Öröklés

Folyt.: illetve mi történik, ha a hagyatéki eljárás befejezéséig nem jelentjük be a szolgáltatókhoz a halálesetet, de a számlákat fizetjük?

TimeaBeata2,

Édesapád visszautasíthatja a hagyatékot a tárgyaláson, de akár előbb is, olyan formába amelyet a közjegyző elfogad (valszeg egy teljes bizonyító erejű magánokirat megfelel, ez a "két tanús", de kérdezzétek meg a közjegyzőt, a mokk.hu oldalon meg tudjátok nézni ki az, van rá kereső).

Azt viszont NEM jelölheti meg, hogy kinek a "javára", ilyen nincs, de esetetekben ez nem lényeges, tekintve, hogy ő a visszautasítás miatt kiesik az öröklésből, és akkor te és a testvéreid lépnek a helyére a törvény szerint is.

Kell majd új szerződést kötni, de ahhoz kelleni fog a hagyatéki végzés, az meg még jó pár hónap múlva lesz, szóval most sok teendőd nincs, azon kívül, hogy rendben továbbra is fizetve legyenek a számlák. A szolgáltatóknak elküldhetsz egy emailt, hogy elhunyt a szerződő, de még nincs hagyatéki végzés, csatolhatod a halotti anyakönyvet, de te továbbra is igénybevennéd, fenntartod a szolgáltatásokat, és azokat fizeted is továbbra is.

Aztán szerződés majd a jogerős hagyatékival. Itt a testvéreid majd nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak, hogy veled kössék meg a szolgáltatók a szerződést (ha marad a közös tulajdon).

Köszönöm a választ. Édesapánk az (esetleges) adóssagái miatt nem szeretné, ha az övé lenne a hagyaték, emiatt utasítja vissza.
Bár részleteket nem tudok, de eszembe jutott: a halál és a visszautasítás (ill. hagyatéki végzés) közötti időben nem vonhatják végrehajtás alá a lakást édesapánk tartozásai miatt, ugye?

Illetve még egy UTOLSÓ kérdés: apu haszonélvezeti jogot szeretne, ezt a hagyatéki tárgyaláson szintén megalapíthatjuk a javára a lakásra (mint 3 unoka/örökös, a visszautasítás után)?

Aki örököl, az engedhet haszonélvezetet. Aki visszautasít, az természetesen nem.

„Bár részleteket nem tudok, de eszembe jutott: a halál és a visszautasítás (ill. hagyatéki végzés) közötti időben nem vonhatják végrehajtás alá a lakást édesapánk tartozásai miatt, ugye?”
Nem. Elvileg nem lenne lehetetlen, hiszen jogilag megörökölte azt már az örökhagyó halálának pillanatában, a hagyatéki végzés csak utólag deklarálja ezt - esetetekben csak deklarálná, ha visszautasít.
Mindenesetre a gyakorlatban az ingatlan nincs a nevén, ezért nem fogják végrehajtásba vonni.

„Illetve még egy UTOLSÓ kérdés: apu haszonélvezeti jogot szeretne, ezt a hagyatéki tárgyaláson szintén megalapíthatjuk a javára a lakásra (mint 3 unoka/örökös, a visszautasítás után)?”
Elvileg akár kérhetitek ezt is a közjegyzőtől, okiratba foglal ő bármit tulajdonképpen, legfeljebb plusz költség - de az akkor is lenne, ha utólag csináljátok. Szerintem hívjátok fel az illetékes közjegyzőt, kérdezzétek meg. Ha nem csinálja meg, feltételezem, édesapátok csak bízik bennetek annyira, hogy utólag, egy-két héttel később megcsináljátok az okiratot. (ami amúgy illetékmentes, mert egyenes ági rokonok vagytok, csak az okirat szerkesztését kell megfizetni).

Timea..
Aért a haszonélvezettel csak óvatosan!

Akár ki is rakhat a lakásból mint haszonélvező!
Ha az adósságai miatt elárverezik a lakását hamar kitúr a lakásodból.

Jobb óvatosnak lenni.

Tisztelt Fórumozók!

Egy bonyolult ügyben kérnék tanácsot.

Adott egy régi PTK. idelyében íródott végrendelet, illetve egy új PTK. idejében íródott végrendelet ami a benne foglaltak alapján végrendelet módosításnak mondható. Alakilag megfelelő mindkettő.
A végrendelkező meghalt.
Aki a második végrendeletben örököl, 1/2 részt kap vagy 2/3 részt? Nyilván a kötelesrész igénylők 1/2 részt szeretnének.

Ebben kérnék tanácsot.
Köszönöm!

Amdnii,

Részletezd a tényállást, mert az első három mondatából nem lehet a kérdésre a választ kitalálni. V.ö.: Hány éves a kapitány?

Egy nem egyenesági rokonom elhunyt (öreg volt), mivel évtizedek óta nagyon rossz volt a kapcsolata a törvényes örökösével, nem segített neki, évente kb. 1x találkoztak, pereskedtek, egyéb..., még a régi PTK. idejében írt egy végrendeletet közjegyzőnél. Kitagadta a törvényes örököst, de a kitagadott ügyvédje szerint nem megfelelőek a kitagadási okok amiket leírt a közjegyzővel, így kötelesrész igény járhat neki mégis.
Új PTK. idejében az elhunyt írt egy újabb végrendeletet, amiben módosítani akarta a korábbit, nem érvényteleníteni. Egy új szereplő jelent meg benne, így több lett a végrendeleti örökös.
A kötelesrész igénylő szerint 1/2 a kötelesrész az új PTK. idejében írt végrendeletben kedvezményezett esetében is.
Közjegyző mindkét végrendeletet érvényesnek találta.

Amdnii

„Közjegyző mindkét végrendeletet érvényesnek találta.
”
Előfordulhat,sok oka lehet.
Szerintem viszont a legutolsó végrendelet az irány adó, amennyiben érvényes..

Amdnii,

Én még mindig nem értem.
Egyészt : mi a kérdés?
Másrészt : a kedvezményezett esetében miért számít a köteles rész mértéke?

Szerintem, ha ez a kérdés : Az ugye biztos, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtti keltezésű végrendeletekre még a régi szerinti 1/2 rész a mérvadó. Ez alapján azt mondanám, hogy vagyon azon része esetén, amelyet a köteles részi jogosult a régi végrendelet alapján örökölt VOLNA (mert ezek nincsenek megemlítve az újabb végrendeletben), arra az 1/2 érvényes, de azokra a vagyonelemekre, amelyek szerepelnek az új végrendeletben, azokra csak az 1/3 rész.

Bár a Ptk. 7:41.§ szerint a régit visszavontnak kell tekinteni, egyben a (2) bekezdés szerint a régi rendelkezéseit nem felülíró új végrendelet esetén a régi ilyen rendelkezései hatályban maradnak - ergo erre a régi szabályok (1/2) vonatkoznak.

drbjozsef

Igen az a kérdés hogy a második végrendeletben újként belőpő végrendelet szerinti örökös 2/3 vagy 1/2-et részt kap abból, amit örökhagyó ráhagyott. Ezt ugye befolyásolja a kötelesrész mértéke.
Kötelesrész igénylő szerint ez alapján 1/2:

"PK 92. szám
Polgári Kollégium azaz Legfelsőbb Bíróság

1. A Ptk-nak a végintézkedés alakszerűségeire vonatkozó rendelkezéseit a Ptk.

hatálybalépése előtt tett végintézkedésre csak akkor kell alkalmazni, ha az öröklés a Ptk.
hatálybalépése után nyílt meg.

2. A Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklés esetében az örökhagyónak a Ptk.

hatálybalépése előtt tett s a keletkezéskor hatályban volt jogszabályoknak megfelelő
végintézkedése akkor is megtartja érvényességét, ha az a Ptk. rendelkezései alapján
nem volna érvényesnek tekinthető."

Ebben kérek segítséget, kellene egy olyan hiteles hivatalos jogszabály, ami a 2/3 részt preferálja.
Köszönöm!

Amdnii,

Lehet, hogy az én készülékemben van a hiba, de még mindig nem világos, mi a problémád.

„ újként belőpő végrendelet szerinti örökös 2/3 vagy 1/2-et részt kap abból, amit örökhagyó ráhagyott. Ezt ugye befolyásolja a kötelesrész mértéke.”
Miért befolyásolja? Az új belépő végrendeleti örökös pontosan azt kapja, amit az örökhagyó a végrendeletben neki rendelt. Ennek nincs köze a kötelesrészhez. Azt valaki más kapja, pont az, aki a végrendeleti örökös helyett örökölt volna.
Az örökhagyó csak nem rendelet valakinek "kötelesrészt" ?

Amdnii,

Azt mondod, a közjegyző szerint mindkét végrendelet érvényes. Ezért a kérdés az, hogy a két érvényes végrendeletből melyik végrendelet hatályos, illetve az elsőből mi hatályos. Miért: A Ptké. 65. § (2) szerint, ha az örökhagyó végintézkedését a Ptk. hatálybalépése előtt tette, a kötelesrész mértékére a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A végrendeleti örökösöknek az volna jó, ha az 1. végrendeletből az új Ptk. 7:41. § (2) szerint semmi nem maradt volna hatályban, amikor a 2. megszületett. Ehhez látni kellene a pontos szövegezést. Ha pl. a 2. végrendelet azt mondja, hogy "minden vagyonom A-ra, B-re és C-re hagyom egyenlő arányban", az szerintem ellentétes egy olyan szövegezéssel, hogy "minden vagyonom A-ra és B-re hagyom egyenlő arányban" (ha ez volt az 1. végrendeletben). Ez alapján lehetne érvelni, hogy a 2. végrendelet hatályos, az 1. hatálytalan, a 2. végrendelet az új Ptk. hatálybalépése után született, ezért a Ptké. 65. § (2) szerint az új Ptk.-t kell alkalmazni a kötelesrészre, tehát a törvényes örökösnek 1/3 jár.

Már ha a kitagadás tényleg nem áll meg. Amit vita esetén nem a közjegyző dönt el, hanem a törvényes örökösnek pert kell indítania, és a bíróság dönt majd.

Hát nehezen lehetséges egyszerre 2 érvényes végrendelet.
Szerintem a későbbi a mérvadó ha alakilag szabályos.

drbjozsef
osztap

A végrendelkező a törvényes örököst mindkét végrendeletben kitagadta, nem kapna semmit. Viszont nem lett beleírva egyik végrendeletbe sem az a tény ami perdöntő lenne, még a közjegyző által írt végrendeletbe sem.
Így a törvényes örökös azaz a kitagadott fél felajánlotta, ha megkapja a kötelesrészt, akkor nem viszi bíróságra az ügyet.
A kötelesrész igénylő minden ingatlanból, pénzből stb. kéri a felét, illetve az értékét pénzben.
A második végrendeletben a végrendelkező egy ingatlant nem az első végrendeletben megjelölt félre hagyja, hanem egy új végrendelet
szerinti örökösre.

Az új végrendelet szerinti örökös esetében az ingatlan 1/3 vagy 1/2 részét kell a köteles rész igénylőnek adni, illetve pénzben kiváltani?
A kötelesrész igénylő mindössze erre a pár sorra utal, ez alapján kéri az 1/2-et:
"PK 92. szám
Polgári Kollégium azaz Legfelsőbb Bíróság
A Ptk-nak a végintézkedés alakszerűségeire vonatkozó rendelkezéseit a Ptk.
hatálybalépése előtt tett végintézkedésre csak akkor kell alkalmazni, ha az öröklés a Ptk.
hatálybalépése után nyílt meg.
A Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklés esetében az örökhagyónak a Ptk.
hatálybalépése előtt tett s a keletkezéskor hatályban volt jogszabályoknak megfelelő
végintézkedése akkor is megtartja érvényességét, ha az a Ptk. rendelkezései alapján
nem volna érvényesnek tekinthető."

Próbálom minél érthetőbben leírni, elnézést ha eddig nem volt egyértelmű.

Ha az első végrendelet érvényes,akkor ezek szerint a köteles rész 1/3-ad.

Amdnii,

„Viszont nem lett beleírva egyik végrendeletbe sem az a tény ami perdöntő lenne, még a közjegyző által írt végrendeletbe sem.”
A Ptk. 7:77-78. § szerint a kitagadási okot meg kell jelölni a végrendeletben. Ezek listázva vannak a 78. §-ban. Régen kicsit más volt a lista, rPtk. 662-663. §. De nem kell - és a régi Ptk alatt sem kellett - tényeket, bizonyítást írnia a végrendelkezőnek, bár nyilván segített volna. Így ha vita van, majd a bíróság dönt. A törvényes és a végrendeleti örökösök aztán bizonyíthatnak a bíróságon, pl. tanúval, okirattal, stb.

„Így a törvényes örökös azaz a kitagadott fél felajánlotta, ha megkapja a kötelesrészt, akkor nem viszi bíróságra az ügyet.”
Magyarul, ha peren kívül megkapja a maximumot, amit a perben megnyerhetne, akkor nem fog perelni. Nagylelkű ajánlat!

A PK. 92-es hivatkozásnak szerintem semmi köze a kötelesrész mértékéhez. A közjegyző megállapította, hogy mindkét végrendelet érvényes, leírásod alapján ezen nincs vita. A vita a hatályosságon van, azaz a 2. végrendelet az 1. végrendelet melyik rendelkezéseit írja felül. Az alkalmazandó szabály pedig a Ptké. 65. § (2), amint alább írtam. Ahogy írod, az ingatlan tekintetében a 2. végrendelet hatályos. Az az új Ptk. hatálybalépése után keletkezett. Ezért szerintem a válasz: 1/3 jár az ingatlanból a törvényes örökösnek mint kötelesrész. Már ha a kitagadást a bíróság nem találja érvényesnek.

Majdordomus,
Leegyszerűsítve: Érvényes végrendelet = a törvényszabta alaki és tartalmi követelményeknek megfelel. Hatályos végrendelet = az utoljára tett végrendelet.

osztap

Igen így van ahogy leírtad.
Vannak bizonyítékok melyek alátamásszák a kitagadást.

Ha úgy döntönek a végrendeleti örökösök hogy megadják a kötelesrész igénylőnek az 1/2 illetve 1/3 részt mindenből, és nem fogadja el a kötelesrész igénylő mert többet akar illetve más megosztásban, milyen esetben veszthetjük el a pert? Hiszen megkapná amit kér, illetve amit a bíróság maximum megítélne neki. Gondolok itt arra, hogy nem mindegy neki hogy melyik ingatlant fogadja el és melyiket nem, tehát válogat.

Köszönöm a segítséget.

Amdnii,

„Gondolok itt arra, hogy nem mindegy neki hogy melyik ingatlant fogadja el és melyiket nem, tehát válogat.”
Nincs ilyen.
Már, persze közös megegyezéssel bármit lehet, bármit kérhet, bármit adhattok neki.

Ugyanakkor a törvény szerint a kötelesrészi igény egy kötelmi igény. Nincs köze az ingatlanokhoz, ingóságokhoz, kizárólag megtérítési igénye lehet, a hagyaték értékére tekintettel. Magyarul : pénz. A kötelesrész nem öröklés.

Magyarul: ha 120 millió az örökség akkor 40 milliót kell neki kifizetni.

Csak ott lesz vita hogy melyik ingatlan mennyit ér?

Másik kérdés: ki tudjátok e fizetni a köteles részt vagy ingatlanban "fizettek"

Ha az ingatlan eladása után fizetnénk neki? Igaz nem tudni mennyi időbe telik eladni. Járható út ez, vagy felejtős?

Amdnii,

Közös megegyezéssel bármit lehet.
Akár abban is megállapodhattok, hogy résztulajdont kap, nem tilos azt (bár nem tanácsolnám, ugye, a közös ló háta)
Ha ő elfogadja, akkor járható.
Ha nem, vagy túl sok idő, akkor pereskedhet.

Azt írod, vannak bizonyítékok a jogos kitagadásra. Akkor miért fizetnétek bármit is?

drbjozsef

A kötelesrész igénylő ügyvédje szerint meg kellett volna határozni a végrendeletekben a pontos kitagadási okokat. Tehát utólag mégis lehet bizonyítani? Dokumentumokkal stb.?

Itt kérhetek pici magyarázatot? Nem értem, ebből hogy jön ki az hogy a második végrendeletben meghatározott ingatlan öröklése esetében 1/2 helyett 1/3 a kötelesrész? A második végrendeletet egy első végrendelet kezdeményezésének mondja a kötelesrész igénylő:
"Ptké. 65. § (2) szerint, ha az örökhagyó végintézkedését a Ptk. hatálybalépése előtt tette, a kötelesrész mértékére a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni."

Köszönöm!