Öröklés

Az Alkotmánybíróság másodszor tesz rendet a végrendeleti örökösök termőföldszerzésével kapcsolatos Földforgalmi törvényben rögzített alkotmánysértő rendelkezéssel kapcsolatban. Minden esetre, aki végrendelet alapján szerezne olyan földet, ami a Földforgalmi törvényí hatálya alá tartozik, az minél előbb regisztráljon a földműves nyilvántartásban.
Ha nincs meg a szükséges végzettsége, akkor végezzen el egy gagyi aranykalászos tanfolyamot.

Kedves Fórumozók!

Örökléssel kapcsolatban szeretnék kérdezni.
85 éves rákos beteg eltartási szerződést köt és végrendeletet is készített egy távoli rokona javára.
A rokon 9 hónapig, haláláig "gondozta".
Az úriember korábban Amerikában élt 25 éven keresztül,ahol feleségül vett egy özvegyasszonyt, akinek a gyerekét örökbe fogadta. Miután a felesége meghalt, visszaköltözött Magyarországra.Itt is 25 évig egy magyar özvegyasszonnyal élt,aki váratlanul meghalt. Ekkor kereste meg a távoli rokon, hogy segítsen a vagyona fejében.
Az élettársal közösen felépített ház és az autó is az úriember nevén volt.
Az élettársnak haszonélvezeti joga volt csak a házon. Az úriembert is az élettárs családja segítette korábban,de mivel szerződés nem volt, nekik nem jár semmi. Ezt ügyvéd is megerősítette. (Nem is kívánok ezzel tovább foglalkozni.)
Kérdésem az,hogy az Amerikában élő örökbefogadott gyereknek jár -e köteles rész?
Előre is köszönöm a válaszokat !

Jár

Köszönöm szépen!

A családban történt egy eset, aminek kapcsán most tudtam meg, hogy a házastárs öröklése jelentősen átalakult a Polgári Törvénykönyv 2014-es hatályba lépésével. A korábbi szabályok szerint az örökhagyó vagyonát elsősorban a leszármazói (gyermekek, unokák stb.) örökölték. A házastárs mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét örökölte, amelyet egyébként nem ő örökölt. A házastársi öröklés jelenlegi szabályai ettől jelentősen eltérnek.

"Leszármazók általi öröklés esetén a házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. A hagyaték többi részéből pedig a túlélő házastársat egy gyermekrész illeti meg."

A feleségemmel a második házasságunkban élünk. A feleségnek az előző házasságából egy, nekem két gyerekem van. A házasságunkban közös gyerek nem született. A feleségemmel közösen lakott lakást(ingatlant) és szomszéd telket, rajta kis házzal közösen vásároltuk. A két telket egy általunk nyitott kapu köti össze. A szomszédos telket mintegy gazdasági udvarként használjuk. Itt tároljuk a téli tüzelőt, itt tartjuk az állatainkat, szerszámokat, stb. Bár a két telek külön helyrajzi számmal rendelkezik, öröklés szempontjából mindkét telek(ház) közösen lakottnak tekintendő vagy nem? Ha nem, akkor az örökhagyó házastárs gyerekei rosszabbul járnak, a három gyerek nem egyenlő arányban fog örökölni. Pedig a szándékunk: a gyerekek egyenlő arányban örököljenek. Kérdésem, mi tekintendő közösen lakottnak és mi az ami csupán közösen használt?

„mindkét telek(ház) közösen lakottnak tekintendő vagy nem?”
Csak egy házastársi közös lakás van.

De ennek, ahhoz, hogy a három gyerek hogy örököl, nemigen van köze.
A három gyerek persze, hogy nem örököl egyenlően, amikor az egyik egyedül örökli az anyja hagyatékát, a másik kettő meg osztozik a tiéden. Tulajdonképpen az lenne az igazságtalan, ha egyenlően örökölnének - miért juttatna a feleséged örökrészt olyan gyerekeknek, akik nem az ő leszármazói,

Vagy arra gondolsz, hogy ha te halsz meg hamarabb, akkor az asszony gyereke végső soron a házastársi közös lakásnak nem minősülő ingatlanból 4/6-hoz jut, a tieid pedig 1/6-1/6-hoz? Ez igaz. De ha ő hal meg előbb, akkor az ő gyerekéé lesz 2/8, a tieidé pedig 3/8-3/8. Ez ilyen. Lehet végrendelkezni, ha nem tetszik.

Kovács_Béla_Sándor
Köszönöm a választ, tehát nem.
A tulajdoni hányad 1/3 és 2/3 arányban van bejegyezve, hogy az öröklés a gyerekek között egyenlő arányban történjen. Egyébként a vételi árhoz való hozzájárulás is ennek megfelelően történt.
Maradt a végrendelet.

„A tulajdoni hányad 1/3 és 2/3 arányban van bejegyezve, hogy az öröklés a gyerekek között egyenlő arányban történjen. Egyébként a vételi árhoz való hozzájárulás is ennek megfelelően történt.”

Érdemes lesz az a végrendelet, pláne, ha nem bíztok abban, hogy a gyerekek nem bírálják felül a ti akaratotokat.

Ha a házasság alatt vettétek az ingatlanokat, akkor az házastársi közös vagyonnak számít, hacsak nem igazolható egyértelműen hogy az a hozzájárulás nemcsak ilyen arányban történt, hanem az is, hogy az mind házastársi különvagyonnak számító pénzösszegekből.
Utóbbi hiányában az örökösök hivatkozhatnak arra, hogy 2/3-1/3 bejegyzés ellenére az ingatlan(ok) házastársi közös vagyonnak számítanak, tehát 1/2-1/2 arányban kell örökölni utána.

Bimbus,

Érdemes meggondolni a közös végrendeletet, Ptk. 7:23. §. Főleg azért, mert abban - ha így döntötök - az egyik házastárs halála utánra is ki lehet zárni a visszavonást. Ptk. 7:43. §
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Csak ne barkácsoljátok otthon. Menjetek el közjegyzőhöz. Sok gondot megelőz.

Köszönöm a válaszokat. Marad a végrendelet.
drbjozsef A gyerekek tudják és elfogadták az akaratunkat. Remélem ebben később sem lesz változás. A többi felvetett kérdésre nem reagálok, felesleges. A végrendelet mindent meg fog oldani.

Ajéndékozzátok el az ingatlanokat 13-ad -1/3-ad arányban a gyerekeknek és tartsátok meg a haszonélvezeti jogot.
Akkor mlnden a ti akaratotoknak megfelelően történik!

bocsi 1/3-ad -1/3-ad arányban.

Majordomus
Köszönöm, ez is egy nagyon jó gondolat.
Összefoglalva: A közösen lakott ingatlannal esetleg nincs teendő. Itt a törvényes öröklés az akaratunknak megfelően fog történni. A szomszédos ingatlant el kell ajándékoznl a gyerekeknek 1/3-ad 1/3-ad arányban.
Köszönöm mindegyikőjük hozzászólását, gondolatát.

Szerintem nem, de mindegy.

drbjozsef
Mi nem, mert nekem nem mindegy? Mit értettem rosszul?

„A közösen lakott ingatlannal esetleg nincs teendő. Itt a törvényes öröklés az akaratunknak megfelően fog történni. ”
Ez nem. Már ha 1/3-1/3-1/3-ot szeretnétek. Mert a törvényes 1/2-1/4-1/4 lesz.

A közösen lakott ingatlant akkor vettük, amikor még nem házasodtunk össze. Csak erről nem akartam részletesebben beszélni. Az ingatlan 4 millióba került. Én fizettem az apai örökségemből 3 milliót, a negyediket a feleségem családja ajándékozta neki. Természetesen volt befektetés, felújítás az ingatlanon, aminek a fedezetére nagyobb részt az én örökségem és megtakarításom szolgált, de természetesen a magáét a feleségem is odatette. Ezért is lett a tulajdoni bejegyzésben 1/3-2/3, túl azon, hogy a gyerekekre való tekintettel is ezt szerettük volna, gondolva a majdani öröklésre. Ezért gondoltam, hogy ebben az esetben ajándékozás nélkül is minden az akaratunk szerint fog történni. Tévedek?

Bimbus,

De, valszeg rendben lesz,
Főszabály szerint az a törvényi vélelem (Ptk. 4:40.§(1)), hogy az a közös vagyonba tartozik (akkor is, ha a bejegyzése nem 1/2-1/2). Tudjátok - pontosabban : a túlélő házastárs tudja is majd ezt igazolni, ha azt szükséges?
Persze, ha biztos egymásban, és a gyerekekben, akkor ennek igen csekély az esélye, hogy szükséges lesz.
De az is biztos, hogy utólag próbálkozni általában már késő...

(Azt az ügyvéd által ellenjegyzett szerződést, amelyben a házasfelek mindketten felek - például vevők - házassági vagyonjogi szerződésnek kell tekinteni. Ezért, ha abban például úgy egyeznek meg, hogy egy ingatlan 2/1-1/3 arányban a közös tulajdonuk, akkor ezt senki nem vonhatja kétségbe a törvényes vagyonjogi rendszerre hivatkozva. Akkor se, ha egyébként a vételár esetleg az egyikük különvagyonából lett kifizetve.)

Bimbus,

Nekem a végrendelet sokkal egyszerűbbnek tűnik, mint a törvényes öröklési rend + házassági vagyonjogi szabályok haladó szinten + ajándékozási szerződés a nem lakott telekre kombó. Mivel az ajándékozáshoz is kell ügyvéd, költségben mindkét opció hasonló.

Arról nem szólva, hogy a végrendeletben a teljes vagyonotokról (nemcsak a két ingatlanról) rendelkezhettek úgy, ahogy akarjátok.

Persze, a Ti döntésetek.

Ez is egy megoldás.
Az ajándékozással viszont általatok ellenőrzött módon történik meg a vagyon elosztásavés ki van csukva a halál utáni marakodás.

kbs,
Értem, köszi.

Ha személy szerint nem is, de így együtt köszönöm mindenki hozzászólását, gondolatát. Segítség volt ez nekem.
Én mindkét ingatlan egyenlő arányban történő ajándékozása mellett teszem le a voksom, a haszonélvezeti jog megtartásával. A feleségem még emészti , talán a szomszédos ingatlan ajándékozásában gondolkodik csupán. Mindketten túl vagyunk a 70 éven, nem gondolom, hogy már annyira ragaszkodni kellene a földiek birtoklásához.
Mindenkinek áldott ünnepet, boldog új évet kívánok.

„Én mindkét ingatlan egyenlő arányban történő ajándékozása mellett teszem le a voksom,”

Ha az egyenlő arányt úgy érted, hogy a 2/3-1/3 ingatlanból értelemszerűen minden gyerek 1/3 részt kap, akkor igen, ez a "normális" ("igazságos"?), és ez lenne a törvényes is (ha kbs javítását vesszük, nem az általam előtte említettet).

Ha a közös vagyonból is így gondolod, az lehet, hogy szerinted "igazságos", de nem ez lenne a törvényes. Hiszen a közös vagyon az 50%-50%-ban a tietek, a feleséged gyereke örökölné az ő részét, 50%-ot, és a tieid meg utánad, 25%-25%-ot. Érthető, ha a feleséged, vagy annak gyereke nem a fentit (1/3) tartja "igazságosnak". Persze, nem ismerjük a szerzési viszonyaitokat, ha te pl. 10x annyi jövedelmet tettél a közösbe, akkor még az 1/3-1/3-1/3 sem lenne feltétlenül "igazságos" (bát ez házastársaknál nem számít a törvényes öröklésnél). Ezért célszerűbb megbeszélni, lehetőleg akár az örökösökkel is leülve, eldönteni, és azt végrendeletbe foglalni - akkor nincs se senkinek rossz szájíze, se lehetősége, hogy változtatni próbáljon az akaratotokon, legyen az bármi.