Öröklés

köszönöm ügyvéd Ur! de akkor én ezt honnan tudom meg hogy mi történt? és mikor lehet perelni és mikor nem? mert a jegyző két sorban ennyit irt:"az elhunyt nevén elhalálozása időpontjában nem volt örökölhető ingatlan, és ingoság" vagy valami ilyesmi. megköszönném ha tájékoztatna a lehetőségekről, érdemes e perelni és honnan tudom meg mi történt valojában? a testvérekkel nem tartom a kapcsolatot. köszönöm

Kedves Zsumama!

Ha jól értem, az csak egy feltevés, hogy a korábbi vagyonát elajándékozta, el is adhatta (akár színleg is), de köthetett tartási, életjáradéki, öröklési stb. szerződést, nem tudjuk. Én megfontolnám, hogy érdemes-e ilyen körülmények között pereskedni, de Ön dönt. Üdv:

Ha megegyezni nem sikerül, akkor pert kell indítani.

akkor ez azt jelenti hogy be kell perelnem valamelyik testvéremet? és hogy kezdjek hozzá?? tanácsot kérek köszi

A köteles rész alapjába beleszámít mindaz, amit az örökhagyó a halálát megelző 15 évben bárkinek ingyenesen juttatott.

üdvözlet!! a kérdésem a következő: 41 éves vagyok édesapám nem nevelt külön éltek de fizetett gyerektartást. ritkán láttuk egymást már csaknem felnőttként ismertem meg... neki vannak a feleségétől gyermekei/én egy szerelmi kalandbol születtem/. nemrég tavaly oktoberben elhalálozott és mivel 5 n vagyunk testvérek azt hittem én i öröklök legalább a köteles részt. e helyett januárban tudtam meg hogy egyáltalán meghalt nem értesitettek... és irtama helyi jegyzőnek az örökléssel kapcsolatban és azta levelet kaptam hohy halála időpontjában nem volt semmi a nevén..... gondolom elajándékozta valamelyik testvéremnek.... kérdésem lenne hogy mit tehetnék? legalábba köteles részt lehet kérni? de kitől? akinek odaadta?

Bocs, nem volt szándékom kétszer leírni nagyjából ugyanazt a szöveget, de a motor késve jelentette meg az előző hozzászólást - azt hittem egyáltalán se...

Akkor a tanúk felkutatása a múltból stb. sajnos nem jöhet szóba.

Meg kell próbálni eladni az ingatlant., az egyik/másik örököstársnak elővásárlási joga van a részedre - már amennyiben élni kíván ezzel.

Végső soron bírósághoz kell ill. lehet fordulni a közös tulajdon megszüntetése iránt - költséges és elhuzódó eljárás -, melynek során a kényszerértékesítés- árverezés zárja az ügyet. (Valószínűleg áron alul kerül eladásra a ház, ezzel előre számolni kell.)

Apukád által elvégzett munka mikéntjét és mennyiségét igazságügyi építészmérnök szakértői vizsgálat tudja meghatározni., annak alapján követelhető x összeg a többiektől - ha egyáltalán érdemes-e ez...

Ha nem lehet megállapodni a többiekkel, akkor elbirtoklási pert kell indítani. Mindenek előtt pedig le kell folytatni a hagyatékikat/póthagyatékikat.

Akkor a tulajdon (= egyedüli építtetés) kérdése nem jöhet szóba.

Értékesíteni kell az ingatlant, ezen belül az egyik/másik tulajdonostársnak elővásárlási joga van az általad megörökölt részre - már amennyiben ezzel élni kíván. Végső soron bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, de ez hosszadalmas és költséges peres eljárás.

Igazszágügyi építész szakértőt kell felkérni annak megállapítására, hogy apukád munkája mi volt az ingatlanon és annak összege/díjazása mekkorára is tehető.

Ez a kérdés mint költségtényező nem kerülhető el, mert ex has nem lehet pénzt követelni senkitől.

Javaslom fordulj ügyvédhez, mert egymagad nem fogsz eredményt elérni a többi örököstárssal szemben. (Végső soron a bíróság a felmerülő ügyvédi költséged megfizetésére is kötelezheti őket - az egyéb fizetnivalókon kívül.)

De azért jól gondold át a dolgot, mert pl. az épület állagmegóvása stb. az apukádnak is érdekében állt.

Nagyim 88 évesen halt meg. Azok, akik tanúsíthatnák, hogy ő építtette a házat, már nem élnek.

Milyen lépéseket kell megtennünk, hogy értékesíthessük az ingatlant?

Mikor, az ügy mely fázisában kell a ráfordítási igényünket bejelenteni az örökösök felé? Mennyi időre visszamenőleg lehet forintosítanunk a ráfordítást? Amennyiben nem akarják elismerni (kifizetni) a ráfordítási összeget, vajon mekkora eséllyel érvényesíthetjük igényünket jogi úton?

Tanúkat kellene felkutatni a múltból és az örökségi eljárásra beidéztetni őket, akik elmondásukkal igazolni tudnák, hogy a házat a nagymama egymaga építette - és senki más. Így a tulajdon kérdése ha utólag is de tisztázódna.

Egyébiránt "a" kapavágástól függetlenül is lehet tulajdonrészt örökölni - szerencsés esetben.

Igen, a ráfordítás követelhető a tulajdonos társaktól, ha másként nem peres eljárással.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Kedves Fórumtársak.
Egy kis (nagy) segítséget kérnék.
Nagymamám tavaly elhunyt, ingatlanát három gyermeke örökölte, akik közül ketten átadták az örökséget a harmadik gyermeknek, édesapámnak. Eddig egyszerű is a történet, most jönnek a bonyodalmak.

Kiderült, hogy csak 1/3 tulajdonrésze volt nagyimnak, mert a ház nem is az ő nevén van, hanem az ő édesanyjáén (vagyis dédim nevén). Így belépnek a képbe nagyim két testvérének örökösei (mert ők már nem élnek). A házat a mamám építette fel a háború után kis gyári keresetéből, de az akkori tanácsi emberke ezt nem vette figyelembe és mert a telek dédim nevén volt, a házat is dédim nevére írták. Bizonyítani ezt semmivel sem lehet. Hacsak azzal nem, hogy mikor beköltöztek a felépült házba, nagyim két testvére már rég máshol élt a családjukkal.

A házat, a telket nagyim három gyermeke gondozta. Dédimet nagyim temettette el. 50 év után olyan ember is részesedhet, aki - vidékiesen szólva - egy kapavágást nem ejtett ott? Soha semmilyen anyagi ráfordítással nem éltek az ingatlanon? Most pedig tartják a markukat? Apukám, aki haláláig gondozta nagyimat, rendben tartotta az ingatlant, anyagi ráfordításai voltak, ő pedig fizessen idegeneknek?

Mit lehet tenni? Ha mindenképpen osztanunk kell az örökséget, élhetünk-e igényünkkel, hogy az elmúlt évek ráfordításait viszontköveteljük a felbukkant örökösöktől?

Minden segítségért nagyon hálás lennék. Előre is köszönöm.

De hülye vagyok. Megyek haza, lefekszem. :)

Különvagyonra is van kötelesrész, mert az is a hagyaték része. Hacsaknem ági vagyon.

Azt mondja, a házasságkötés előtt került a nevére. Ha ez azt jelenti, hogy a házastársi életközösség kezdete előtt szerezte, akkor különvagyon, nincs köteles rész. (Hacsak nem volt köztük a házasságkötés előtt közvetlenül élettársi jogviszony.)

Hacsaknem örökölte , vagy felmenőitől ingyenesen kapta a hölgy, a férjnek lehet kötelesrészi igénye.

Tisztelt Ügyvéd Úr !

Idős rokon hölgy elajándékozná a nevén lévő lakást három unokaöccsének.
Kérdés, hogy a hölgy halála után férjének lehet-e valamilyen követelése az ingatlanért örökség, köteles rész stb címen ? Közös gyermekük nincs és a szóban forgó ingatlant nem használják és nem is használták soha. A hölgy nevére még a házasság előtt került a lakás.

Válaszát előre is köszönöm !

Ennél lényegesen hosszabb ideig is elhúzódhat.

Akkor is eladhatod az ingatlant, ha nincs még kifizetve az illeték.

Köszönöm a választ.

Ingatlanszerzési illetéket kell fizetnem?
A bejegyzés már lassan 2 hónapja történt és még mindig semmi az APEH-től,ennyire elhúzodhat?
Meg lehet ezt sürgetni? Ugyanis szeretnénk eladni az ingatlant de gondolom mig nem fizettem addig nem tudom.

Talán ha jogi kérdést tennél fel?

Sziasztok !
Remélem sikerül egy kissé tisztábban látni a jövőmet a segítségetekkel.
Szóval :
A nejem anyukája elhunyt.
Még nem volt hagyatéki tárgyalás,úgyanis a 3 testvér közül az egyik gondnokolt,akinek a gondnokságát előbb el kellett rendezni.( a nejem lett a gondnok)
Az öröksék tárgyát képező ingatlanon (anyuka 3/6-od részben volt tulajdonos , a maradék 3/6-od rész tulajdonosai a tesvérek egyenlő arányban)van egy jelzáloghitel,amit elméletileg közösen fizettünk sógorommal.De csak elméletileg,mert ő nem fizet én pedig igen,mert nem szeretném,hogy a bank elvigye.
Ezenkivül a ház rezsiét (havi 100 ezer) is én meg a nejem fizetjük.(már több mint 500 ezer a sógorom tartozása felénk.)
Milyen reménysugárban kapaszkodhatom?

Előre is köszi a jogi segítséget.

cserko1

shais

Ha nincs végrendelet, a férj örököl, kivéve, ha a feleség a felmenőitől örökölte, vagy ingyenesen szerezte a vagyontárgyat.
Ha van végrendelet, a kötelesrész a törvényes örökrész fele.

atamu

Kizárásnak minősül a végrendeletben írt vagyon körében, ennek meghatározása hiányában az egész vagyon tekintetében.
Nem veszi figyelembe a bíróság.