rest utánanézni. Meg is lett az eredménye. Megnyertük a végrehajtás megszüntetési pert.

Ez másfél évvel ezelőtt volt, azóta már legalább 10-20 közé tehető azon emberek száma, akiknek én is továbbadtam ebbéli tapasztalataimat és ezáltal segítettem rajtuk. Sokan egyenesen e-mailben fordultak már közvetlenül hozzám. Ha összeadnánk a pertárgyértékeket, többmilliós nagysegrendű lenne.

A másik egy magánvádas feljelentés alapján indult büntető eljárás, amelynél szintén nem sokra mentünk az ügyvéddel. Az elsőfokú ítéletet megfellebbeztük, az ügyvéd azt mondta, nem lát esélyt másodfokon. Azt mondta, ez tipikusan mérlegelős ügy, és azokat a másodfok általában helybenhagyja.
Én viszont nem hagytam annyiban. Írtam egy fellebbezést, a fórumból találtam egy roppant nagytudású és segítőkész jogászt, aki vállalta, hogy átnézi és kijavítja. Eredmény: elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezve, új eljárás.
Sajnos a megismételt eljárás nemsokban különbözött az előzőtől, így megint megfellebbeztük. Megint jött a fellebbezés írás, fórumos segítségek, a megismételt másodfokon elértük, hogy bizonyítás felvételét rendeljék el, melynek eredménye számunkra nagyon pozitív lett. Most jön majd a fellebbezési tárgyalás.

Valamint a páromnak két különböző anyától van két gyermeke, és sajnos mindkét édesanya hozza a jó magyar átlag "egyedüli anya" mentalitást, úgyhogy keresztülmentünk mi már e téren is mindenen, amin csak lehetett. Testközeli tapsztalataink vannak gyermekelhelyezés, gyerektartás, kapcsolattartási perekben, gyámhatósági eljárásokban, gyermektartásdíj-megelőzés, végrehajtási eljárások, családsegítő, meg amit még akartok.

Ezen a téren is számtalan segítséget kaptam és adtam is.

Természetesen ezektől még nem érzem magam jogásznak, és természetesen nem szólok hozzá olyan jogi problémákhoz, melyben semmi tapasztalatom sincsen.
Ha néha tévedek abban, amit írok, akkor ki lehet javítani, mint ahogyan számtalan alkalommal hangzik el itt jogászoktól is téves info. Érdekes, hogy a jogászok egymást tévedéseit, hülyeségeit közel nem olyan ércelődve javítják ki, mint a laikusokét.
Talán nem kellene kettős mércével mérni, vagy ha mégis, akkor a toleranciának épp fordítva kellene működnie, szerintem.

Nekem is, és még sokaknak másoknak itt sokkal többet jelent ez a fórum, mint amit ti beleláttok. Igenis lehet komoly, hathatós, érdemi segítséget, tanácsot is adni és kapni itt, jogászoktól és laikusoktól egyaránt, aminek kézzelfogható eredménye is van, vagy akár pénzzel is mérhető.

De kérdéseket feltehetsz az egészségügyi fórumokon anélkül, hogy megsértődnél, ha nem gyógyít meg senki...

Azért mert beteg voltam, sokat ültem az orvosi váróban, hallottam ezt-azt betegtársaimtól, bujtam az orvosi könyveket, elolvastam a Kiskegyedben az Orvos válaszol-t, még nem megyek orvosi fórumokra osztani a szakmai tanácsokat.
Elhiszem a doktorbácsinak, hogy nem nő már uj fogam a kihuzott helyére, akkor is, ha ez cinikusan hangzik, és még csak tanácsot sem ad arra nézve, hogy mit tehetnék,hogy mégis kinőjön.

Csak egy rövid megjegyzés egy kívülállótól: az internetes fórumok csak véleményncserére alkalmasak, jogeseteket valójában máshol oldanak meg!
Véleményét pedig mindenki szabadon terjesztheti, akit ez bosszant, máshol keresse igazát!

A "csak" cinikus megjegyzés arra vonatkozott, hogy érdemi tanácsot, segítséget egyet sem adtál most.
De igazad van, pontosítok, egyetlen mondatod kivételével voltak csak cinikusak a hozzászólásaid. Csak kár, hogy az az egyetlen kivétel mondat is "nesze semmi, fogd meg jól" volt, a kérdező szempontjából.

Nos, tehát azt az állításodat, miszerint csak "cinikus megjegyzéseket tudnék tenni" magad cáfoltad. Kár, hogy anélkül, hogy visszavontad volna. Sőt, még súlyosabb formában meg is ismételted.
Lelked rajta.

Mielőtt azt írod, hogy olvassalak vissza, inkább te olvasd el alaposan, amit írtam neked.
A hozzászólásom elején találod:
„Megállapítottad még az elején, hogy a gyámhatóság jogértelmezése súlyosan téves, de hogy az ebből fakadó csorbát hogyan küszöbölje ki a kérdező, arra azóta sem jött semmi megoldás tőled.”

Én azt nem nevezném tanácsnak, hogy igazat adok valakinek van sem. A tanács ott kezdődik, hogy megmondom, én mit tennék a helyében.

Nézd, ez egy jogi fórum, amit bár nem tudom, hogy eredetileg kik hoztak létre és milyen célból, de tény, hogy jó ideje az a funkciója, hogy laikusok írják meg vélt vagy valós jogi problémájukat, várva a témában tapasztalt laikusok illetve jogász szakemberek tanácsát, segítségét.
Eddig még nem tapasztaltam azt, hogy bármelyik problémára, segítségkérésre akármelyik jogász is elegendőnek talált volna annyit írni, hogy "igazad van, van nincs igazad".
Le lehet redukálni ennyire a fórumot, de akkor hamar kiderül, hogy nincs értelme fenntartani. Ennyivel senki nem megy semmire.
És eddig még egyetlen jogásznak itt a fórumban nem jutott az eszébe, hogy ennél tovább csak akkor megy a segítségben, ha fizetnek érte.
Én személy szerint is nagyon sok érdemi tanácsot, segítséget kaptam több jogásztól is már a fórumból a különböző problémáimra. És tudod mit, még puszit sem kértek érte! Sőt, volt hogy én ajánlottam fel, hogy valahogyan meghálálnám már a sok segítséget, de kategorikusan vissza lettem utasítva.
Szóval igen, tudom hogy létezik olyan hivatás, hogy ügyvéd, és szerencsére léteznek olyan ügyvédek is, akik tényleg elhivatottságból űzik, és egy ingyenes jogi fórumot nem azért látogatnak, hogy cinizmusukat (bocs, "szarkazmusukat) kiéljék segítséget kérő és segíteni szándékozó laikusokon, hanem azért, hogy valós, kézzelfogható, érdemi jogi segítséget nyújtsanak.

Tanácsnak azért annak megerősítése sem rossz, hogy neki van igaza. Egyébként pedig létezik egy olyan hivatás, hogy ügyvéd. Jellemzően a jogaikban sértett személyek segítésével foglalkozik.
Persze, nem pusziért.

Olvass vissza! Én voltam az első, aki válaszolt. Kijelentettem, hogy a gyámhatóság jogértelmezése - és ebből következően az óvodai dolgozók magatartása - súlyosan téves, jogellenes. Csak aztán elkezdtetek dilettáns módon büntetőjogi vonatkozásokat bizonygatni. A hülyeség meg kihozza belőlem a szarkazmust (ami még nem cinizmus).

Tisztelt KBS!
Természetesen mindenkinek joga van a magánvéleményéhez, és joga van cinikus megjegyzéseket tennie, főként egy nyilvános fórumban.
De azért ha egy jogi fórumban egy jogász csak cinikus megjegyzéseket tud tenni a problémára, az nem hiszem, hogy jogászhoz méltó magatartás.
Megállapítottad még az elején, hogy a gyámhatóság jogértelmezése súlyosan téves, de hogy az ebből fakadó csorbát hogyan küszöbölje ki a kérdező, arra azóta sem jött semmi megoldás tőled.

Többen is hozzászóltatok már Gézoo problémájához, de érdemben semmi segítéget nem adtatok neki arra, hogy most mi tévő legyen (ő vagy az apuka). Ráadásul a más segítő tanácsát pedig gúnyosan kritizáljátok.

Lehet, hogy nem fog megállni a bíróság előtt majd a személyi szabadság megsértésének vádja, de az apukának ha jól sejtem nem is az a szándéka, hogy 3-5 évre leültessen bárkit is. Nyilvánvaló, hogy ha a bíróság úgy találja, hogy megáll a vád, legrosszabb esetben is pénzbüntetés - felfüggesztett lehet a vége.
Ha pedig a bíróság talál valamilyen büntethetőséget kizáró okot, akkor felmenthetik a a megvádolt illetőt.
De az, hogy büntető eljárás alá vonták, akár ha rövid ideig is, rendőrségre meg bíróságra kellett mennie gyanúsítottként illetve vádlottként, szerintem már ez eléri a célját. Vagyis hogy iskolaigazgatók és pedagógusok ne lépjék túl hatáskörüket, maradjanak ki abból, ami nem tartozik rájuk.
(Az iskolaigazgatónak kategorikusan el kellett volna utasítania az anya nonszensz kérését, nem pedig gyámhatósági állásfoglalást kérni ez ügyben, mert ehhez a tanintézménynek semmi köze, az iskola nem végrehajtó szerv, na meg persze nem létező távoltartási végzést senkinek nincsen jogában foganatosítani, főleg nem fizikai erőszak útján.)

A társadalomra veszélyesség, illetve az egyéb büntethetőségi akadályok mérlegelése nem a feljelentő dolga, hanem a bíróságé.
A feljelentést attól még nyugodtan meg lehet tenni. É ahogy írtam, jelen esetben nem az eljárás végeredménye a lényeg, mert talán pusztán az eljárás megindulásával apuka már eléri célját.

Szóval tisztelt jogászok!
Adott a probléma, hogy egy 8 éves gyereket pedagógusok fizikai erejüket, fölényüket kihasználva, annak akarata ellenére erőszakos módon elráncigálnak az édesapja mellől. Teszik mindezt gyámhivatali felszólításra.
Mi a teendő?

Kedves Kovács Béla Sándor!

Kezdet-kezdetétől arról szólnak a kapcsolattartási történetek, hogy az egyik szülő azzal visszaélve, hogy a bíróság tévedésből nála helyezte el a gyermeket(gyermekeket), különböző módszerekkel meggátolja a kapcsolattartás ítéletben és az egyéb, a törvényekben deklarált teljesülését.
Ezt teszi úgy, hogy az ítélt alkalmakra megtagadja a gyermek átadását, a további esetek vonatkozásában egyszerűen a személyi szabadságjogok durva megsértésével, gátolja a kapcsolattartást.
A gyermekvédelmi törvény és a családjogi törvény egyaránt az ilyen cselekményt, a
"kiskorú veszélyeztetésének" minősíti, és
külön kiemeli, hogy a Btk. 195.§ (4) bek.
alapján büntetni rendeli.

Így már csupán az a kérdés:

Miért bűn a pornó, és miért nem az a veszélyeztetés?

Hiszen mindkét cselekményt ugyanazon törvény, szomszédos paragrafusai minősítik..

Bár, megjegyzem, hogy nem a dadus büntetése, hanem sokkal inkább a gyermekeket megnyomorító szülők, jobb
hozzáállásra kényszerítése lenne a cél.

No. Előbb még a személyes szabadság megsértése volt a vád. Most hozzájön a "gyermek megnyomorítása" is? Szegény dadus cellaajtajára rá fog rohadni a műanyaglakat is...

Nem értelek.

A gyámhatóság a törvények betartásán és betartatásán keresztül végezheti munkáját, hiszen ha megszegi a törvényt, akkor elveszti a jogát a törvény nevében intézkedni.

Ha pedig hozzáértése hiánya miatt hozzásegíti a szülőt vagy a pedagógust a gyermekek megnyomorításához, akkor szintén duplán törvényt sért, hiszen
a károkozást a munkakörének betöltéséhez előírt tudás hiányában végezte..

A pedagógus? Jaj, de nagyon sajnálom, hogy azt a négy törvényi paragrafust meg el kell egyszer olvasnia ahhoz, hogy tudja, hogy a törvény kötelezi a gyermekek és nem a szüleik érdekeinek védelmére.

A gyámhatósági eljárás az gyámhatósági eljárás.
Az eljáró hatóság nem nyomorít meg gyermeket, legfeljebb a felelőtlen szülők!
Szegény pedagógus, aki nem jogász, és sokszor azt sem tudja, ki kivel van, ő is teszi a dolgát, legjobb tudása szerint.
A keresztény erkölcs meg csak ámul azon, amit egyesek a nevében időnként kinyilatkoztatnak

A társadalomra való veszélyesség?

Ezen gyámhatóságnál kéttucat hasonló eljárás zajlik évek óta.. Tudomásom szerint országosan több ezer ilyen "ügy"..

A törvények, a hatóságok és a bíróságok semmibevételének rettenetes bűnét már nem is említem.

Mi veszélyes a társadalomra nézve, ha ez nem???

A szándékosság kérdése sem merülhet fel, hiszen hogyan nem lenne szándékos az elkövetés.
A bűnös szándék? Milyen szándék az, amikor gyermekeket nyomorítanak meg,
a szüleiktől való elszakítás céljával???

Én ember vagyok, keresztény erkölccsel,
de számomra nem ismert olyan megközelítés, ahol a gyermeket megnyomorító, ne rossz szándékkal tenné bűnét..

Sőt!

Az 1997.é.XXXI.12.§(8) az ilyen pedagógus azonnali állásábóli felfüggesztését rendeli..

A törvények csak papíron léteznek, és mindent szabad, akár ugyanezen törvény következő §-aiban tíltott gyermekpornót is????

Ne már! Vagy ez is olyan, hogy Gipsz Jakabra vonatkozik a törvény, de Mekk Elekre nem ??

Gézoo!
Nagyon könnyedén használod a bűncselekmény kifejezést! Attól, hogy egy magatartás megvalósít egy Btk. különös részbe leírt tényáűllást, még nem feltétlen valósul meg bűncselekmény! És a társadalomra való veszélyesség? És a bűnös szándék?

Kedves Tornas64!

Miért? Szerinted, ki a felbujtó, ha a gyámhatóság a törvénysértés elkövetésére bíztatja a pedagógust, akinek a 1997.é.XXXI.11§ szerint egyébként is azonnal a hatóságokhoz kellene fordulnia (gyámhatóság, ügyészség) amikor a tudomására jut akár a bűncselekmény, akár annak előkészülete ???

A pedagógus mint elkövető, a gyámhivatal mint felbujtó?

Ez azért kicsit meredek!

Kedves Kovács Béla Sándor!

Miért csak ijesztgetésre??

Tudtommal időközben nem csak a felbujtásról, hanem a végrehajtásról is
született hatósági jegyzőkönyvben rögzített tanuvallomás.

A Btk.175§, 195§ megvalósult, bizonyíték
írásban rögzítve.. és folytatódik a
kiskorú sérelmére a bűncselekménysor
gyámhatósági segédlettel?

Ennyi? Nem lehet tenni semmit?

Szia!
Igen az apa ismerőse vagyok...

„Kedves Pocak!

Nagyon szépen köszönöm a válaszodat!

Én magam veled értek egyet.

Tájékoztatom az apát mind erről.

Külön köszönöm a témában járatos ügyvéd
ajánlását.

pocak ”

Az apát????