Házastárs-tartásdíj

Válás esetén milyen esetben lehet a volt házastárstól házastárstartás(?) díjat igényelni? Gondolom betegség esetén, leszázalékolás után. De lehet, hogy tévedek.

Nem igy van meghatározva, hanem jóval tágabban. Ha a házastárs tartásra szorul. Nyilvánvalóan a biróság vizsgálja, hogy ennek mi az oka, mert ha pl. csak nincs kedve dolgozni, akkor nem szorul, hanem lusta. Tehát rengeteg körülménytől függ. Attól is, hogy pl. betegség esetén kap-e táppénzt, vagy valami ellátást (rokkantnyugdij stb.) és ez milyen összegü, mennyire fedezi a házastárs tartását, betegsége folytán milyen plusz kiadásai vannak. Az is számit, hogy ezeket mi okozza, pl. a rendszeresen magas telefonszámla nem biztos, hogy indok.

Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni!
Kaphat- e házastárstartásdíjat az a feleség, aki egy harmadik személlyel él együtt egy háztartásban, a férjjel közös ingatlanban?
Válaszokat előre is Köszönöm!

Még el is tartsanak???

?
Tisztelt Casablanka!
Ha nekem válaszoltál, akkor kérlek pontosíts, mert nem igazán értem.
Köszi

Gondolom a harmadik személy alatt közös/saját gyereket értettél?

Nem gyermek, hanem a feleség új élettársa!!!!

Ez nem kizáró ok, de azért pl. az érdemtelenséget fokozottan vizsgálni kell.

Tisztelt ObudaFan!
Az érdemtelenségnek számít, hogy hamisan vádolta be a férjet gyilkossági kísérlettel?
A feleség kevés jövedelemre hivatkozik. Az élettársa jövedelmét nem kell figyelembe venni?
A házastárstartás kifizetése után több jövedelme van a feleségnek egyedül mint a férjének!

"Házastársi tartásra való jogosultság feltételei

A házastársi tartásra való jogosultság feltétele, hogy

1. arra a házastárs önhibáján kívül rászoruljon és
2. arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt ne váljon érdemtelenné (vagyis arra érdemes legyen), továbbá hogy
3. arra a kötelezett képes legyen (azaz házastársi tartás csak olyan mértékben ítélhető meg, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak a megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egy sorban köteles).

A fenti együttes feltételek közül az első bizonyítása a jogosultat, míg a másik kettő bizonyítása a kötelezettet terheli. A házastársi tartás a volt házasfeleket nemükre tekintet nélkül terhelheti.

Az önhiba

Az önhibát mindig az adott eset körülményeinek, a felekkel szemben támasztható elvárásoknak a gondos mérlegelésével, és mindkét fél méltányos szempontjainak a figyelembe vételével kell értékelni. Például nem tekinthető önhibáján kívül rászorultnak az a házasfél, aki a házasság megszűnése után eltelt hosszú idő alatt - neki felróhatóan - nem létesített nyugdíjjogosultságot biztosító munkaviszonyt. Ugyanakkor a munkaképességre különféle mértékben kiható betegség, esetenként az életkor, vagy a gyermekek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság (gyed, gyes) már megalapozhatja az önhibán kívüli rászorultságot. Az önhibán kívüli rászorultság vizsgálatakor a bíróságnak nem csak a házastársi eltartást igénylő rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmét kell figyelembe vennie, hanem azt is, hogy összességében milyen a vagyoni helyzete.

Az érdemtelenség

Az érdemtelenség megvalósulhat mind a házassági együttélés alatt, mind az életközösség megszakadása és a bontás között, de még akár a házasság felbontását követően is. Ha az érdemtelenség az igényérvényesítés előtt valósul meg, ez eleve kizárja a tartásra való jogosultság megállapítását, ha pedig az érdemtelenséget kimerítő magatartást a jogosult a tartásdíj megítélését követően tanúsítja, ennek következménye a házastársi tartás megszüntetése .
Hogy mikor válik a volt házastárs érdemtelenné a házastársi tartásra, abban segítséget nem a Csjt, hanem a Legfelsőbb Bíróság V. számú Polgári Elvi Döntése (a továbbiakban: V. sz. PED) ad. Az érdemtelenség elbírálásánál a házasság egészét, az adott konkrét ügy összes körülményeit kell figyelembe venni, és nem szabad egyes magatartásokat és tényeket kiemelni. Valamely magatartás tehát kizárólag akkor alkalmas az érdemtelenség megállapítására, ha ezáltal az azt tanúsító volt házastárs "... a házasság erkölcsi alapját a házasság felbontására is közreható magatartásával olyan súlyosan sértette, hogy tartása házastársára a társadalmi felfogás szerint méltánytalan lenne.".

Meddig kötelezhető a kötelezett?

A házastársi tartás megállapításakor a bíróságnak vizsgálnia kell a kötelezetti teljesítőképességet is, annak azonban lehetnek korlátai is. Nem, vagy csak részben kötelezhető volt házastársa eltartására az:

1. aki ezzel a saját maga, vagy annak a megélhetését veszélyezteti, akinek az eltartására az igénylővel egy sorban köteles , illetve
2. aki kiskorú gyermeke (függetlenül attól, hogy vér szerinti vagy mostoha gyermeke) eltartására figyelemmel a volt házastárs részére már csak a saját megélhetése veszélyeztetésével tudna tartást nyújtani .

A rokontartás közös szabályai értelmében ugyanis, ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a tartásra jogosultság szempontjából a gyermek (és a szülő) a többi rokont , illetve a gyermek a házastársat és az elvált házastársat megelőzi . A házastárs és a volt házastárs egymással egy sorban van, de megelőzik a többi rokont . A Csjt. megadja annak lehetőségét, hogy a bíróság indokolt esetben a tartásra jogosultság sorrendjét a fentiektől eltérően állapítsa meg . "

nem vagyok jogász, sem ügyvéd. Rákeresel a "házastárs tartásra" és számtalan oldal kijön.

Tisztelt Fórumozók!

A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Most vagyok válófélben, a "drágám" azzal fenyeget, hogy házastartási dijat fog kérni. Le van % .-olva, 40 %-ra. 27 ezer forintot kap. De a váláskor kér tőlem, és szerinte meg is kapja a 2 millió forintot, igaz ő többet akar. A kérdés az, ohgy megitélheti-e neki a biróság vagy sem. A másik kérdé pedig az, hogfy az ingóságokért pénzt kér, vagyis ami neki nem kell és szerinte több mint a fele nekem marad, azért fizessek neki.Nos, én meg azt akarom, hogy vigye el mindennek a felét , nem tudok neki fizetni. Kérhetem, lohgy vigye a felét, vagy köteles vagyok majd neki kifezetni, igaz nem marad pénz, de azt mondja, hoyg ha a lakást eladjuk, abból kifizetem. A válaszom erre az, hogy nem fogjuk eladni a lakást, mert bagóért nem adom oda, nem irom alá a szerződés, mivel 50%-ban tulaj vagyok. Erre ő azt mondja, hogy mivel tartozok majd neki, kötels leszek aláirni. Mi ebben az igazság. Aki érdemleges válaszokat tud adni, annak megköszönöm. Tisztelettel.

Eggyel lentebb részletesen beidézték az "asszonytartás" feltételeit.

A 2 M Ft-ot milyen jogcímen kapja?

Az ingóságokat avult értékükben kell számítani, tehát semmit sem az újkori áron. (Bútor, műszaki cikk, háztartási berendezés stb., már 3-4 évi használat után alig képez valós értéket - azon túl hogy használni attól még jól lehet.) Ha nem kell neki ami őt illeti és nem viszi el ez az ő baja, te pedig havi "tárolási díjat" számíthatsz és átmenetileg még használod azt is ami az övé lenne.

A lakás előbb-utóbb sajna el lesz adva mert senki sem ülhet végtelen ideig a másik vagyoni értékén., végső soron bírósághoz fordulhat és kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Tehát közös érdek hogy belátható időn belül találjatok rá vevőt - elfogadható veszteség árán.

monaLuis
laikus hozzászóló

Tisztelt Fórumozók!

Meg tudná nekem valaki írni, melyik törvény, melyik paragrafusában olvashatók az asszonytartásról?

A válaszokat előre is köszönöm!

A Családjogi Törvény (Csjt.) 32. § (3) bekezdés foglalkozik a házastársi tartással.

Megtalálod itt balra a "Szolgálatások" menűsor "törvénytár" rovatban, a Csjt.-re klinkelve.

Köszönöm szépen "monalisa1"!