Öröklés

Tke,

„Ptk.7:4. §(1) Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. A közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők.
(2) Kiesik az öröklésből az is,
...

4. aki az örökséget visszautasította.”

Tehát a házastárs kiesik az öröklésből, ha visszautasít.

Házastárs esetén szerintem nincsen helyettesítési elv.
A Ptk.7:55.§, - 7:66.§ közötti paragrafusokat megnézed, az örökhagyó leszármazói és távolabbi rokonai, illetve a parentéláris rend szerint a felmenőkön keresztül az oldalági rokonok örökölhetnek a helyettesítési elv szerint a kiesett örökös helyén. De ilyen a házastárs esetén nincsen, annak gyermekei nem örökölnek a helyén. Ha a házastárs visszautasít, akkor helyettesítés nélkül kiesik, az örökrésze a törvényes rend szerint oszlik szét a nem kieső örökösök között.

Kedves Fórum tagok!
Az apuka nemrég hunyt el, végrendelet elvileg nem készített. Törvényes örökösként 3 gyereke van, illetve a házastársa akivel külön vagyonszerzodest is kötöttek. A házastársnak vannak gyerekei de az apával nem születt közös gyerek. Kérdésem itt az lenne hogy amennyiben a házastárs visszautasítja az örökséget, az ő gyerekei valamilyen módon számításba jöhetnek-e a hagyatéki eljárás során az öröklés tekintetében? A közjegyző értesíti-e a házastársa gyerekeit mint a házastársa egyenes ági leszármazottait, akiknek azonban semmilyen vérszerinti kapcsolata nincs az örökhagyó apával? Vagy a házastárs saját gyerekei, szóba se jöhetnek az öröklésnél a törvény szerint?
Ezzel kapcsolatban hol találok információt a Ptk-ban?
Előre is köszönöm.

Kenderice,

1. Attól függ, a szülő él-e. Olvasgasd a Ptk. 7:60-61. §-t
2. Ptk. 7:58. §

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ha nem tetszik, írjanak a házastársak végrendeletet.

Tisztelt Szakértők!
Két kérdésem lenne.
Adva van két idősebb ember, akik házasságot kötnek.
Mindkettőnek van saját vagyona (ingatlan, megtakarítás, gépjármű).
Az egyik félnek van egy nagykorú gyermeke, a másik gyermektelen.
Ha a házasságkötés után pár hónapon-éven belül meghal a gyermektelen házastárs, akkor a házasság előtt szerzett vagyonát a túlélő házastárs örökli?

Fordított esetben, ha az a házastárs hal meg akinek van gyermeke, akkor hogy lesz az öröklés?
Mindent örököl a túlélő házastárs, vagy az elhunyt gyermekének is jár az örökségből?

Köszönöm.

Ha egyszer már perré alakult az eljárás, csak megszüntették, akkor lehet közvetlenül peresíteni értéktől függetlenül.

Igen, tudom (sajnos). Köszönöm a linket!

Erdeklodo31,

Olvasgasd a nyomtatvány végén a kommentárokat. Megelőzhetsz vele jó pár hiánypótlási felhívást:
https://birosag.hu/…setlevel-pdf

Ugye tudod, hogy csak 3 mFt pertárgyérték felett lehet egyből pert indítani? Azalatt muszáj FMH-val indulni (újra).

Osztap,

köszönöm. Fmh volt, ami vitatással visszajött, viszont nem kaptam meg az ügyvéd levelét erről (ezt most nem fejtem ki, nálam volt gond és lényegtelen már) igy kicsúsztunk a perré alakulásból.
De igy értem, akkor csak leirom a tényállást és a kérelmet és beadom a biróságra.

Erdeklodo31,

Túlbonyolítod, a jogi képviselő nélkül eljáró felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot nem kötelező megadnia a keresetlevélben, elég a kérelmét és a tényeket leírni. Címkézni meg pláne nem kell.

De mivel ez pénzkövetelés, fizetési meghagyást adhatsz ki 30 mFt-ig, ami a leggyorsabb és legegyszerűbb. Afölött kell csak egyből per, de az meg ügyvédkényszeres, mert az összeg nagysága miatt törvényszék előtt menne.

Kedves Fórumozók,

a következő ügyben kérnék segitséget.
A kiskorú gyermekeim örököltek egy összeget, melyhez 4 éve nem jutnak hozzá. Van jogerős hagyatéki végzés, amiben minden egyértelműen le van irva, kik örökösek. Az örökséget az örökhagyó fia elsikkasztotta, megvolt a feljelentés, de valami "véletlen" folytán már harmadszorra "tévednek" a nyomozó szervek. Most éppen azt hozták ki, hogy az 50%-os részre megállapitható a sikkasztás, de mivel nincs magáninditvány, igy megszüntették ezt a részt. A másik 50%-ra kihozták - a jogerős hagyatéki végzés ellenére ahol le van irva az örökösök NEVE!!! - hogy a sikkasztó az örökös (nem ő, különben fel sem jelenthettem volna). Komolyan ennyire gáz ahogy működnek a szervek? Panaszt tettem, várom az eredményt.
Polgári pert inditanék az összegre, kérdésem arra vonatkozik: miután egyértelmű ki kezelte az összeget utoljára (a rendőrségi papirokból), a sikkasztót perlem, kérdés, milyen cimszó alatt? Hagyatéki per nem lehet.

Köszönöm aki tud segiteni

Kedves Fórumozók,

a következő ügyben kérnék segitséget.
A kiskorú gyermekeim örököltek egy összeget, melyhez 4 éve nem jutnak hozzá. Van jogerős hagyatéki végzés, amiben minden egyértelműen le van irva, kik örökösek. Az örökséget az örökhagyó fia elsikkasztotta, megvolt a feljelentés, de valami "véletlen" folytán már harmadszorra "tévednek" a nyomozó szervek. Most éppen azt hozták ki, hogy az 50%-os részre megállapitható a sikkasztás, de mivel nincs magáninditvány, igy megszüntették ezt a részt. A másik 50%-ra kihozták - a jogerős hagyatéki végzés ellenére ahol le van irva az örökösök NEVE!!! - hogy a sikkasztó az örökös (nem ő, különben fel sem jelenthettem volna). Komolyan ennyire gáz ahogy működnek a szervek? Panaszt tettem, várom az eredményt.
Polgári pert inditanék az összegre, kérdésem arra vonatkozik: miután egyértelmű ki kezelte az összeget utoljára (a rendőrségi papirokból), a sikkasztót perlem, kérdés, milyen cimszó alatt? Hagyatéki per nem lehet.

Köszönöm aki tud segiteni

Pedig eddig a hagyatéki eljárásra úgy hivatkoztunk, mint egy "deklaratív eljárás"...

„ezek személyét állapítja meg a hagyatéki eljárás. ”
Egészen precízen: konstatálja - de nem deklarálja.

Karoly1981,

„mert addig nem lehet eladni nem?”
De. Az örökhagyó halálával megszerezték az örökösök a tulajdonjogot, csak ezek személyét állapítja meg a hagyatéki eljárás. Lehet szerződést kötni, csak nem olyan simán, mint a bejegyzés után.

„"Biztos? Ilyen hülyeséget meg ki vállalna, egy előre nem látható időpontra vállalni bármit is? És ha három évig tartott volna az eljárás?”"
Arra számítottunk, hogy 3-6 hónap alatt lezajlik, ami meg is történt. De ha három évig tartott volna, az jelen esetben nekem kedvezett volna, mert addig nem lehet eladni nem?

„"Amíg zajlott a hagyatéki tárgyalás, addig a saját ingatlanod felújítása nem mehetett? Hát.”"
Nyilván ez is történt, csak az ápolás sajnos nincs ingyen. Csak az utolsó hónapban 5000km-t autóztam el, és még ezer más költség volt, amit ha nem nekem kellett volna egyedül fizetnem, már rég kész lehetne minden, ezért bosszant kicsit a dolog.

„A hagyatéki lezárta után pár hónappalról volt szó, ami pedig kb 1 hete történt meg, szóval nem tartották meg :)”
Biztos? Ilyen hülyeséget meg ki vállalna, egy előre nem látható időpontra vállalni bármit is? És ha három évig tartott volna az eljárás?
Amíg zajlott a hagyatéki tárgyalás, addig a saját ingatlanod felújítása nem mehetett? Hát.

Kedves DrbJozsef!

Köszönöm válaszát.

„"Így jártál. Tartási kötelezettséged volt, persze, elvileg a testvéreidnek is, de ha akkor, időben nem követeltél, akkor utólag sajnos nemigen jár.”"

Ez szomorú. Nem kívánnék nyilván élni vele, de arra, hogy kicsit felnyissam a szemeket jó lett volna.

„"Mondjuk, megjegyzem, ők a megállapodást betartották, mert a "pár hónap" március óta már többször is eltelt...”"
A hagyatéki lezárta után pár hónappalról volt szó, ami pedig kb 1 hete történt meg, szóval nem tartották meg :)

„Van-e bármi amivel egy kicsit csitíthetom a hangulatot az 5 évnyi ápollással kapcsolatban? Pl így utólag követlehetném-e ha akarnám az egy egyharmad részét annak ami bizonyítható (Parkolás, üzemanyag, stb) vagy így jártam?”

Így jártál. Tartási kötelezettséged volt, persze, elvileg a testvéreidnek is, de ha akkor, időben nem követeltél, akkor utólag sajnos nemigen jár.

Viszont az ingatlannal kapcsolatban nem állsz rosszul, ha te vagy most a birtokosa.
A saját részedet nem vagy köteles eladni senkinek. Ha nem akarod, nem adod el, ezzel elég jól tudod akadályozni az eladást. Vagy kerítenek vevőt az 1/3-1/3 részükre, azt meg ők adhatják el bárkinek, a beleegyezésed nem kell, elővételi jogod van, amivel vagy tudsz/akarsz élni, vagy nem. De ennek kicsi az esélye. Ha pedig végképp nem akarnak várni, és nincs így vevő, akkor pert indíthatnak a közös tulajdon megszüntetésére, de az se pár hét.
Mint birtokos, az osztatlan közös tulajdonba be kellene engedned a tulajdonostársaidat is, mert csak úgy gyakorolhatod a birtoklást, hogy az ő jogos érdeküket nem sérted. Vagyis ha jelentkeznek, hogy be akarnak ők is költözni, de te azt elutasítod - mint birtokos megteheted, persze perben ez is támadható -, akkor követelhetnek tőled többlethasználati díjat a részük alapján. De csak akkor, ha be akarnak költözni, és te ebben megakadályozod őket. (Magyarul. itt kockáztathatsz, ha akarsz : ha szerinted úgysem akarnak oda költözni, akkor simán mondhatod, hogy nem fizetsz, tessék itt a kulcs, költözz be te is. Csak hát ebben benne van az is, hogy megteszi.)

Mondjuk, megjegyzem, ők a megállapodást betartották, mert a "pár hónap" március óta már többször is eltelt...

Szép napot, szisztok,

Lehet nem 100%-ban ide való a kérdés, de nem találtam jobb helyet.
Idén márciusban édesapám hosszú betegség után elhunyt. Egy ingatlant hagyott rám, és még két testvéremre.
Édesapám betegsége 5 éve kezdődött, és én voltam az egyetlen aki mellette volt, ápolta, és ha kellett heti többször orvoshoz, vizsgálatra, kezelésre hordtam. Van a nevemen egy ingazlan, de az jelenleg lakhatatlan. Elkezdődött a felújítás, de a fent említett nehézségek miatt nem úgy haladt ahogy szerettem volna. Szóban megállapodtunk édesapám halálakor a két testvéremmel, hogy amíg nincs minimálisan lakható állapotban a ház, addig itt maradnék (pár hónap) és után eladjuk. Ez persze azóta elfelejtődött, és fenyegetőznek, hogy adjuk el. Van-e bármi amivel egy kicsit csitíthetom a hangulatot az 5 évnyi ápollással kapcsolatban? Pl így utólag követlehetném-e ha akarnám az egy egyharmad részét annak ami bizonyítható (Parkolás, üzemanyag, stb) vagy így jártam?
Köszönöm szépen

("sejtettem, hogy kgfb lesz", helyesen, nem az autó, hiszen az benne volt a kérdésben, sorry)

Takitti,

Sejtettem, hogy autó lesz az, szerencsére a jogalkotó - kivételesen - gondolt erre is.

„Kgfb.tv. 4.§ (6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.”

Tehát a birtokos (aki nem feltétlenül a (leendő, várható) örökös, például lehet egy élettárs) használhatja az autót, ha az elhalálozást bejelenti a biztosítónak, és nyilatkozik arról, hogy fenntartja a biztosítást, és természetesen, azt rendszeresen fizeti.
Ha birtokos ezt nem akarja, akkor egyszerűen nem fizeti a biztosítást, és persze nem is használja az autót. Célszerű ilyenkor is bejelenteni a halálesetet, és úgy nyilatkozni, hogy nem óhajtja fenntartani és fizetni a biztosítást, csak hogy ne zavarogjon a biztosító a fedezetlenségi díjjal később. Esetleg átadhatja az autót olyannak, aki használni akarja, és fizeti a biztosítást.

Szokott probléma lenni abból, hogy nem szólnak a biztosítónak, az díjnemfizetéssel megszünteti a biztosítást, és ezért fedezetlenségi díjat követel (ami rohadt drága) erre az időszakra, de most már egyre ritkábban van ilyen, mert a hagyatéki eljárás idejére nincs erre kötelezhető személy. De mondom, ennek elkerülésére a legbiztosabb, hogy bárki aki érdekelt az autóval kapcsolatban (mert használná, vagy mert pont hogy nem használná, esetleg használná de nem tudja, mert ugyan várhatóan ő lesz az örökös, de nincs a birtokában az autó) az bejelenti a haláleset tényét a biztosítónak.

A jogerős végzéstől 30 napon belül pedig új biztosítást kell kötnie az örökösnek, vagy kivonatnia a járművet a forgalomból. Ha ezt nem teszi, onnantól már tényleg ketyeg a napi fedezetlenségi díj.

Jogosan. Az örökös a halál pillanatában azonnal tulajdonos lesz.

drbjozsef,
Az a gondom, hogy a biztosító az elhunyt halálának napjától kéri tőlem a kötelezőbiztosítás díját.

Takitti,

Minden örökséget "ipso iure" az örökhagyó halálának napján szerzel meg, erre a dátumra jegyeznek be ingatlannál és nyilvántartott ingóságnál is, utólag erre a dátumra jegyeznek be tulajdonosként.

De miért fontos ez az elméleti kérdés? Mi az igazi problémád?

Üdv!
Autót öröklése esetén a tulajdonjogot a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától szerzem meg?
Köszönöm