Öröklés

Köszönöm, még annyit szeretnék megtudni ezzel kapcsolatban, hogyha ő (mármint a féltestvér) közalkalmazott vagy köztisztviselő indíthat polgári peres eljárást ellenünk?
Köszönöm.

Élhetne, de amit így is örökölt, meg amit édesapátok halála előtti 15 évben tőle kapott, csak fedezi a kötelesrészt.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem a következő lenne: Édesapánk halála után három gyermekére hagyott mindent (lakás, ingóságok, stb..), kivéve a banki betétjeit, amin én és testvérem volt a kedvezményezett. Féltestvérünk pedig szeretné a "részét" belőle több mint 4 év után. Csakhogy őt már édesapánk életében többször támogatta.Mi pedig sajnálatos módon, mivel édesanyánk is elhunyt már, ebből a pénzből fedeztük tanulmányainkat.
Élhet a köteles rész igényével?

Köszönöm a gyors választ! Robi

Jól látod, de igényt tarthatsz köteles részre, ami a törvényes örökrészed fele, azaz ha egyedüli gyereke vagy édesapádnak, akkor a a köteles rész hagyaték értékének a fele lesz.

Tisztelt Ügyvédúr!
A tanácsát szeretném kérni: édesapám végrendeletében rám hagyta a házát, összes ingóságát pedig az új feleségére. Mivel idősek otthonába költöztek, most eladásra kerül a ház. Kérdésem: a végrendelet értelmében édesapám esetleges elhalálozásakor a betétkönyvet a jelenlegi feleség örökli-mint ingóság, én-a gyereke pedig semmit? köszönöm: Robi

Ha vita van arról, hogy egy bizonyos összeg a hagyatékhoz tartozott-e, akkor arról csak perben lehet dönteni, hagyatéki eljárásban nem.
A közjegyzői díj függ a hagyaték értékétől.

Értem Sz. Márton részéről a homályosnak tünő kérdésemet, és miét most akarom ezt beadni.
Amiért ez nekem fontos. A kölcsön felhasználása megavalósult bár ez egy év múlva, - ingatlan lett vásárolva, ami bizonyítható Tehát a tény adott, hogy felhasználtam, de két időpont közt eltelt idő. A közjegyzőnek, kell e nekem dokumentumokkal igazolnom az ingatlanra megvásárlásáig a kölcsönadott fedezet bizonyíthatóan a rendelkezésére állt-e, ill a felhasználásig ez az összegről kell e bizonyítás milyen formában - bankszámlán, stb.- volt nálam.
Azt dokumentumokkal bizonyítanom, hog valóban kölcsönkép kapta a gyerek összeget, ezt a közjegyzőnek nekem bizonítanom kell?

Szerintem a hagyatéki eljárás során be kell jelenteni ezen örökségre is az igényt - a közjegyző magától honnan tudná -, aztán amikor azt kiadta x vagy y örökösnek, azt követően lehet menni a biztosítóhoz az örökség dolgát intézni.

Szlivka

Írd be a Google keresőbe a "magánnyugdíjpénztári tagsági pénz öröklése" kifejezést, és a megjelenő x számú találat közül a második találat (= öröklés) részletes választ ad kérdésedre.

Itt csupán annyit, hogy öröklési illetéket kell fizetni az összeg után - a többi a fentiekben olvasható.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Az Ön által leírt egykori eset, amelyet a hagyatéki eljáráskor nem tudhattak (vagy titkoltak)és mostanra derült ki így, lehet annyira egyedi a valóságos kölcsönadást és az összeget hivatalosan is igazolva, hogy majd a körülmények tisztázása után, csak a közjegyző fog erre igazán remélhetően pontosan válaszolni. Sokat számít az összeg és egyáltalán az időközben nagykorúvá vált gyermeknek nyújtott kölcsön valódi bizonyítható szándéka, ha az apa tényleg kölcsönként kívánta adni, vagy csak most állítják ezt így.

Köszönöm a kérdésemre kapott választ.
Esetleg a kérdésem második felére is tudna tájékoztatás adni? A gyámhatóság kérdésére vonatkozóan.
Még egy kérdés, a hagyatéki eljárás összege függ a hagyaték összegétől? pl. nagyobb összegü készpénz öröklése esetén eljárás összege változó lehet,függ örösklés összegétől?
Válaszát előre is köszönettel

Tisztelt Zsuzsanna2!

A hagyatéki eljárás bármikor újraindítható, ha a későbbiek folyamán kerül a hozzátartozó tudomására olyan vagyontárgy megléte, melyről a hagyatéki eljárásban nem született közjegyzői hagyatékátadó végzés.

A póthagyatéki eljárást szintén az elhunyt utolsó belföldi lakhelye szerinti Polgármesteri Hivatalnál kell kezdeményezni a jegyzőnél, illetve az ügyfélszolgálati illetékes szervezetnél (ahol adnak is erről felvilágosítást), vagy postai úton benyújtott beadványban.

Az ügyintézés módja megegyezik az alaphagyatéki
eljárás menetével, amelyet a 6/1958 (VII. 4.) IM rendelet hatályos változata szabályoz.

Üdvözlettek!
Szeretném megtudni, ha egy 2005. évben elhunyt esetében póthagyatéki eljárást kezdeményezhetek-e?
A póthagyatéki eljárást elegendő a helyi önkormányzatnál kezdeményeznem? A hagyaték tárgya kölcsön adott pénz kiskorú gyereke részére az elhalálozás időpontjában ( mára a kölcsönbe kapó nagykorú lett) Mivel akkor még kiskorú volt, a gyámhatóságot be kell-e vonnom?
Válaszukat megköszönve!

Üdvözlet!
Segítséget szeretnék kérni a testvérem (aki a féltestvérem) ügyében. Meghalt az édesapja. Egy kis lakást hagyott a testvéremre meg rengeteg adósságot. Viszont egész életében dolgozott az apja, mindig be volt jelentve, fizetve volt utána minden. Kérdésem, hogy a magánnyugdíjpénztár tagság tagdíja öröklődik-e? Öngyilkosság esetén is? Illetve, ha öröklődik, akkor a hagyatéki eljárás során kell ezt bejelentenünk? Mármint, hogy melyik nyugdíjpénztár tagja volt és ők majd megkeresik ezt a biztosítót? Vagy meg kell várni a hagyatéki eljárás végét és azzal a végzéssel kell menni az örökösnek a biztosítóhoz?
Előre is köszönöm a választ.
Sz

Sehogy nem tudod elkerülni, a nagymama a saját vagyona vonatkozásában akkor és azzal köt tartási szerződést, amikor és akivel akar.

Köszönöm a gyors válaszokat!

Viszont lenne még egy kérdésem: a nagymamámnak van egy hatalmas háza, amiben egyedül él, és egyre inkább fél attól, hogy betörnek hozzá, vagy hogy történik vele valami éjszaka. Be szoktunk neki vásárolni, intézzük az ügyeit, de szeretné, ha hozzá költözne valaki. Mivel ő vidéken él, ez nehezen lenne kivitelezhető az unokái számára, ő pedig nem akar elköltözni egyikünkhöz sem. Az egyik testvérének az örökbefogadott gyermeke viszont szívesen odaköltözne hozzá, mert neki albérletre lenne szüksége. Ez optimális megoldás lenne mindenkinek, mert lenne a nagymamámmal valaki, a lánynak pedig nem kellene drága albérletbe mennie - annak fejében, hogy kitakarít, bevásárol, stb. ingyen lakhatna ott. De félek attól, hogy esetleg köt egy eltartási szerződést a nagymamámmal a tudtunk nélkül vagy más egyéb módon megkörnyékezi, és pár év múlva egy idegen kezébe kerül az, ami minket illetne. Van alapja a félelmemnek? Ha igen, hogy tudnám elkerülni, hogy kisemmizzenek, úgy, hogy a lány azért ott lakhasson?

„Eddig abban a hitben voltam, hogy apáink révén (akik már nem élnek) én, a testvéreim és az unokatestvéreim, azaz az unokák örökölnénk a nagymamám után, öt egyenlő részben. Beszéltem viszont egy jogásszal, aki azt mondta, hogy a nagymamám testvérei öröklik a vagyont, és az unokáknak nem jár semmi, mivel az egyenesági örökösök (a két fia) már meghaltak, és mi a halálukkal nem váltunk örökösökké. ”

Egyik sem igaz. Az unokák örökölnek, de nem teljesen egyenlő arányban, hanem a hagyaték felét az egyik gyermektől származó unokák egymás közt egyenlő arányban, a másik felét a másik gyermektől származó unokák egymás közt egyenlő arányban.

Kedves Méz!

Márpedig rendkívüli eseteket kivéve(pl. végrendelet, kitagadás stb) a magyar jog szerint az unokák lesznek az örökösök ebben az esetben. Az egyenes ági örökösök vagytok ti.

Ptk 607. § (1) Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke.
(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

608. § (1) Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.
(2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.
(3) Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.

A segítségét szeretném kérni azzal kapcsolatban, hogy a nagymamám (édesapám anyja) halála esetén ki örökölne.
A nagymamámnak volt két fia, már mindketten meghaltak. A két fia révén van öt unokája. A nagymamámnak a férje és a szülei már nem élnek, van viszont három testvére, akik közül az egyik már meghalt, és neki van két gyereke.
Eddig abban a hitben voltam, hogy apáink révén (akik már nem élnek) én, a testvéreim és az unokatestvéreim, azaz az unokák örökölnénk a nagymamám után, öt egyenlő részben. Beszéltem viszont egy jogásszal, aki azt mondta, hogy a nagymamám testvérei öröklik a vagyont, és az unokáknak nem jár semmi, mivel az egyenesági örökösök (a két fia) már meghaltak, és mi a halálukkal nem váltunk örökösökké. Ez tényleg így van? Ilyen esetben akkor ki örököl?

Le kell folytatni a hagyatéki eljárást, aztán a földhivatalhoz ügyvédi képviselet mellett be kell nyújtani az adásvételi szerződéseket.

Az előttünk ebben a házban lakó házaspár megvette a kertet a tulajdonos gyermekeitől, de az a gond, hogy hagyatéki eljárás nem volt, mikor az idős bácsi meghalt. Bár adásvételi szerződés készült a kert megvételéről ami jelenleg birtokunkban van.
Ebben az esetben mit tehetünk?

„Szeretném megtudni, hogy a kertet milyen módon lehet magunkévá tenni?”
örökösöktől meg kell venni.

„Fennállhat-e az elbirtoklás esélye?”
fenn.

Elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti más tulajdonjogát. A tulajdonos halála az elbirtoklást nem érinti. Ha azonban a tulajdonos végrendelkezett az elbirtoklással érintett telek örökléséről, akkor az az elbirtoklás megszakadását eredményezte.

8 éve vettünk egy családi házat, melyben előtte 15 évig élt egy házaspár. Jelenleg és akkor is a kertnek a fele egy bácsi nevén van, ki Amerikába távozott és későbbiekben visszatérve Magyarországra Budapesten elhalálozott.

Szeretném megtudni, hogy a kertet milyen módon lehet magunkévá tenni?

Fennállhat-e az elbirtoklás esélye?

igen,
indokoltnak kellene lennie (törvény előírja mik lehetnek az indokok - nehéz ügy)
nem.