kötelesrész alapja, mértéke

Köszönöm a véleményt!

Vagyis a köteles rész alapja az ingatlannak a haszonélvezet értékével nem csökkentett értéke. (Mert az utóbbit hozzáadjuk a hagyaték - tehát a terhelt ingatlan - értékéhez.)
Mivel egy törvényes örökös lenne az alap fele a köteles rész, amelyből le kell vonni az adomány juttatáskori értékét.

Vagyis a kötelesrészre jogosult számol helyesen. (Elnézést kérek, elsőre összekevertem az osztályra bocsátással, de épp fordított a szabályozás: egyiknél főszabály a betudás, a másiknál meg az kivétel.)

Azt az adományt, amelyet a kötelesrészre jogosult kapott még életébe az örökhagyótól, a köteles rész alapjába be kell számítani. (Vö.: bárkinek juttatott)

Bővebben? Nálam ezzel kapcsolatban az merült fel, hogy a haszonélvezeti jog ingyenes alapítása egyáltalán olyan juttatás-e, amit be kell tudni.

Mindkettő téved. A leszármazó mentségére legyen mondva, ő a saját kárára téved.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi témában kérem a véleményeiket.

Az örökhagyó a kizárólagos tulajdonában álló lakásról végrendelkezett egy végrendeleti örökös javára. A lakást örökhagyó egyetlen gyermekének holtig tartó haszonélvezeti joga terheli, és ennek alapján örökhagyó gyermeke által lakott a lakás. A holtig tartó haszonélvezeti jogot örökhagyó korábban ajándékként ingyenesen alapította gyermeke javára.

Végrendeleti öröklésről lévén szó kötelesrész illeti meg örökhagyó gyermekét. A hagyatéki leltárban az önkormányzat megjelölte a lakás beköltözhető értékét (legyen 100) és lakott értékét (legyen 75). A lakott érték és a beköltözhető érték közötti különbözet egyezik örökhagyó gyermeke haszonélvezeti joga – Itv. szerint kiszámított – értékével (25).

A kötelesrész alapjának és mértékének megállapításában örökhagyó gyermeke és végrendeleti örökös eltérő álláspontot képviselnek.

Végrendeleti örökös:

A kötelesrész alapja a lakás lakott értéke, ami fentiek szerint 75. Ennek fele a kötelesrész, azaz 37,5. Ebből pedig – betudásként – még egyszer le kell vonni a haszonélvezeti jognak a juttatáskori értékét (legyen 20, mert a juttatáskor kisebb értékű volt a lakás, így a haszonélvezeti jog értéke is), így összesen 17,5 kötelesrész jár.

Kötelesrészre jogosult:

Végrendeleti örökös számítása kétszer veszi figyelembe a haszonélvezeti jog értékét, először az alap kiszámításakor, amikor a lakott értékből indul ki (100-25=75), másodszor a holtig tartó haszonélvezeti jog juttatáskori értékének (20), mint ajándéknak a betudásával.

Végrendeleti öröklés nélkül örökhagyó gyermeke az egész ingatlan (azaz 100) kizárólagos tulajdonosa lenne, azaz kötelesrésze ennek fele: 50. Ebből a betudás miatt levonandó a holtig tartó haszonélvezeti jog juttatáskori értéke (20). Ezért 17,5 helyett 30 kötelesrész jár.

Melyik álláspont a helyes? Kétszeresen veszi-e figyelembe a végrendeleti örökös a haszonélvezeti jog értékét azzal, hogy a lakott értékből indul ki? Téved-e a kötelesrészre jogosult, amikor nem a lakott értékből indul ki.

Előre is köszönöm a hozzászólásokat.