Igen, hacsak nem tartozik a számlához halálesetre szóló rendelkezés.
Ingóságok a hagyatéki leltárban
- 1
- 2
T. Szakértők!
Ha a végrendeletben az szerepel, hogy "összes ingóság", akkor ebbe a készpénz illetve a bankszámlán lévő pénz beleértendő-e?
Ha AZONOSAT állítanak, akkor meg ugye nincs ügy...
Nade ezek
- egyszer már szétköltöztek
és
- deklarálták, hogy MEGSZŰNT
Ezért szerintem ez esetben
már az újra létre jötte lesz
a deklarálandó és/vagy bizonyítandó,
akkor
- ha ismét összeköltöznek
- ÉS NEM AZONOSAT ÁLLÍTANAK!
Fordítva: vélelem áll amellett, hogy két jogilag házas ember között a házassági életközösség fennáll.
Logikusan...
HA valaki az állítja, hogy
helyreállt a házassági vagyonközösség
(de a másik tagadja),
akkor
ezt neki kell bizonyítania ...
Mivel, előtte ugye nem állt fenn! és ő állít változást.
Amiből nyilvánvalóan csak neki lehet előnye is.
Tehát pláne ő bizonyít.
Vadsuhanc
Nem annak a lehetősége merült fel kérdésemben, hogy letagadja a másik fél a különélés tényét. Tehát így nincs is értelme a szomszédok stb. vallomásának ami a múltat illeti.
Hanem az a lehetőség, ha visszaköltözik az ember, és adott idő ( amúgy vajon mennyi idő amit minimálisan már újra vagyoni életközösségnek számíthatnak???) eltelte után adják be a válópert.
DrBJozsef
Ha jól értelmezem, Ön szerint is "újra indul"-na a vagyoni helyzet számolása, csupán a vagyoni életközösség megállapítása az ami kérdéses, és minden esetben más és más.
Erre nincs egzakt formula.
Legegyszerűbben úgy lehet mondani, hogy a házassági életközösség jellemzően egy érzelmi, gazdasági, szexuális közösség, de élethelyzetektől függően egyik vagy másik elem hiánya sem zárja ki az életközösség fennállását. Ha vita van ennek megállapításában a bíróság az életkörülmények lehető legtöbb aspektusát vizsgálva dönti el. Minden számít, de nincs rá hüvelykujj szabály, minden eset más.
És ekkor jönnek a tanúk... A rokonok, a szomszéd a postás és akit még akarsz..... Majd elmondják nem éltél ott.
Hát igen, de a logika nem mindig ugyan az mint a jog...
Engem valójában a jogi dolog érdekelne.
És miként állapítható meg, válás beadásakor, hogy "csak" egy fedél alatt élt a két fél, és nem vagyoni életközösségben? Egyik fél is másik is állíthat bármit.
Szerintem,
csak akkor indul újra, HA a házasság vagyonközösség működése is helyre áll.
Különben csak egy "szívességi ott lakó lesz" és nem a házassági vagyonközösség része.
Nekem így volna logikus...
Tisztelt Hozzászólók!
Előző témához kapcsolódóan lenne további kérdésem. Ha a néhány éve különköltözött fél (a házasság még fennáll, egyik fél sem adta be a válópert, megegyezni egymás között még nem tudtak vagyon ügyében) fogja magát és egyszerűen visszamegy a közös tulajdonban levő lakásba, mintha mi sem történt volna, ebben az esetben újra indul az időpont számítás? Válóper elindítása esetén az ingóságok értékét és a bankban levő pénzt (már ha egyáltalán maradt még!) ettől az új időponttól veszik alapul, mintha nem is éltek volna külön pár évig?
Már nem lehet a jó pár évvel azelőtti vagyonhelyzetet figyelembe venni, és azt osztani?
Köszönöm válaszukat.
Az életközösség megszakadásakori bankszámlaegyenlegeket kell a vagyonmérlegbe felvenni. Meg az akkori készpénzt, stb.
Köszönöm.
Tehát ha bizonyítottan az egyik félnek nem volt miből megélnie, csupán az a készpénz ami a bankban volt, tehát munkanélküli, albérleti díj fizetés merült fel, és természetesen a napi megélhetés, ebben az esetben sem vonják le ezen kiadások összegét az akkor banki összegből és az eredeti összeget veszik osztás alapjául?
Ingóság és készpénz esetén is az életközösség megszakadása időpontjában fennálló állapotot kell figyelembe venni.
Köszönöm, de a kérdésem nem a házastársi vagyonközösség megszűnésére vonatkozott.
Hanem a konkrétan felvetett kérdésekre, hogy váláskor mit vesznek alapul, mely időszak értékeit?
A házastársi vagyonközösség az életközösség megszűnésekor ér véget, ami akár egybe is eshet az külön költözéssel.
Tisztelt Fórumozók!
Kérdésem az előbbi témához kapcsolódik.
Az ingóságoknak mely értékét veszik alapul?
Az egyik fél tényleges elköltözésének idején amennyit értek azok az ingóságok. Vagy a már több éve külön élő házastársak utólag, pár év múlva beadott válási keresetének beadásának időpontját veszik alapul?
Második kérdésem a készpénzre vonatkozik. Ha volt bankban készpénz, akkor abból az évek alatt élhetett-e fel valamennyit az egyik fél, vagy válás pillanatában azzal az összeggel kell elszámolnia, vagyis osztozni ami a közös ingatlan elhagyásakor volt? Vagy az az összeg számít osztozkodás tárgyának,ami a válás beadásának időszakában maradt még?
Köszönöm válaszukat
A bíóságon indthat pert, akinek követelése van.
Ilyen kártéritési igénnyel foglalkozik a jegyző, vagy bíróság foglalkozik?
Utóbbi esetre, hogyan megy egy ilyen eljárás?:
- nem fogadja el a hagyatékátadást és megy bíróságon az ügy tovább?
- vagy elfogadja, de megy tovább a bíróságon?
Ha igazolhato, hogy nala voltak, akkor a karokat meg kell teritenie es esetleg hasznalati dijat lehet kovetelni role. Persze kiveve akkor, ha igazolja, hogy volt jogalapja annak, hogy nala voltak.
Ha igazolhato, hogy nala voltak, akkor a karokat meg kell teritenie es esetleg hasznalati dijat lehet kovetelni role. Persze kiveve akkor, ha igazolja, hogy volt jogalapja annak, hogy nala voltak.
Még nem adta át.
Olyan a másik fél, hogy gyakorlatilag minden lehetetlen.
Még más személyek tárgyait is begyűjtötte a "hagyatékba".
Van egy feljelentés a rendőrségen hozzá.
Azt várja el ettől a követelő fél, hogy az ingóságok terén tanúsított magatartása alapján legyen egy kép a másik félről, és akkor talán könyebb az egyéb vagyonelemekkel kapcsolatban utolérni. Mármint eddig, olyan ingóságokra gondoltam, amik egy lakásban, házban lehetnek.
Osztályos egyezséget kellene kötni. Annyit jelent, hogy értékben azonos ingóságokat szétosztjátok egymás között.
Kinek adta át a Közjegyző?
- 1
- 2
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02