Hagyatéki kérdés

Ha a testvér is elismeri akkor igen.

Hogyan lehet megtudni azt hogy az elhalalozott utan az o neven IS milyen takarekbetetek vagy folyoszamlak voltak es mennyi volt rajta? Edesanyank meghalt es a testverem csak azt mondta a nyugdijt feleltek es az eltartasara koltottek. A masik percben meg azt mondta a temetesi koltsegeket az anyukam szamlaja fedezte. A szamla nem volt a kozjegyzonek bemutatva es anyukam fekvobeteg volt oxigenon nem tudott magarol gondoskodni evek ota. Hogyan voltak fizetve a lakaskoltsegek stb amikor a nyugdij folyoszamlara ment?

A számlákról TUD/TUDNIFOG a közjegyző.
A halálozás napi egyenlegről is tudni fog.

Így te is megtudod majd a hagyatékin!
Várd ki hagyatékit...

Addig ne agyalj ezen!

Most látom, már volt közjegyző...

" A szamla nem volt a kozjegyzonek bemutatva "

Akkor az a számla NEM volt a hagyaték része.

Volt rajta háláleseti rendelkezés valaki javára.
Aki így megkapta a pénzt és az nem lett az örökség része!

(mert anyu még életében így rendelkezett, valamikor)

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi ügyben szeretném segítségüket kérni:

Adott egy örökölt ingatlan, jelzáloggal terhelten.
Az ingatlannak öröklés során 3 tulajdonosa lett, 3 leszármazó személyében. A jelzálogot az öröklés előtt az örökhagyó egyik leszármazottja hitelbiztosítékaként jegyezte be az egyik pénzintézet.
Mai értesítés szerint a pénzintézet a másik két örököst is kölcsönkötelem gyanánt be szeretné vonni a hitelszerződésbe. A pénzintézet véleménye szerint azzal, hogy elfogadták a jelzáloggal terhelt ingatlant örökségként, a hitelnek is automatikusan adósai lettek.
Kérdésem az lenne, hogy mennyiben köteles az az örökös vállalni ezt a kölcsönkötelmet, aki nem volt soha részese a hitelszerződésnek semmilyen módon?

A bank téved. Azzal, hogy elfogadták a jelzáloggal terhelt ingatlant, nem lettek adósok. Ha azonban az az örökhagyó egyenes adós volt, akkor most már ők is azok. Ehhez szerződést sem kell módosítani.

Ha az elhunyt más nem, legalább zálogkötelezett volt a szerződésben. Máshogy nem kerülhetett volna rá a jelzálog az ingatlanára. A hitelszerződésben lehet, hogy nem szerepel, de kell lennie egy különálló zálogkötelezetti szerződésnek is, ilyenkor a bankok ilyet íratnak alá közjegyző előtt az adott terhelendő ingatlan tulajdonosával.

Ezt pedig az örökösei megöröklik, egyszerűen szólva a jogutódjai lesznek a szerződésben. Mondjuk a bank nem kötelezhet szerintem semminek az aláírására, valószínűleg be akarja biztosítani magát egy közjegyzői szerződéssel, hogy gond esetén gyorsabb legyen az ügymenet, de igazából nincs rá szüksége : a jelzálogjoga él, a leszármazók örökölték a kötelezettséget is, ha valamiért felmondanák a hitelt, előbb-utóbb ki tudja elégíteni magát az ingatlanból. Ha aláírtok, akkor a bíróság kikerülésével, ha nem, akkor kicsit hosszabb idő alatt, de a végkimenetel nem kérdéses.

Ha csak zálogkötelezett volt az elhunyt, akkor nem, adósai nem lettek automatikusan a hitelnek. Ha adós vagy készfizető kezes lenne a hitelben, akkor igen.

Papiros

Az kérdés, hogy az elhalt vajon volt-e

• adóstárs
• készfizető kezes
• kezes

is abban a hitelben.

Vagy CSAK zálogba adta az ingatlanát.

Kedves Válaszadók!

Az elhunyt kizárólag zálogkötelezett volt.

Köszönöm mindenkinek a válaszát! Nagyon sokat segítettek!

Jó napot!
Örökösödéssel kapcsolatban kérdeznék. Férjem édesapja tavaly áprilisban hunyt el. Volt a nevén egy autó amelyen hitel van még. Az örökösök:özvegy,4 gyermek,2 unoka. Az autó az özvegynél marad a hagyatéki eljárás lezárásáig. Eddig senki nem tart rá igényt. Az autóhitel törlesztése abba maradt. Így tartozás halmozódott fel. Az özvegy használja is az autót. Most kaptunk értesítést hogy minden örökös BAR listára kerül az autó miatt. Tudunk ez ellen tenni valamit? Köszönettel

Tisztelt hozzértők!

Adott egy ingatlan, amin özvegyi jog van bejegyezve.
A NAV elárverezi adótartozás miatt, én szeretném megvenni.
Mire kell figyeljek?

előre is köszönöm a válaszokat!!!

walkingman,

Rendszeresen tornázz reggelente, egyél egészséges ételeket, és kerüld a stresszt. Én erre szoktam figyelni.

Az özvegyi jogot nem törlik árverésnél sem, lakottan szerzed az ingatlant. Mi a kérdésed?

RolCsilla,

Nem. Az örökösök egyetemleges örökösök, mindannyiatoktól követelhetik a teljes tartozást. Meg kellett volna beszélni, és fizetni kellett volna.
Próbálkozhattok az autóhitel jogosultjánál, hátha meg tudjátok velük beszélni, hogy kifizettek mindent, és akkor valami adminisztrációs hibára hivatkozással töröltessenek mindenkit a KHR nyilvántartásból. De a bejelentő nélkül nem tudtok mit tenni.

Köszönöm!

„Adott egy ingatlan, amin özvegyi jog van bejegyezve.
A NAV elárverezi adótartozás miatt, én szeretném megvenni.
Mire kell figyeljek?”
Na itt meg az özvegyijog kerül elő. Nem véletlenül az is haszonélvezet ?
Mint egy másik esetben, ahol meg 'életjáradékos lakáshasználó mellé költözne valaki.

A kérdésre : hát sokat ne fizess érte.... csak annyit, hogy a különbözetből az 'özvegyi jog' is rendezhető legyen.

„„Adott egy ingatlan, amin özvegyi jog van bejegyezve.
A NAV elárverezi adótartozás miatt, én szeretném megvenni.
Mire kell figyeljek?””

Azt azért tudd meg, hogy él-e még az özvegyi jog jogosultja ? A végrehajtó általában ezt közli. " az özvegyi jog törölhető ". A NAV nem fogja.

Segítséget szeretnék kérni.
Kiderült, hogy a férjem édesanyjának tulajdonrésze van egy budapesti kertes házban. A nagyszülői házat az egyik nagynéni és a másik nagynéni családja lakja. Vagyonvitájuk keletkezett és ezért derült ki, hogy többek közt a 2005-ben elhunyt anyósomnak is része van benne. Anyósom elhunytakor nem volt hagyatéki eljárás,mert nem volt vagyona erről nem tudtunk..Most megy a verseny a tulajdonrészekért. Mindkét ott lakó család megkeresett minket..Szeretnénk tudni, hogy mi ennek a menete. Köszönöm a segítséget.

Kezdésnek...

Póthagyatéki eljárást kell indítani!

Azért, hogy kiderüljön ki lesz az örökös
és ezzel majd a (rész)tulajdonos.

Az eljárás során lehet "alku"-kat is kötni, adott esetben a hagyatékról, öröklésről.

Vagy az eljárás lezárása után lehet majd az örökössel/örökösökkel tárgyalni.

A közös tulajdon megszüntetéséről...

Ami történhet

• közös megegyezéssel, elszámolás terhe mellett

vagy

• perben, jogerős ítélettel

Az utóbbi nem igazán javasolt, mert lassú és DRÁGA eljárás.
Jobb megegyezni, önként hacsak lehet.

nonolet,

vajon jogilag mennyire kivitelezhető, hogy az elhalt tulajdonosok leszármazottai egymás közt ajándékozás jogcímen egymásra ruházzák valahogy még a póthagyatéki előtt? Ha igen, akkor ügyvéd vagy közjegyző kell?

hvgabi,

az ingatlan tulajdonjogát az örökösök megöröklik az örökhagyó halálával. Póthagytéki (de a rendes póthagyatéki) előtt is eladhatják minden további nélkül - de a vevők tulajdonjogát nem fogják addig bejegyezni, amíg le nem zajlik a póthagyatéki, és be nem jegyzik az örökösök tulajdonjogát.

Tehát szerződést minden további nélkül köthettek, csak szerepeljen benne, hogy az ingatlannyilvántartásba később lesz benyújtva, az eladó intézi a póthagyatékit, és szól ha megvan a bejegyzése, és be lehet nyújtani a szerződést.

Persze, ez némi kockázat a vevőnek, mert mi van, ha előkerül valami (mondjuk egy végrendelet), és mégsem az lesz az örökös, akitől vásárolna. De ha biztos vagy abban, hogy Te fogsz örökölni (meg a többiek), akkor aláírni már most aláírhatjátok a szerződést. A fizetésben meg egyezzetek meg, én biztos nem fizetnék ki mindent, amíg nincs meg a bejegyzésem, ha vevő lennék.

hvgabi,

bocs, nem figyeltem, csak láttam, hogy a lakók meg akarják venni, de mindegy, a lényegen nem változtat : ajándékozási szerződést is lehet kötni, de az alapján sem fogják a póthagyatéki előtt bejegyzni az új tulajt.

Egyébként azt tudod, hogy leszármazók, tehát gondolom testvérek ajándékozása nem illetékmentes, azért fizetnie kell a szerzőnek majd. Ha amúgy az a cél, hogy ő is eladja utána valakinek, akkor nincs értelme ajándékozgatni, lehet egyszerre is eladni valakinek, akár egy szerződésben is, csak mindenkinek alá kell írnia.

drbjozsef, köszönöm a válaszát..
Ebben a történetben az a lényeg, hogy az ingatlant jelenleg lakó 2 család között vita alakult ki. Nagy valószínűséggel az egyikőjük ki akarta váltani a másik részét ( megvenni, ha úgy tetszik) és a tulajdoni lapon kiderült, hogy többen is- az összes testvér- tulajdonosként vannak bejegyezve. No és a mama halálakor sem volt valószínűleg hagyatéki....Mivel többen elhaláloztak a tulajdoni lapon szereplők közül, így a gyermekeseknek az utódaik öröklik.. Az elfajuló vita eredménye, hogy a 2 ott lakó család versenyt kezdett a rokonok felkutatására és ajánlattal bombázzák a rég nem látott rokonokat...jelenleg Őket nem érdekli más, csakhogy nagyobb részt szerezzenek a másiknál..És mindketten hajlandóak a szerzőre jutó költségeket vállalni...
Tehát a póthagyatéki eljárás előtt is lehet kötni ajándékozási szerződést???

Lehet. De ha "ajánlatokkal bombázzák" őket, akkor aligha ajándékozásra gondolnak. Igaz, adásvételit is lehet kötni.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Sajnos az egyik lakó nehéz helyzetbe akarja hozni a másikat. Így többen a sima ajándékozás mellett döntöttek...

Ha az elővásárlási jogot akarják megkerülni a színlelt szerződésekkel, akkor fölöslegesen trükköznek. Ha a vevő maga is tulajdonos, vele szemben a többi tulajdonosnak nincs elővásárlási joga.