Öröklés

Köszönöm az eddigi válaszokat.

A gondnok a gondnokolt házastársnak "vagyonnövekedését" nem jelentette be a gyámhatóságnak, a neki járó összeget nem fizette be a gyámhatósági számlàra, akkor ez nem bűncselekmény?
(A gondnok a házastárs gondnoka, az életközösség alatt szerzett ingatlanokat amelyben telekkönyvön kívüli tulajdonos volt, eladta).
Aki gondnok, képviselnie kellene a gondnokolt vagyoni érdekeit, ellenben ha házastársak akkor a közös vagyoni jellegre nem köteles felhívni az öt ellenőrzésre jogosult hivatalokot, bíróságat, stb.?
A házastárs gondnoknak nem kell megmutatni, hogy a védekezésre képtelen állapotban lévő házasfelének milyen ági vagyon ingóságai vannak, dönthet a saját jogfelfogása szerint, hogy mit állit?
Utólag nincs felelősségre vonása?

Köszönöm

Nem.
Nem.
Igen.
Lehet.

„Ezért ha azon vita van, az örökösnek ideiglenesen adja át a közjegyző, ”
Nem azon múlik az ideiglenes vagy végleges hatály. (És nem is dönti el az ilyen vitát a hagyatékátadó végzés.)

Nálam utoljára így volt, igaz, nem az örökösök között, hanem az örökösök és az élettárs között. Bejelentette az igényét, de a közjegyző ideiglenesen átadta a hagyatékot a perindításra felhívással.

És ha nem indított volna pert, végleges hatályúvá vált volna a hagyatékátadó végzés. Ami nem lett volna az akadálya annak, hogy pert indítson a jogosult a tulajdonjogi igénye (vagy akár a kötelmi jogi igénye) érvényesítése érdekében. A hagyatékátadó végzés ugyanis akkor sem dönt el semmit, ha végleges hatályú.

Szerintem az a per, amiben az örökös egy öröklésben nem érintett személyt perel arra hivatkozva, hogy valamely dolognak nem az a tulajdonosa, hanem ő, mert az örökhagyó is az volt, nem is öröklési per. A konkrét esetben is csak azért tűnhet annak, mert - ha jól értem - a harmadik személy maga is örökös. De a vitájuk valójában nem öröklési vita.

Tisztelt szakértők!

Hátha valakinek volt már hasonló esete, mert az az ügyvéd, akinél én jártam tanácsadáson azt mondta az ő munkája során még nem találkozott ilyen esettel, nem tudJa mit szólna a bíróság hozzá. Végrendeletben kifejezetten kizárta az elhunyt személy, hogy a házastársa haszonélvezetet kapjon az ingatlanon, helyette az ingatlan értékének 25%át jelölte meg, hogy az készpénzben adja át neki a többi örökös. A ház kb 35 éve az elhunytté, házastársa 5 éve volt (meg elotte 3 év élettársi kapcsolata volt vele). Önök szerint mennyi az esélye, hogy ennek ellenére kap haszonélvezetet ha perel? Kiváncsi lennék volt-e valakinek hasonló esete illetve hogy kinek mi a véleménye. Köszönöm

Peter_Mv,

Ha végrendelet van, akkor az özvegy nem örököl haszonélvezetet a közösen lakott lakáson törvényes örökösként, DE kötelesrész iránti igénye lehet:
„Ptk. 7:82. § (2) Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.”
De a 7:83. § (1) szerint: „a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenes adományként kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.”

A kötelesrészt az egész hagyatékra kell kiszámítani, ezért itt feltettem, hogy a lakáson kívül az örökhagyónak más vagyona nem volt, ajándékot a halála előtti 10 évben nem adott. Különben a kötelesrész iránti igény nagyobb.

Ha jól értem, a végrendeletben az van, hogy a lakást a többi örökös örökölje, és ők fizessenek x Ft-ot az özvegynek. (Nem pedig az, hogy a lakást a többi örökös örökölje, a bankszámlaegyenlegből pedig x Ft-ot az özvegy.) Akkor ez egy kötelmi hagyomány, Ptk. 7:31. § (2). Ekkor az özvegy a hagyatékból nem egy vagyontárgyat, hanem egy, az örökösökkel szembeni követelést kapott. Ez csökkenti a kötelesrész iránti igényét. Meg minden más is csökkenti, amit esetleg a végrendelet alapján örökölt.

Ezzel jó eséllyel már többet kapott, mint a haszonélvezeti jog értéke, de legalábbis nagyon közel van, és szerintem a bíróság nem ítélné meg a haszonélvezetet. (Attól függ, hogy hány éves az özvegy, lásd Illetéktörvény 72. § a haszonélvezet értékeléséről - ettől eltérhet a bíróság, de kiindulásnak jó.)

Öröklés szempontjából nincs jelentősége a házasság időtartamának, és a hagyatéki vagyontárgy szerzési idejének sem. A hatályos Ptk. szerint az özvegy nem csak haszonélvezetet kap - sőt, első sorban nem azt kap - hanem állagot örököl. Haszonélvezetet az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanon kap. Az özvegyet ugyanúgy ki lehet zárni az öröklésből, mint bármely más örököst - viszont köteles részre jogosult. A haszonélvezet tekintetében a köteles rész csökkentett mértékű, de a lakhatását megfelelően biztosító haszonélvezet lehet. Ennek pénzbeni megváltását csak az özvegy kérheti.

Az, hogy fizessen a többi örökös az özvegynek X magyar forintot, szerintem nem öröklés, hanem úgynevezett meghagyás. Ezt az özvegy köszöni szépen - de a haszonélvezetét nem váltja ki.

Osztap és Kovács_Béla_Sándor, köszönöm a válaszokat!
Osztap kérdésére pontosítok. Igen, az özvegy kapcsán annyit írt az elhunyt, hogy az egyéb vagyonából kötelesrészt kapjon, de a haszonélvezetet kizárja (másnak szeretné biztosítani) és a haszonélvezet helyett a ház aktuális értékének a 20%át kapja meg pluszban a kötelesrész felett. De akkor ha jól értem, ha ezt a kérést nem fogadja el az özvegy, akkor maradhat a házban? És a csökkentett mértékű haszonélvezet a gyakorlatban mit jelent? Van 2 szoba, nappali…

Peter_Mv,

„annyit írt az elhunyt, hogy az egyéb vagyonából kötelesrészt kapjon”
Tehát az özvegy végrendeleti örökös? Jól értem, hogy nem kizárásra került? Ez fontos, mert a haszonélvezeti jog korlátozott mértékénél:
„Ptk. 7:82. § (2) Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.”

A közösen lakott lakástól eltekintve, anyagilag ugyanott volna az özvegy, ha a végrendelet az öröklésből kizárja, és az örökös fizeti meg neki a kötelesrészt, mintha a végrendelet szerint a kötelesrésznek megfelelő értéket örököl. DE: Az előbbit nem kell figyelembe venni a haszonélvezeti jog korlátozott mértékének meghatározásánál, az utóbbit igen.

Ekkor két érved van arra, hogy az özvegy ne örököljön haszonélvezetet:

1. Mást is örökölt, ami szükségleteit biztosítja (hogy mennyiben, az a konkrét vagyontól és szükségletektől függ)
2. A lakás értéke 20%-ának megfelelő hagyomány csökkenti a korlátozott haszonélvezet mint kötelesrész iránti igényt. A hagyomány a hagyatékból történő részesedés, és mint ilyen, betudással csökkenti a kötelesrész iránti igényt. (Zárójel: Ez szerintem hagyomány és nem meghagyás, mert az örökhagyó az örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen - ami a Ptk. definíciója.)

„De akkor ha jól értem, ha ezt a kérést nem fogadja el az özvegy, akkor maradhat a házban? ”
Nem. Szemezgetni nem lehet. Az özvegy vagy mindent elfogad, vagy mindent visszautasít. Ha mindent visszautasít, akkor kiesik az öröklésből, ezért kötelesrészre sem jogosult. Ptk. 7:75. §
Az özvegy szerintem azt állíthatja, hogy a fenti 1-2 érvek nem állnak meg (objektíven magasak a szükségletei, a lakás a vagyon zöme, a haszonélvezeti jog jóval többet ér, mint 20%...), ezért kéri a korlátozott haszonélvezetet.

„És a csökkentett mértékű haszonélvezet a gyakorlatban mit jelent? ”
Az a konkrét ingatlantól függ. El tudok képzelni egy olyat, hogy az özvegy az egyik szobát használhatja kizárólagosan, a konyhát meg a fürdőt pedig közösen a többi örökössel. Élvezetes lesz, mindegyik félnek, hosszú évekig....

Kedves Osztap,

az örökhagyó azt szerette volna, hogy haszonélvezetet ne kapjon a házastárs (azt túlzásnak tartotta, hogy emiatt az ő gyerekei ne használhassák majd a házat még éveken keresztül) de ezek szerint azzal, hogy ezt leírta és quasi kárpótlásként vagy mintegy megváltási árként leírta a 20%ot ezzel pont az elképzelése ellen dolgozott. Sajnálom az ügyet, én voltam az egyik tanú, nálam a végrendelet, én tudom mit miért írt le és mit hogyan akart, de ezek szerint ez nem valósulhat meg. Köszönöm a válaszokat!

Üdvözök mindenkit!

Örökléssel kapcsolatban(is) szeretnék kérdezni. Szülőnk meghalt két hete, és a másfél éve élettársa élt vele 2 évig a szülőnk házában, mint "ideiglenes lakó". 1 évig a gondnoka(ügyintéző) volt, amíg ő a gondozóházba volt, és ott halt meg. A temetés óta semmit nem tudunk, ott van e még a házba egyáltalán? Ha igen, jogilag meddig lehet ott? A saját tulajdonú háza 2 km-re van onnan, amit a lánya+unoka és feltehetőleg a lány párja lakják. Ez az ő 100% tulajdonjogú ingatlana. Gondolom eljött onnan és összeköltözött 2 éve a szülőmmel, hogy külön éljen a lánya az ő házában. Meddig lakhat ilyenkor a házban? A hagyatéki eljárás végéig? Semmit nem tudunk róla.. A múltjáról sem, a rokonságáról sem, "kifélék- mifélék" semmit nem tudunk. A szülőm házában sosem jártunk,mert nem tartottuk a kapcsolatot, így azt sem tudjuk milyen ingóságokkal rendelkezik stb... Az élettárs szerint nulla tartozása van. Ilyenkor ezt hívják lutri kategóriának, hogy ha van pl. ékszerhalom, egyéb érték azt vagy elviszi/vitte azóta vagy nem? Az élettárs szerint én és testvérem öröklünk mindent, de mondani bármit lehet. Hogyan lehet elkerülni azt, hogy egy végrendelet "véletlenül" előkerüljön a tizedik fiók legaljáról? Remélem érthető vagyok, nem vádaskodom, de annyi rossz történt már velünk, hogy senkibe sem bízunk, és valljuk be az élettárs és főleg a lánya és annak családja maximálisan ellenérdekelt fél ebben a történetben. Kicsit sokallom, hogy adott esetben 6 hónap múlva lesz a hagyatéki tárgyalás, és addig még ott lakik. Az idő alatt sok dolog megfordulhat egy ember fejében. Mi még direkt nem mentünk oda az utca közelébe sem, nehogy megvádoljanak valami zaklatási üggyel. Jogilag mint a gyerekei bemehetnénk a házba? Például az állagát stb. megnézni?

Elnézést ,ez még kimaradt: az élettárs 1 éve szülőm nélkül van ott, mert 1 éve volt a balesete. Amennyiben van banki vagy egyéb tartozása-törlesztőrészlet stb, 1év alatt már nyilván kapni kellett neki oda levelet, amit az élettárs vett át. Tehát ha van tartozása, és kérdésünkre ezt elhallgatta az élettárs, vagy erről nem tájékoztatott, az büntetőjogilag nem számít szándékos félrevezetésnek? Hiszen egy fontos információt hallgat el.

Peter_Mv,

„ezek szerint ez nem valósulhat meg”
Én nem ezt írtam. Szerintem a gyerekeknek mint örökösöknek jók az esélyeik, de nem 100%, hogy az özvegynek nem ítél a bíró korlátozott haszonélvezetet. Függ attól, hogy az özvegy (i) mit örököl még, (ii) hány éves, (iii) mekkorák a bizonyítható minimumszükségletei.
ÉS: A kötelesrész iránti igénnyel az özvegynek kell fellépnie, az csak kérésre jár, nem automatikusan. Ha vita van, neki kell a pert is megindítania.

Az mondjuk igaz, hogy az örökhagyó egy vitát megelőzhetett volna, ha még életében a gyerekeinek ajándékozza a lakást, magának haszonélvezetet fenntartva. De hát vásár után okos...