Öröklés

Szerencsére,arra nem...

Jó napot kívánok!

Édesapám után örököltem egy ház 1/4-t. A házban most a volt felesége (aki nem az én anyám) és a fia lakik (2/4 és 1/4 résszel).
Szeretnék hozzájutni a részemhez ( pénzben, akár a valós érték alatt is), de a házban lakók ebben nem partnerek.
Van esetleg valamilyen törvényes lehetőség, hogy hozzájussak az összeghez ? Vagy kérhetek valamilyen havi (bérleti) díjat a részem után?
A választ előre is köszönöm!

garcia66,

A saját részedet bármikor, bárkinek eladhatod, a tulajdonostársaid beleegyezése nem kell, de elővételi joguk van, a megkötött szerződést közölni kell velük. (Ez persze a gyakorlatban csak erősen áron alul megy, ha egyáltalán megy)

Bármikor indíthatsz pert közös tulajdon megszüntetése iránt. Ekkor a bíróság megszünteti a közös tulajdont, elsősorban, ahogy kéred, ha az lehetséges.

Közös tulajdon esetén minden tulajdonos egyformán jogosult használni az ingatlant, a többiek érdekeinek sérelme nélkül. Ezért többlethasználati díj abban az esetben jár, hogy ha te szeretnéd használni az ingatlant, de abban a birtokos megakadályoz. Tehát először fel kell szólítani a birtokost, hogy adjon neked kulcsot, és biztosítson helyet, szeretnél te is beköltözni, és ha ezt megtagadja, akkor ONNANTÓL követelhetsz többlethasználati díjat.

FONTOS : az előbbi bekezdés csak akkor igaz, ha nincs az ingatlanon (az egészen) haszonélvezeti joga valakinek. Márpedig ha édesapád és a felesége (édesapád halálakor még NEM az exfelesége volt, feltételezem) utolsó lakhelye ez az ingatlan volt, akkor ő haszonélvezeti jogot kapott rajta. Ez esetben se a használatra nincs jogod, se a többlethasználati díj követelésére.

Tisztelt fórumozók!

Édesapánk 2023 decemberben meghalt. Öröksége egy lakás, ami bérbe van adva és bankszámlán pénz. Végrendelet nincs (tudtunkkal), testvéremmel ketten vagyunk örökösök. A testvérem külföldön él, jó kapcsolatban vagyunk egymással.

Néhány kérdésre szeretnék választ kapni:

1. kell-e valamit tennem / tennünk a hagyaték átadása miatt? Tudunk -e, érdemes -e valamit tennünk hogy felgyorsítsuk a folyamatot? Laikusoktól azt az információt kaptam, hogy nincs semmi tennivaló, a hivatal "magától" intézkedik, és kb. fél év után értesít a hagyatéki tárgyalásról. De nem tudom, valóban így van-e?
2. kell-e tennem valamit édesapám 2023 évre vonatkozó adózása kapcsán? Nyugdíja volt, és a lakás bérbeadásból származó jövedelme. Kinek, mikor kell befizetnie a 2023 as adóját?
3. A 2024 es évre a bérleti díjat technikai okokbókl az én számlámra utalja a bérlő szóbeli megállapodás alapján. Szabályosan szeretnénk eljárni, az adót meg akarjuk fizetni. Elég ha a 2025 tavaszi adóbevallásunkban tüntetjük fel a bérletből származó bevételt, vagy valamiféle előleget be kell a 2024 es év folyamán fizetni?

Előre is köszönöm a segítséget!

riskop,

01. A hagyatéki ügyet kijelölt közjegyző intézi, ezt te magad is megnézheted a mokk.hu oldal keresőjével, hogy ki az. Ezek az ügyek, még egy "sima", egyszerű hagyatéki ügy is molyolós, és relatíve kevés haszonnal jár neki (persze ezt te a közjegyzői díj kifizetésénél nyilván nem így érzed majd), ezért ritkán sietnek vele. Közjegyzője válogatja, ráadásul objektív határidő nincs is. Ha lenne valamilyen nyomós indokod ÉS a közjegyző a megértő fajta, akkor lehetne felhívni, kérni, hogy gyorsítsa, de ez is csak egy lehetőség, nincs olyan eljárásod, amivel biztosan gyorsítani tudnád, "rákényszeríteni" valamire.

02. A NAV egy adózó halálakor határozattal megállapítja és azzal lezárja az adózását. Ha eltérés van - mert például bérbeadásból származó önálló jövedelme is volt az elhunytnak -, akkor azt az örökösnek kell kiigazítania, befizetnie.

03. Olvasd el alaposan a NAV 10. számú információs füzetét. Jó lenne tudni, édesapád milyen elszámolási módot választott, és fizette-e rendszeresen a negyedéves adóelőlegeket. Ugyanis azt kell, ez fontos, mostantól nektek is kell, főszabályként az 1/2-1/2 tulajdoni hányadotokkal arányosan. Hogy hova érkezik amúgy a pénz, és azt egymás között hogyan intézitek, az nem érdekes.

https://nav.gov.hu/pfile/file?…

Üdvözletem!

Talán kapok segítséget itt!
Közeli hozzátartozóval (szülő) sajnos nincs kapcsolat, már rég óta. Tartózkodási helye ismert de sajnos nincs mód kapcsolat tartásra.
Ha történne vele valami (mivel nagyon idős már ) hogyan fogom megtudni? Hivatalból esetleg értesít valamilyen hatóság?
Létezhet olyan, hogy meg sem tudom ? Lehet, nem szép kérdés de sajnos lehetséges a váratlan tragédia....
Köszönöm a segítséget!

Konkrétan mi az a "valami"?

Elhalálozás esetére írtam a kérdést, Kovács_Béla_Sándor.

A hagyatéki eljárásról hivatalból értesítik az öröklésben érdekelteket.

Már, ha lesz olyan, aki a "rég óta" kapcsolatot nem tartó gyermeket a halálesetkor bejelenti a jegyzőnek. Mert esetleg nem is tudnak róla, ha olyan rég az a "rég".

A gyereket, szülőt, testvért még látják az anyakönyvből. A távolabbi, oldalági örökösök szoktak "elfelejtődni".

Én láttam már elfelejtett gyereket. Na jó, ez nem helyes, nem elfelejtett, hanem a testvér állítását, minthogy nincs testvére, nem ellenőrizte az ökormányzat ügyintézője (vagy ellenőrizte, de...). Hát tévedett, nem emlékezett rá, hogy van testvére, előfordul az, hogy kimennek az ember fejéből a csip-csup dolgok...

:D

Különösen, ha a papát Király Salamonnak hívják.

Üdvözlök mindenkit
A következő lenne a kerdesem:
Kiskorú gyermekem örökölt egy ingatlanba résztulajdont. Az ingatlan jelzáloggal terhelt. A gyámhivatal jóváhagyására várunk, most kaptunk a gyámhivataltól levelet, hogy nyilatkozzunk mekkora a hitel rajta, mikor lesz kifizetve. A hitel kevesebb mint az ingatlan értéke.
Kérdésem : a gyámhivatal engedélyezni szokta a kiskorú ilyen vagyonhoz jutását, vagyis ha jelzáloggal terhelt az ingatlan?
Köszönöm

Vikoka,

Persze, pont ezért kérdezik, mennyi a tartozás.

A gyerek érdeke az, hogy ha pozitív vagyont örököl (jó eséllyel legalábbis, hiszen akár később is előkerülhet tartozás, amitől negatívba is fordulhatna, de mivel csak az öröksége erejéig felel érte, legfeljebb lenullázódik), akkor azt nem engedik visszautasítani, viszont ha nyilván nagyobb a tartozás mint az ingatlan értéke, és amúgy is zérus lenne az eredő, akkor visszautasítható.
A főszabály az, hogy örököl a kiskorú is, csak kivételes esetben engedik a visszautasítást. Nem csak jelzáloggal terhelten, de bármilyen teherrel alapesetben (végrehajtási jog, haszonélvezet, etc) örököl, csak akkor nem feltétlenül, ha a terhek meghaladják az értékét (helyesen : az összes teher az összes öröklendő vagyonelem összértékét).

Üdvözletem!
20 éve elváltam és haza költöztem édesanyámhoz akkor igy tűnt mindenkinek jól.A ház tulajdon rész a következő édesanyám fél a nővérem negyed és én szintén negyed tulajdonrésszel rendelkezem.soha gond nem volt édesanyám pár hónappal ezelőtt bekövetkezett haláláig. Az anyai rész megfeleződött.Csakhogy a nővérem értékesíteni akarja az ingatlant én őt kifizetni nem tudom, viszont elköltözni sem szeretnék hiszen 20 évig én rendeztem itt mindent. Kérdésem az lenne,hogy ki tehet e a házból? Mert ezzel fenyeget.

Stella2002

„a nővérem értékesíteni akarja az ingatlant én őt kifizetni nem tudom, viszont elköltözni sem szeretnék
hiszen 20 évig én rendeztem itt mindent. Kérdésem az lenne,hogy ki tehet e a házból?”

Hogyne tehetne ki, de ahhoz előbb egy közös tulajdon megszüntetése pert fog indítani. Ott nincs vesztes vagy győztes, a bíróság így vagy úgy meg fogja szüntetni a közös tulajdonotokat, ti pedig tulajdonrészetek arányában fizetni fogjátok a költségeket - így pl. az hatósági értékbecslő szakértőt is. Vagy megveszi per nélkül a te tulajdonrészedet és akkor ugyanúgy el kell hagynod anyukád házát függetlenül attól, hogy te ezt szeretnéd vagy sem, ami ráadásul mostmár kettőtök háza a testvéreddel. De ugye te sem gondolod komolyan, hogy csak azért, mert te 20 éve ott élsz, majd te ott maradsz, a testvérednek meg tűrni kell, hogy van egy ingatlanrésze, de nem tud mit kezdeni vele - pedig az már az övé - mert te használod egyedül az ő részét is?

Stella2002,

A testvéred szabadon rendelkezhet a tulajdonrészével.
Bárkinek, bármikor eladhatja, nem kell a beleegyzésed, de elővásárlási jogod van, szóval értesülsz róla, ha ilyen történne.
De egy fél lakást, lakottan, nem sokan vesznek rendes áron. Ha a testvéred olcsón eladja, az lesz a legrosszabb neked, mert az ilyen vevő általában célzattal vásárolja meg...

Ha nem tudja eladni, akkor jöhet az alant írt, közös tulajdon megszüntetése iránti per.

Mivel te is tulajdonos vagy, ki nem tehet, de felszólíthat, hogy engedd őt is birtokba. Ha ezt megakadályozod, akkor többlethasználati díjat kell fizess a része után, egy fél piaci lakbért kábé.

Stella2002

„a nővérem értékesíteni akarja az ingatlant én őt kifizetni nem tudom”
Itt valójában az a kérdés, hogy ő egyben a tiéddel szeretné az egész ingatlant értékesíteni és utána felesben szétosztani - megjegyzem, ez volna a legkorrektebb megoldás, no meg a legolcsóbb is, hogy nincs per - vagy csak a sajátját szeretné, de ahogy lentebb olvastad, az nem kicsit lesz neki macerás.

„viszont elköltözni sem szeretnék hiszen 20 évig én rendeztem itt mindent.”
Sajna az, hogy te 20 éve ott élsz, semmilyen egyéb jogot nem keletkeztet, főleg nem olyat, hogy a testvéredet akadályozhatod a saját ingatlanrésze birtoklásában, használatában csak szimplán az ottlakásoddal. Meg kell vele korrektül beszélni, hogy mi a valós szándéka és ha megegyeztek, akkor azt végre is hajtani.

Jó napot kívánok! Volna egy kérdésem, van a párom édesanyja, az a házát az egyik unokájára iratta halála esetén, ügyvéd volt nála alá írták meg minden. Most lehet megváltoztatná, ,hogy ha írna egy sajátkezű végrendeletet és a lányára hagyná akkor az utolsó végrendelet az érvényes? Köszönöm!

Attól, hogy kézzel van írva, persze, hogy érvényes. Ha a számos többi érvényességi feltételnek megfelel.

De nem biztos, hogy változtatna a helyzeten; attól is függ, mit jelent az, hogy „a házát az egyik unokájára iratta halála esetén”.

fecka70,

Erősen javasolt, hogy ne a nagymama barkácsoljon valamit a konyhaasztalon, hanem keressen ügyvédet, és vele írassa meg, megmutatva neki az előző iratot is, akármi is az (végrendelet? halál esetére szóló ajándékozási szerződés? más?).

Az otthoni barkácsolás vége nem ritkán egy érvénytelen végrendelet. Csak mire ez kiderül, az örökhagyó már halott, és esetleg egy hagyatéki per is lefutott már. Ami persze nincs ingyen. Sőt.

Megörökölt, viszonylag kis értékű telek, több tulajdonos messze, szomszéd beültette gyümölcsfával.

Üdv. a köv. a kérdésem:
Van Szabolcs megyében egy kis faluban egy telek, amelynek 8 örököse van, mind a rokonaim. Egyikük sem szeretne vele foglalkozni, nem éri meg a macerát, azt mondják. A szomszéd pár éve fákat ültetett a saját és a rokonaim telkére is. Ez a szomszéd most eladta a telkét és egy helyi vállalkozó vette meg, aki a híresztelés szerint építeni akar, mind a saját, mind a rokonaim telkére.

Kérdéseim:

1. Lehetséges-e, hogy az előző szomszéd már elbirtokolta a telket? (Tul. lap szerint még mindig a 8 tulaj nevén van a telek.)
2. Megteheti-e az új tulaj, hogy mindkét telekre épít?
3. Mennyi munkával és költséggel járna, hogy esetleg én hozzájussak a telekhez, ha hajlandó vagyok a jogi és hivatalos hercehurcán végigmenni? Mivel járna ez? Elég, ha pl. minden rokon lemond a javamra a telekről, vagy további jogi aspektusa is lenne a dolognak?

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat.

1. Igen.
2. Igen.
3. Néhány tízezertől a néhány millióig.

Hogyis Vanez,

Nem jók ezek a kérdések.

1. Az elbirtoklás lehetséges, hogy megtörtént. Bár nem írod, hogy a szomszéd mikor vette birtokba a telketeket, az elévülés pedig 15 év, ÉS végig abban a tudatban kellett birtokolnia, hogy a tulajdonos végleg felhagyott a birtoklással. DE: Az elbirtoklást a tullap szerinti tulajdonosnak el kell ismernie, ha pedig nem teszi, akkor az elbirtoklónak bíróság előtt kell bizonyítania.
2. Ha ő van birtokban, persze. Csak az jogellenes lesz, annak minden következményével együtt. Ahogy Te sem építhetsz jogszerűen a szomszéd telkére házat, annak jóváhagyása nélkül
3. Elég, ha mind ajándékba adják Neked, vagy megveszed tőlük a tulajdoni hányadukat. Ennek lesz ügyvédi és földhivatali díja (pár tízezer forint), a vételár, amiben megalkudtok, plusz az illeték (ajándékozásnál 9%, adásvételnél 4%, de egyenesági rokontól és testvértől szerezni mindkét esetben illetékmentes). Keress egy ügyvédet, aki megírja a szerződést. Minél kevesebb szerződés készül, annál kevesebb lesz az ügyvédi díj. A legolcsóbb és leggyorsabb, ha egy szerződésben van a nyolc ajándékozó és az egy megajándékozott.