Hagyatéki kérdés

Nem teljesen világos számomra a válasza..
Az ajándékozó felek oldalági rokonok. Akik benne élnek azok is családtagok-még ha oldalágiak is.
Van különbség jogilag az ingatlanban lakók közt?
Nem mindegy, hogy az ingatlan többi örököse az ingatlanban lakók közül melyik családnak ajándékozza el a saját részét? Hangsúlyozom: ajándékozza!! Lemond a javára... Ellenszolgáltatás nélkül..
Lehet elsőbbségi joga bárkinek? Itt nem adás-vételről van szó.

hvgabi

Ajándékozás esetén nincs jelentősége az elővásárlási jognak. Az előttem szólók már leírták:

A meghalt tulajdonos után póthagyatéki eljárást kell lefolytatni.

A póthagyatéki eljárás előtt, alatt vagy azt követően is köthettek szerződést. Ha előtte vagy alatta köttök, akkor a szerződésben rögzíteni kell, hogy a szerződés hatályba lépéséhez és az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz benyújtásához meg kell várni a póthagyatéki eljárás jogerős lezárását.

Amit a szerződés megkötésekor figyelembe kell vennetek: adás-vétel esetén az illeték 4%, ajándékozás esetén 9%, amit a tulajdonjog megszerzőjének kell megfizetnie. Ha adás-vételit köttök, akkor az eladónak szja-fizetési kötelezettsége keletkezik a hagyatékátadó végzés szerinti érték 75%- és az eladási ár közötti különbözetre.

Nagyon szépen köszönöm mindenki válaszát!

oligaliga,

„hagyatékátadó végzés szerinti érték 75%- és az eladási ár közötti különbözetre.”

Öröklés esetén helyesen : a hagyatékátadó végzés szerinti érték és az eladási ár különbözete után.

drbjozsef

Ezt egy másik topikban már megvitattuk.

adózás, illeték és pénzügyek - ajándékba kapott ingatlan értékesítése:

„SaireyVMK

Mindkettőnknek igaza van.

Ha nem egyenesági rokonok között történik ajándékozás, akkor főszabály szerint van illetékfizetési kötelezettség, az illeték kiszabásánál pedig a szerződés szerinti érték az irányadó (ha ezzel nem ért egyet az adóhivatal, akkor szokott mást megállapítani). (Szja tv. 62.§ (2) bek. fb) pont.)

Ha egyenesági rokonok közötti ajándékról van szó, akkor az általad hivatkozott 62.§ (2) bek. gb) pont szerint adózik az eladás után a tulajdonos.

Ha - a példádból kiindulva - a vételár 16 millió forint, az ajándék értéke pedig 15 millió forint, akkor a jövedelem a megszerzés évében és az azt követő évben

nem egyenesági rokon ajándékozó esetén 1 millió forint
egyenesági rokon ajándékozó esetén 4 millió forint
”

Az lemaradt: 2018.03.09. 08:20

Ennek mégis mi köze van egy örökléssel szerzett ingatlan eladásához?

Érted-e az ajándékozás és az öröklés közötti különbséget?

Az szja-törvény vonatkozó rendelkezése az ajándékozásra és az öröklésre is kiterjed. Mielőtt leszidsz valakit, először nézz utána annak, amiről beszél.

Nem. Az öröklésre a Szja. 82. § (2) ga) vonatkozik, a gb) semmiképpen nem alkalmazható.
A (2) gb)-hez hasonló szabály a (3) bekezdés, de az csak akkor lép be, ha az öröklésre nem szabtak ki illetéket, és valamiért a hagyatéki eljárásban sem tüntettek fel értéket.

KBS, drbjozsef

Megkövetlek, igazatok van, elnéztem a vonatkozó pontot.

No problemo. Én is rendszeresen szoktam. :)

Amúgy nem leszidás, tényleg azt gondoltam kevered a kettőt.

Szép jó reggelt! Újabb kérdés az ügyemmel kapcsolatban: ugyebár jól tudom, hogy póthagyatéki eljárás nélkül senkit nem jegyeznek be a tulajdoni lapra?? Mert az egyik házban lakó kitalálta, hogy ez így megy.

hvgabi

Előfordulhat, hogy az örökös még azelőtt elidegeníti az ingatlant, hogy a tulajdonjogát bejegyeznék az ingatlan-nyilvántartásba. Ebben az esetben az örököst az elidegenítéssel egyidejűleg jegyzik be, majd törlik és csak az új tulajdonos marad. Ezt hívják közbenső szerzésnek. De ez sem megy a póthagyatéki nélkül.

Üdvözlöm!
Édesanyámék hatan voltak testvérek.
Egyik - beteg - testvérüknek ajándékozás révén hagyta az anyja még életében a nagyobb anyai részt és még két testvér a saját kisebb apai részét. A szüleik meghaltak.
Tavaly meghalt a beteg testvér, akinek nem volt gyermeke és férje sem.

Kérdésünk: Annak a két testvérnek a gyerekei örökölnek-e az apai részből, akik a saját apai részüket anno elajándékozták.
Köszönöm.

Kicsit(?) zavaros ez.

Ha az örökhagyónak se leszármazója, se házastársa nincs, és a szülei sem élnek; akkor a testvérei a törvényes örökösei. Ha valamelyik testvére kiesik az öröklésből, annak helyén a leszármazói örökölnek egymás közt egyenlő arányban.

Üdv.
Tanácsot kérnék ilyen esetben hogyan tovább
A hagyatéki tárgyalás után fellebbezni akartam, megkértem egy ügyvédet, aki írt is egy rövid levelet,amit elküldött a közjegyzőnek.
Viszont mivel anyagilag nem ugy állok a fellebezési illetéket nem fizettem be.
Ettől függetlenül azt a választ kaptam hogy a levelemet tovább küldte a Pest környéki törvényszéknek amit 2017. 11 28.-án át is vettek.
Azóta semmilyen értesítest nem kaptam az ügyemmel kapcsolatban, nem tudom hogy meddig várjak még egyáltalán foglalkoznak-e a levelemmel. Azt szeretném már ha ez az egész hagyatéki eljárás jogerős legyen és lezáródjon.

Akkor vond vissza a fellebbezést.

Üdvözletem!
Olyan kérdésem lenne, hogy a párom több, mint 40 éve élt együtt a édesanyjával és annak második férjével egy címen, egy háztartásban. Édesanyja meghalt, a házat a párom örökölte. A férj mint haszonélvező maradt a házban, mi gondoztuk. A férj is meghalt. Viszont neki volt egy lánya, akivel életében kb. 2 alkalommal találkozott. Örökösödéi tárgyalásról vajon a párom kap értesítést? Vagyontárgyakkal mi lehet a helyzet? Bútorok, stb..Sajnos időközben az utolsó pár hónapban más rokonok is felbukkantak és állítólag aláíratattak valami papírokat vele, amiről nem tudunk. Bankszámla, stb..Ezek is az tárgyaláson felvetődnek biztosan.

Alapból nem kap értesítést, csak ha esetleg hagyatéki hitelezőként bejelentkezik az eljárásba, mert más jogcímen nem lesz az eljárásban fél.

Judit,

az édesanyja elhunytakor nem volt semmi rendelkezés a hagyatéki végzésben az ingóságokról?
Elvileg a fele a párodé volt az elhunyt férj haszonélvezetével, a másik fele most a férj lányáé lesz. A legegyszerűbb a megegyezés lenne. Meg kell osztoznotok rajta.

Gondolom, a pénzéhez, bankbetétjéhez nektek nincs közötök, azt az örökösök viszik. Ha úgy érzitek, hogy járna nektek valami például az ápolásért, akkor hagyatéki hitelezői igényt beadhattok, de ha nem tudtok megegyezni az örökössel, akkor nektek kell pert indítanotok. Érdemes meggondolni, van-e értelme.

Újabb kérdésem lenne az előző kérdésemhez kapcsolódóan:
A kedves rokon, akinek ajándékozni szándékozunk az ingatlanrészt kéri, hogy mi innen vidékről küldjek a bp-i ügyvédjének egy ajándékozási szándéknyilatkozatot emailban.. Van ennek valami formanyomtatványa? Ha nincs akkor mik a formai követelmények?

A kedves rokon, ha akarja, hogy neki legyen ajándékozva az ingatlan, legyen szíves megkérni az ügyvédjét, hogy ő küldjön neked egy szerkesztett szándéknyilatkozatot, ezért fizetik, és amúgy is ő tudja, hogy mi a fene kell neki. Aztán megnézitek, és ha megfelel aláírhatod.

Köszönöm a választ!
Ma reggel már írtam is az ügyvédjének ( a megadott email címére, és a neten található oldalán is van email elérhetőség..max kétszer kapja meg..., várom a válaszát. Megkérdeztem Tőle is, hogy van-e erre valami nyomtatvány és ha nincs, akkor írja meg, hogy hogyan szeretné.. Bevallom már nagyon bosszantanak ezek a felesleges körök..
Még egyszer köszönöm az útmutatást!

Annyiban érdekes lehetne a bankszámla és a vagyontárgyak, mivel ezt az édesanyjával közösen szerezték. Bár az édesanya halála után a bankszámla kizárólag a férj nevére került, így ezt elég nehéz bizonyítani. Főleg, hogy nem tudjuk mit irattak alá vele, mikor már befolyásolható volt.