hagyatéki hitelezői igény

Kéredésem az lenne, hogy ha az örökös az ideiglenes hagyatékátadó végzés kézbesítését követő 30 napon belül elismer egy olyan a hagyatéki hitelezői igényt, amelyet a hagyatéki eljárásban nem vettek figyelembe, ráadásul ezt egyezségként teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják, akkor a bíróság megvizsgálja-e azért az öröklési perben, azt hogy a hagyatéki hitelezői igénynek mi a jogalapja v összegszerűsége vagy ha megfelel a jogszabályoknak akkor azt jóváhagyja már az első tárgyaláson? várom a JOGÁSZ Hölgyek/Urak véleményét..köszönöm előre is.

Talán egy picit bővebb tényállás nem ártana. Ha a per hitelezői igénnyel kapcsolatos, akkor az nem öröklési per pl.
Ha azt szeretnéd kérdezni, hogy a - bármilyen kérdésben született - egyezséget a bíróság már az első tárgyaláson jóváhagyja-e, akkor az a válasz: ha a felek a tárgyaláson ezt fenntartják, és jogszabállyal nem ellentétes, akkor igen.

Üdvözlet!
Kérdésem lenne: 2003. július 10-én meghalt illető hagyatéki tárgyalása 2003. október 7-én volt, a közjegyző úr végzéssel át is adta a hagyatékot a törvényes örökösöknek, azzal, hogy 15 napon belül lehet fellebbezni a fővárosi bírósághoz.(Jogerőre emelkedett 2003. október 30-án.)

Nagynéném egy lakóház ingatlanban volt / ill. most is tulajdonostárs, de a részét sosem használta, egy (külön bejáratú)része le van zárva részére, de több közös tulajdonú helyiséget és a hozzá tartozó udvart is az elhunyt örökhagyó és családja használta. Emiatt már használati díj fizetési igénye is volt az örökhagyóval, de ő haláláig nem fizetett egy fillért sem. Ezért ő a hagyatéki tárgyaláson hiteligényt jelentett be, amit az örökösök nem ismertek el. A közjegyző úr tájékoztatta a nénit, hogy ezt a hiteligényt az örökösökkel peren kívül, vagy perben érvényesítheti. (a végzésben egyébként nincs részletezve, mire terjed ki a bejelentett hiteligény)

Eltelt majdnem 5 év, de semmi előrelépés nem volt, a néni sem peren kívül, sem perben nem érvényesítette eddig a hiteligényt, az örökösök mai napig hitegetik őt, hogy majd .., meg ..., s, hogy meg akarják venni a részét, stb, közben meg élnek vígan a házban. A néni egy nagyon szelíd alkat, szerintem ezért tudják megvezetni, mindent elhisz nekik, azok meg kihasználják, pedig az a pénz nagyon jól jönne szegénynek.
Ami miatt írok: Úgy tudjuk 5 év után elévül az igénye, s akkor semmiképpen nem jut hozzá. Azt viszont nem tudjuk, hogy az elévülést hogyan kell számítani: - a tulajdonostárs halálától (2003. július 10) - a hagyatéki tárgyalás napjától (2003. október 7) - esetleg a végzés jogerőre emelkedésétől (2003. október 30) kell-e az 5 évet számítani, vagy egyáltalán annyi-e az elévülési idő?

Azt sem tudjuk, ha még lehet, hogyan kezdjünk / kezdjen hozzá. Úgy gondoljuk, hogy az nem lehet, hogy több, mint 20 évig használják csak úgy valaki tulajdonát, még ha az velük közös is.
Tud valaki okos tanácsot adni?
Satya

Bocsi, most vettem észre, hogy elírtam, ez a hagyatéki tárgyalás nem 2003. október 7-én, hanem egy évvel később,2004. okt. 7-én volt volt, és 2004. okt. 30-án lett jogerős. Az elhalálozás dátumát jól írtam (2003. július 10.)
Satya

Néhai örökhagyó végrendeletében nevezte meg az örököst a vagyonára. Ennek megfelelően a közjegyző ideiglenesen a végrendeleti örökösnek adta át a hagyatékot, mert az aki a törvényes örököse lenne, a hagyatéki eljárásban nem ismerte el a végrendeletet érvényesnek. A tv-es örökös perrel fenyegetőzött ezért a bizonyos 30 nap alatt kötöttek egy olyan egyezséget, amelyben a végrendeleti örökös érvénytelennek tekintette a végrendletet, cserébe a tv-es örökös elismerte végrendeleti örökös hagyatéki hitelezői igényét x összegben. A tv-es örökös pedig beadta a keresetet még 30 napon belül végrendelet érvénytelensége megállapitása miatt. Kérte hogy hagyja jóvá a bíróság elsődlegesen az egyezséget, másodlagosan mondja ki az érvénytelenséget. Tehát a kérdésem az, hogy ez alapján az egyeséget várhatóan jóvá hagyná-e a bíróság már az első tárgyaláson vagy elhúzódhat a per.

Szerintem ezt jóvá lehet hagyni az első tárgyaláson.

Ksatya

Egyik sem, az esedékességkor kezdődött az elévülés minden részletre nézve, vagyis a korábbi részletekre még az örökhagyó halála előtt elkezdődött. Más kérdés, hogy ha a kötelezett elismeri a tartozást, az megszakítja az elévülést, ezért vizsgálni kell, hogy mi bizonyítható ezekből a hitegetésekből, és ezek mennyire tekinthetők elismerésnek.

Akkor most hogyan is van ez Kedves ObudaFan?
Én úgy látom, hogy ezek a hitegetések egyáltalán nem minősülnek tartozás elismerésnek, csak időhúzásra "játszanak" vele.
A kérdésem továbbra is az lenne, hogyan tudná / tudnánk a leírt időadatok alapján igényét érvényesíteni, illetve milyen időre visszamenőleg, és mikortól évül el a követelése, úgy, hogy onnan már semmit sem tehet. Az talán lényeges és sztem kitűnik a korábban vázoltakból is, hogy 2003. július 10-én a hagyatéki hiteligény bejelentése volt az utolsó olyan eset, hogy követelésének egyáltalán - bizonyítható módon - hangot adott, azóta csak szóban, alkalmankénti találkozásokon vetette fel a használóknak, azok meg (sztem)simán letagadnák, hogy egyáltalán kért tőlük ellenszolgáltatást a használatért.

Az elévülés azokra a részletekre nem következett be, amelyek 5 évnél nem régebben voltak esedékesek.

Üdv!
Szerintetek – mint utóbb kiderült alaki hiba miatt érvénytelen végrendeletben (és szóban, mások előtt is) -, ígért örökségi juttatás ígéretében jóhiszeműen bízó személy hagyatéki hitelezői igényt támaszthat-e, ha erre alapozva egyedül tartotta, ápolta és gondozta évtizedeken át az ígérő személyt, holott vele egy sorban tartásra, ápolásra és gondozásra kötelezhető több személy is volt?
(vonatkoztathatók-e ide a BH476/2007. és BH25/1997. eseti döntései, és hogyan?)
SOS kérném véleményeteket!
satya

Igen. De miért SOS?

Mielőbb tudni szeretnénk, hogy érdemes-e hagyatéki hitelezői igény miatt keresetet indítani, s van-e esélyünk a leírtak fényében pernyertességre, illetve arra, hogy igényünknek a bíróság helyt ad. Véleményem szerint az említett eseti döntések szerint az igénnyel fellépőknek azért nem volt lövésük sem a per/ek/ben, mert nem tudták bizonyítani, hogy ígért nekik vmit a hagyatékból az örökhagyó. Itt viszont ígért, de a végrendelet alaki hiba miatt érvénytelen volt, bár azt csak az örökhagyó halála után tudta meg az, aki az ígéret reményében tartotta, stb.
Szerinted? (Szerintetek?)

Keresetindítás előtt talán fel kellene hívni az örökösöket az önkéntes teljesítésre.

Miért nem olyan eseti döntést keresel, ahol a bíróság a felperesnek kedvező ítéletet hozott? Kinek szurkolsz?

1)Eszük ágában sincs.
2)Nem találtam olyat (bár attól még biztos van, rajta vagyok).
3)Nem szurkolok senkinek, a leendő (?) felperes keresett meg jogsegélyszolgáltatási kötelezettségem alapján.

Van olyan BH, amely kifejezetten azt mondja, hogy ha több tartásra kötelezett van, és egyikük a kötelezettségeit meghaladó mértékű tartást teljesít örökség ígérete ellenében, akkor igényét hagyatéki igényként érvényesítheti.

Tisztelt Fórumozók!
Édesapám halála után az egyik körülötte forgó hölgy hagyatéki hitelezői igényt támasztott az örökhagyó gondolása, ápolása címén. Hogy mennyi ez az igény, még nem ismeretes számomra. A hölgy eddig azt hangoztatta, jó barátja volt apámnak, ezért segítette önzetlenül. Apám többször is felajánlott neki fizetséget, amit nem fogadott el. Kapott laptopot, arany ékszereket, és még ki tudja, mit... Aztán összevesztek. Most jött meg a közjegyzőtől a levél, hogy mikor lesz a hagyatéki tárgyalás, és benne a szóban forgó igény.
Azt szeretném megtudni, köteles vagyok-e neki fizetni? Miről szól ez az egész? Bárki gondolhat egyet, és bejelenthet ilyen igényt? Hogy védhetem meg magam?
Köszönettel:
kilcsi

A hölgy nagyon ügyetlen, ezt már most elrontotta.

Kicsit bővebben hallhatnék erről?

kilcsi

Én csak egy laikus hozzászóló vagyok.
Valószínűleg per lesz a dologból ahol a hölgynek bizonyítania kell hogy édesapád gondozásra- ápolásra rászorult, te meg majd cáfolod az ellenkezőjét. (Tanuként beídézhetik a háziorvost.)

Egy gondozás díját kp. helyett meg lehet váltani pl. sz.technikai cucc, ékszer stb., bár kérdés a juttatás arányban van-e a szolgáltatással, időtartamával.

Nem tudni min vesztek össze de lehet hogy apukád besokkolt a fejőstehénség okán... (Ez akkor is valószínűsíthető ha "csak" kopasztotta a hölgy, és gondozásra- ápolásra nem volt szükség.)

Szóval mindent a nőnek kell bizonyítania. (Az esetenkénti bevásárlás és némi takarítás stb. szívességként belefér egy barátságba.)

Bizonyára nincs "papíros" a gondozás- ápolás megállapodásukról, annak részleteiről.

Valószínűleg végrendelelet nem maradt hátra és abban utalás hogy apukád adósa lenne a hölgynek.

Ha kell jogász majd kijavít, pontosít.

Zárójelben: szerintem a nő utoljára még szakítana egyet...

Tisztlet monalisa1 laikus hozzászóló vagy más szakértő!
A társasházi törvénymódosulás-ingatlanos topikba válaszolj nekem. Előre is köszönöm!
mammamia30

Köszönöm szépen a hozzászólást!

„A hölgy eddig azt hangoztatta, jó barátja volt apámnak, ezért segítette önzetlenül.”
Itt rontotta el.

Ilyen esetben ki dönti el, hogy a hagyatéki hitelező igénye jogos-e? A közjegyző mennyire illetékes ebben? Szükségem van a hagyatéki tárgyalás előtt ügyvédre?

Nézd, ha a hölgy nem mutat fel valamiféle írásbeli megállapodást mellyel alá tudná támasztani a követelését, a közjegyző "bemondás" alapján nem ad ki neki az örökségből semmit.

Az elutasítás ellen a hölgy bírósághoz fordulhat, a kérdésben a végső szót ott mondják majd ki.

A konkrét helyzetet te ismered, ha szükségét látod konzultálj ügyvéddel.

Konkrétan nekem semmiféle papírról, írásbeli megállapodásról nincs tudomásom.