ÖRÖKLÉS - KÖVETELÕZÉS?

Tisztelt Business Law!

Önnek teljesen igaza van. Meg volt az ok, amiért így alakult apa és fia kapcsolata, de...
Én is vesztem össze nem egyszer édesapámmal, de soha nem tudott volna annyira megsérteni, megbántani, hogy hátat fordítsak neki, és többé felé se nézzek.

Mindegy. Köszönöm, meggyőzött.
Ha édesapám haszonélvezetékének értéke beleszámít a hagyatékba, és annak fele a bátyámat illeti, ki fogom neki fizetni.

Én nem leszek ettől szegényebb. Ő lesz az, ha elfogadja, hiába lesz a zsebében a pénz.

„A megoldást keresem arra, hogy csak annyi haszonnal a zsebében búcsúzzon el aputól, mint amennyit segített neki életében.”

Kicsit korábban kellett volna ezt a megoldást keresni egy tartási vagy öröklési szerződé formájában.

Business Law !

Nem sértett meg.

Apu még 50 éves sem volt, mikor a bátyám már az örökségét követelte rajta. Meg volt a jó oka, amiért így rendelkezett, amiért ez volt a végakarata.
Mindig tiszteletben tartottam a szüleim döntéseit.
Sőt, a végakarat szerint azt sem akarta, hogy a temetésén ott legyen.
Az én döntésem volt, hogy értesítem, hogy legalább az utolsó útjára kísérje el, ha már az életében nem foglalkozott vele.

Az ingatlan 1998 óta az én nevemen volt, a szüleim holtig tartó haszonélvezeti bejegyzésével.

A szüleimet egyedül én támogattam, én fizettem a gyógyszereket, a ház rezsijét, én hordtam őket orvoshoz, és mindezt igazolni is tudom.
A bátyám feléjük sem nézett.
Most, hogy értesítettem apu haláláról, beindult a vezérhangya.

A temetés összes költségét én fizettem ki.
Ő meg sem kérdezte, hogy segíthet-e. Nem is vártam el tőle és nem is fogadnám el.
A megoldást keresem arra, hogy csak annyi haszonnal a zsebében búcsúzzon el aputól, mint amennyit segített neki életében.

„Bocsánat, helyesbítek. Nem jogcím nélkül, hiszen adásvétel van a közleményben.”

A közlemény rovat nem teremt jogcímet azért. Itt a közlemény rovat utalhat arra, hogy te adtál el neki valamit ezért a pénzért, de akkor ezt alá kell támasztanod. Vagy arra is utalhat, hogy ez az ő ingatlanának a vételára. Ebben az esetben még az is felmerülhet, hogy neked kell igazolni, hogy itt ajándékozás történt egyáltalán, hiszen ha nem igazolod, akkor nem csak kötelesrész jár ez után, hanem a teljes összeg a hagyatékba tartozhat.

„Ahogy elsőre is mondtam: így a haszonélvezetért járó ellenértéket édesapád neked ajándékozta, ez az ajándékozás pedig tíz éven belül történt, tehát az ajándék értékét a köteles rész alapjához hozzá kell számítani.”

Valóban, ez teljesen jogos.

Bocsánat, helyesbítek. Nem jogcím nélkül, hiszen adásvétel van a közleményben.

Ne érts félre. Ha muszáj, kifizetem a köteles részt, de keresem a megoldást, hogy ne kelljen.

„Kiderül, hogy eladtuk a házat, és édesapám a haszonélvezeti jog ellenértékét pedig minden jogcím nélkül a számlámra utaltatta.”
Ez a számodra rosszabb változat. Az ajándékozás a jobb.

Nem áll szándékomban. Maradjon közöttünk, tényleg ez volt a célja.

Gondolom lesz egy hagyatéki tárgyalás, ahol megállapítják, hogy van két örökös, de édesapám után nem maradt hagyaték. Nincs a nevén ingatlan, és nincs ingósága sem. Nincs bankszámlája, betétje. Azt a minimális nyugdíját amit kapott, felélte.

A bátyám beperel,( ha lesz rá pénze ) mert követelni fogja a részét.

Kiderül, hogy eladtuk a házat, és édesapám a haszonélvezeti jog ellenértékét pedig minden jogcím nélkül a számlámra utaltatta.
Bizonyítani tudom, hogy az ingóságok nagy részét elajándékozta, mivel annyit sem értek, mint egy lyukas két filléres. Olyanok vitték el, akik rászorultak.
Kevés dolog volt, amit pénzzé tudott tenni, de azt az összeget meg felélte.

Mi a következő lépés?

Ezt az érvelést szerintem ne add elő bíróság előtt.

Az adásvételi szerződésben nincs konkrétan beleírva, hogy a haszonélvezet értékét ajándékként nekem adja, csak annyi van, idézem:

" Az eladó a kölcsönösen megállapított x vételárért eladja a körülírt ingatlan tulajdonjogát, a haszonélvező x forintért a holtig tartó haszonélvezeti jogáról lemond... A szerződő felek megállapodnak, hogy a teljesítés átutalással történik ...Hajnalka bankszámlájára a vevők x ft-ot a szerződés aláírását követő munkanapon átutalják. "

Nem ajándék. Csak úgy nekem adta épp azért, hogyha történik vele valami, ne maradjon utána hagyaték.

Akkor, amit elajándékozott, szintén hozzászámít a köteles rész alapjához. Más kérdés, hogy jelentős bizonyítási nehézségek adódhatnak a jogosulti oldalon.

Miután édesanyám meghalt, édesapám hozzám költözött. A házból eladott és elajándékozott mindent. Novemberben pedig az üres házat adtuk el.

(Nehéz elképzelni, hogy ingóság sem maradt. Minden, amit édesanyáddal közösen használtak, bérelt dolog volt, vagy kölcsön kapták?)

Ahogy elsőre is mondtam: így a haszonélvezetért járó ellenértéket édesapád neked ajándékozta, ez az ajándékozás pedig tíz éven belül történt, tehát az ajándék értékét a köteles rész alapjához hozzá kell számítani.
(Nem annyi, mintha elköltötte volna. Ha elköltötte volna, nem kellene a köteles rész alapjához hozzászámítani.)

Ha nincs hagyaték, akkor valószínűleg nem lehet.

Köszönöm szépen a választ. Szörnyű hogy most ezzel kell foglalkoznom, de ismerem a féltesót. Napok kérdése és itt lesz a nyakamon az örökségért, hiszem már édesapám még fiatal volt, és már akkor is azt követelte.
Sajnos mindenre fel kell készülnöm.

Értetlenkedek egy kicsit, mert a kedves féltestvérem hosszú évekig édesapám felé sem nézett Én gondoztam, én ápoltam hosszú betegsége alatt, nem véletlenül döntött úgy apu, hogy a testvérem ne kapjon semmit. Mert nem érdemli meg. Persze tudom, hogy a jog nem ismeri azt a kifejezést, hogy " nem érdemli meg".

Édesapám a haszonélvezeti jog részét teljes tudatában, ügyvéd előtt a javamra, az én számlámra utaltatta, tehát lemondott róla még 2014 novemberében, ( Annyi, mintha elköltötte volna, és ehhez minden joga meg volt. Az ő pénze, azt csinál vele, amit akar. ) és az adásvételi szerződésben is az áll, hogy a vevők a vételár teljes összegét az én részemet, és édesapám részét is egy összegben az én számlámra utálják, és ez meg is történt.

Édesapám után nem maradt sem ingatlan, sem ingóság, sem pénz.
Nincs hagyaték.

Ennek tudatában lehet JOGOS követelése a bátyámnak?

Mondjuk úgy, hogy az az ajándék már nem számít bele a köteles rész alapjába. A vételárnak az a része azonban, amely a haszonélvezet ellenértéke - vagy annak felel meg - minimum a köteles rész alapjába beleszámít. De az is lehet, hogy a hagyatékba tartozik.

Tisztelt Szakértők!

Édesanyám sajnos fél évvel ezelőtt, édesapám 2 héttel ezelőtt halt meg.
Édesapám első házasságából van egy fia, aki már 25 éve felé sem nézett, nem tartották a kapcsolatot. Ezért még 1998-ban egy ajándékozási szerződéssel 1/1 arányban nekem ajándékozták a szüleim a házukat, holtig tartó haszonélvezet bejegyzésével.
2015. novemberében édesapámmal úgy döntöttünk, hogy eladjuk a házat. A vétel egészét a vevő a számlámra utalta, és azóta is ott van.

Most, hogy a féltestvéremmel felvettem a kapcsolatot, hogy értesítsem apu haláláról, és hogy legalább a temetésre jöjjön el, azt mondta, hogy beszélnünk kell. Tudom, hogy az öröklésről, vagyis az ő részéről akar velem beszélni.

Úgy tudom, ha az ajándékozás dátumától eltelt legalább 15 év, akkor nincs köteles rész, és a fél testvéremnek semmilyen követelése nem lehet felém, mivel azóta már eltelt 17 év.

Jól tudom? Valóban nem kell fizetnem neki semmit?

Köszönöm a választ.

Tisztelt fórumozók!
Segítségeteket szeretném kérni.
A helyzet a következő: Van egy testvérem illetve egy édesanyám. Édesapám pár éve meghalt.
Édesanyám és elhunyt édesapám tulajdonában van egy nyaraló és két lakóingatlan. Az egyik ingatlanban lakik az édesanyám.
Történt, hogy édesanyám és férjem összeveszett, erre édesanyám az ő összes részét átíratta a testvérem nevére. Haszonélvezetet megtartotta mindenhol és állítólag eltartási szerződést kötöttek. Eltartást nem igényel szerencsére édesanyám, egészséges.
Így úgy érzem engem kitagadott az örökségemből. Ez előtt a testvéremék - édesapám halála előtt - rá sem néztek, csak mi voltunk neki.
Érdemes ügyvédhez fordulnom, vagy édesanyám a saját részével azt csinál amit akar?

Előre is köszönöm a segítségeteket

Nekem nem változott ettő a véleményem, ahogy az előttem szóló írta, ez nem erre az esetre vonatkozik.

Aligha.
Ugye, nem tudod, mi a különbség az érvényesség és a hatályosság között?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

tegnapi kérdésemben hibát vétettem, az elhalálozás nem 2013 áprilisában, hanem 2014 áprilisában történt, amikor már az új PTK volt érvényben, ezért sem egyértelmű számunkra, elnézést.

a közbenső időszakra (végrendelet visszavétele még a régi ptk alatt, az elhalálozás pedig az új bevezetése után történt) a következőt találtam az új PTK-ról:

"A végrendelet érvényességét a keltének idején hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
DE: a ptk hatálybalépése előtt kell végrendelet érvényességét a Ptk szabályai szerint kell elbírálni, ha

• a végrendelet a Ptk szerint érvényes lenne és
• az öröklés a Ptk hatálybalépése után nyílt meg."

A fentiek ismeretében változik a véleménye?
Köszönettel.

grivianya

Ptké. 57. § (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. végintézkedésre vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése után kelt végintézkedésre kell alkalmazni.

Tehát a régi törvényt. Ez egyébként ebben az esetben méltányos is, hiszen amikor visszavette, akkor még nem tudhatta, hogy majd eg későbbi törvény szerint ez akkor is hatályvesztéssel jár, ha egyébként a végrendelet megfelel az írásbeli magánvégrendelet formai követelményeinek.

Egy kevesebb, mint egy éves törvényi rendelkezés esetén pedig nem feltétlenül lesz könnyű eseti döntést találni.

Tisztelt Fórumozók,
az új ptk változása miatt kérdeznék:
Keresztanyám 2013. áprilisában elhunyt, férje, gyermekei nem voltak.
Legközelebbi élő rokonai 1 testvére, valamint másik elhunyt testvére 2 gyermekei.
2005-ben végrendelkezett, közjegyzőnél letétbe helyezte a végrendeletet.Ebben a végrendeletben
nem a legközelebbi rokonait nevezte meg örököseiként, hanem testvére 2 unokáját.
A végrendeletet hivatalosan visszavette 2009-ben, erről saját kezű papírunk van.

A kérdésem az lenne, hogy mivel az új PTK hatálybalépése után történt a haláleset, viszont a hatálybalépés előtti a végrendelet visszavétele, mi az irányadó?

A törvényes öröklés, vagy a végrendelet? - sajnos a közjegyző sem tudta eldönteni, 30 napos
haladékot kért, valamint azt, hogy keressünk a fenti sémára precedens ítéletet, mert csak
ennek meglétében tud döntést hozni.

Köszönöm.