Öröklés, végrendelet,köteles rész

Aha, kezd érdekes lenni...
Ezek szerint a legközelebbi rokonát kisemmizte...

osztap
Öcsém a végrendeleti örökös ,nem rokona az örökhagyónak ,aki Dr Sziklai Lajos háziorvos volt. A végrendelet érvényes ,saját maga írta ,ezt igazságügyi írásszakértő megerősítette. A törvényes örököse az unokahúga ( apja testvérének a lánya) lenne ,amit nem akart . Végrendeletben azt írta tesómról" ....aki hanyatló egészségi állapotomban ,őszinte és önzetlen segítségemre volt ,az utóbbi években és aki vállalta ,hogy ágynak esésem esetén ,ápolni fog....és nem tételesen rendelkezett a vagyonáról hanem " minden vagyon"-ról.

jucus1974,

A végrendeleti örökös öcséd lenne-e törvényes örökös, feltételezve a végintézkedés hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését? Egyszerűbben: öcséd rokona-e az örökhagyónak, legalább az örökhagyó dédszülőjéről?
Fftv. 6. § (3)

jucus1974,

Szerintem nem az az általános, hogy a végrendeleti örökös nem tud a végrendeletről, és meglepetésként éri az öröklés.
De igaz, előfordul ilyen.
Akkor helyesbítek : ha az örökhagyó nem tájékozódik, maga barkácsolja a végrendeletet, vagy rossz ügyvédet választ, aki nem ismeri a föld öröklésére vonatkozó szabályokat, és nem hívja fel a figyelmét az örökhagyónak, hogy földet nem örökölhet végrendeleti úton csakis földműves, akkor az örökhagyó magára vessen. Van ez így. A törvény nem ismerete nem ment fel alóla sajnos.

jucus1974,

A törvényszék ítélete milyen paragrafusokra hivatkozik?
Én nem látom az Fftv.-ben, hogy a törvényes örökös korlátozva lenne a közeli hozzátartozókra. Az ajándékozásnál igen, de öröklésnél nem.
Mi az, hogy a "Ptk alapján" ?

drbjozsef!
Egy mondata megfogott " Az az ő hibájuk" Miért? Az örökhagyók végrendelet csak a haláluk pillanatában válik"nyilvánossá" Addig senki nem tudja ,mi van benne ,csak ő maga. Az örökös meg bazírozzon arra ,hogy "hátha öröklök földet valakitől?" Ez így nem reális. Ha mondjuk én ( feltételezés) 2 ha földet a szembe szomszéd gyereknek akarok adni ,akkor nem fogok oda menni ,hozzá ,hogy " legyél már szerzőképes ,mert földet akarok rád iratni." mert akkor az én végakartom már nem titkos...

Tisztelt drbjozsef!
Igen jól olvasta ,a közjegyzőnő felülbírálta a Törvényszék ítéletét! Nem értettem félre ,határozat van róla! A törvényszék úgy ítélte meg ,hogy testvérem a halál beálltakor nem volt szerzőképes ,ezért az állam öröklje a földet és kárpótlást kapjon a testvérem. Az unokahúgra meg azt írta ,hogy nem lehet a törvényes örökös ,mert a Fftv. a közeli hozzátartozót ismeri el törvényes örökösnek ( a Ptk alapján) és az unokahúg ,oldalági rokon ,így törvényes öröklés címen nem kaphatja meg a földeket. De a közjegyző neki akarja adni( ezek után is) és tesóm még az 1 ha-t sem kapná meg.. Törvényes öröklés esetében nem is kell adni a végrendeleti örökösnek... :(

jucus1974,

Ja, egyébként : a törvényes öröklés rendje nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, ezért ilyen esetben a nem földműves is szerezhet tulajdont, és a megengedett méret is túlléphető, ezzel szemben a végrendeleti öröklés az Fftv. hatálya alá tartozik, és csak földműves örökölhet az alapján. Ha ennek ellenőrzését az örökhagyó és a végrendeleti örökös elmulasztotta, az az ő hibájuk.

Szerintem a föld öröklésére a hagyaték megnyíltakor fennálló állapotokat kell nézni, tehát az örökhagyó elhunytakor kellett volna földművesnek lennie a végrendeleti örökösnek.

Ezért a közjegyző helyesen jár el, ha a végrendeleti örökös nem örökli a földet, és azt a törvényes örökös, az unokahúg kapja. Nem az állam. Nem hiszem, hogy ilyen szerepelt volna abban az ítéletben.

jucus1974,

„Most a közjegyzőnő felülbírálta a törvényszéket és az unokahúgnak akarja adni a földeket ,úgy ,hogy testvéremnek az 1 ha-t sem adta. Érdemes fellebbezni?”

Ilyet egészen biztosan nem tehet, de nem is tesz. Valamit félreértettél. Egészen biztosan jól értelmezted azt az ítéletet?

Üdvözlök mindenkit! A kérdésem a következő lenne. Adott egy végrendelet ,törvényes örökös ( UNOKAHÚG) támadt. Ingatlanokat rész hagyatékban átadta a közjegyző ,mivel föld is volt így megkereste a kormányhivatalt ,aki szerzésképtelenséget állapított meg. Ezután a tesóm elvégezte az aranykalászost,a közjegyző ezután át akarta adni neki a földeket. A törvényes örökös a Törvényszéken megtámadta. Az ítélet ,hogy a törvényes örökös semmit nem örökölhet de az öcsém sem kaphatja meg a földeket ,csak az állam ( a hagyaték megnyíítakor nem volt szerzőképes ,indokkal) . Most a közjegyzőnő felülbírálta a törvényszéket és az unokahúgnak akarja adni a földeket ,úgy ,hogy testvéremnek az 1 ha-t sem adta. Érdemes fellebbezni? Tud valaki arra egy paragrafust írni ,hogy a hagyatéki eljárás alatt kell megszerezni a szerzőképességet és nem a halál időpontjában? Köszönöm a választ előre is!!!

Majordomus!
A férjem szülei sokáig egy településen éltek még a válás után is. Még a kapcsolatot is kerülte a kisfiával!
Az Apa terstvérei , szülei is ott éltek, tudtak egymásról!
Volt, hogy látták egymást,pl vidéki falusi vásárban, de mégis mit tehet egy 4-5 éves gyerek, ha az apja elkerüli?
Miért is a gyerek keresse, az őt elhanyagoló apját? Aki elég mély sebeket hagyott a fiában!
Az én édesapámtól több szeretet kapott a férjem, mint a sajátjától 3 év alatt!
Amúgy köszi, nem vagyunk rászorulva a pénzére, eddig is boldogultunk nélküle, és ezután is fogunk!
Ez inkább amolyan "erkölcsi" elégtétel lenne!

"mindjárt jönnek majd az erkölcscsőszök is, hogy milyen haszonleső semmirekellő, a pénz kéne, de le se szarta, csak szólok.)"

Erkölcscsősz1
.
Azért én 62 év alatt csak megkerestem volna az apámat.
És nem érném be azzal a -néha egyoldalu -képpel amit az anya fest az eltünt apáról.
.
De valóban igy gondolom. Az apa 62 évig nem hiányzott,de a pénze jó lenne?

Ebben a helyzetben nem lenne pofám odamenni a hagyatéki tárgyalásra!
.
Ha közjegyző előtt végrendelkezett,akkor valószinűleg felkészült erre az esetre is és teljes joggal. A közjegyző valószinűleg tájékoztatta a lehetőségekről,az új családja pedig igyekezett "kivédeni" a többlet örökös esélyeit.
Szintén teljes joggal.
Felejtős.

Lovaszne Patkos Eva,

Kizárni az örökségből a törvényes örököst egyszerűen lehet, nem kell hozzá indoklás sem, elég egy végrendelet.
Ilyen esetben a t.örökösnek köteles rész járhat.

Kitagadni az öröklésből valakit viszont csak sokkal szigorúbb feltételekkel lehet. Konkrétan fel van sorolva, és azt igazolni is kell. Ez esetben a t.örökös nem jogosult semmire.

Esetetekre azt mondanám, hogy a Ptk. 7:78.§(1) "a" és "f" pontja lehet indoklás. Ha kölcsönösen nem keresték egymást, tehát a férjed sem az apját, évtizedeken át, akkor elég jogos a felvetés, hogy érdemtelen az öröklésre. Ilyen esetben nincs nagyon értelme megtámadni a végrendeletet.

Azért érdemes elmenni a hagyatéki tárgyalásra, és megismerni a végrendelet tartalmát, mert ha konkrét indoklással nem tagadta ki a férjedet, akkor érdemtelenségtől függetlenül is jogosult lehet a köteles részre.

Ha kitagadás van benne, én nem támadnám meg. Etikailag se igen látom a jogosságát, de szerintem értele sincsen. Persze, ha a férjed tudja igazolni, hogy időről időre megpróbálta felvenni az apjával a kapcsolatot, de az utasította el, akkor az megdöntheti a kitagadást. Ha ilyen nem volt, akkor így járt.
(mindjárt jönnek majd az erkölcscsőszök is, hogy milyen haszonleső semmirekellő, a pénz kéne, de le se szarta, csak szólok.)

A férjem szülei 3 éves korában elváltak. Ő azóta nem látta az apját. Most kapott értesítést, hogy ez év februárjában az apja elhalálozott, és elindult az örökösödési eljárás.
Az iratokból kiderült, amit persze előre sejtettünk, hogy közjegyzőnél végrendelkezett.
Természetesen nem ismerjük a tartalmát, de mivel 62 éve nem érdeklődött az első házasságából született fia után, így nincsenek illúzióink.
A kérdésem az, hogy mint vérszerinti örökös, kizárható-e az öröklésből, és ha az örökhagyó így rendelkezett, a végrendelet megtámadható-e?
Mennyi az esélye, hogy sikeresen meg lehet-e támadni, és ezek milyen költségekkel járnak?

katalinkiss82,

Egy hagyatéki eljárás fél-1 év, fél éven belül az első tárgyalást se igen szokták kitűzni.
Türelem. (már, ha nem telt el már egy év mondjuk. Az sok.)

Arra számítsanak, hogy a végrendelet ha érvényes (és ügyvédi közbenjárás esetén ez szinte biztos), akkor ők örökölnek majd, és nekik kell fizetniük majd a hagyatéki eljárás díját, illetve öröklési illetéket is, ingatlanra 9%, minden másra 18%.

A törvényes örökösöknek igényük nem lehet, köteles rész sem, mert az unokahúg-unokaöccs esetén az nem jár.
(ha tudnak a végrendeletről, jó eséllyel meg sem fognak jelenni a tárgyaláson)

katalinkiss82

„Erdeklodtek a kozjegyzonel, hogy all az ugy, es mondtak, felkerestek 2 rokont, unokaocs es egy unokahug,
akik szinten ertesitve lesznek a hagyateki targyalasrol, ok nem is ismertek a nenit, kapcsolat nem volt kozottuk.”

Azért lesznek ott, mert ők hivatalból örökösnek számítanak, de nem kizárt, hogy ha a végrendelet a közjegyzőnél van már,
akkor ott előtte fogják megtudni, hogy nem örökölnek. De ezt így nem lehet előre tudni. Az az egy év gondozás nagyon kevés idő szerintem.

Udvozlok Mindenkit. Kerdesem lenne. Szuleim gondoztak egy idos, egyedulallo nenit. Fekvobeteg volt, egy even keresztul apoltak. Vegrendeletet irtak, melyben megneveztek oket, illetve, hogy rajtuk kivul senkit nem szeretne, hogy orokolne. A vegrendelet ugyved altal irt es 2 ugyved volt a tanu .Tavaly meghalt a neni, azota varjak, hogy mi lesz. Erdeklodtek a kozjegyzonel, hogy all az ugy, es mondtak, felkerestek 2 rokont, unokaocs es egy unokahug, akik szinten ertesitve lesznek a hagyateki targyalasrol, ok nem is ismertek a nenit, kapcsolat nem volt kozottuk. Mire szamithatnak anyumek a hagyateki targyalason? Koszonom a valaszt!

esocsepp12,

A köteles rész alapjából nem, mert az nem a köteles részhez tartozik. Hiszen a most igényelt köteles rész pont egy olyan vagyonelemen alapul, amely nem része a hagyatéknak.

Köszönöm szépen drbjozsef a segítséget! A temetési költség is levonandó vagy az nem, mert későbbi, mint az ajándékozás?

(természetesen a tulajdoni hányad arányos összeget kell venni)

" akkor azt le kell vonni belőle" = a megajándékozáskori időpontban fennálló tartozás összegét.

Tehernek számít egyébként a haszonélvezeti jog is, úgyhogy az akkori értékét (édesanyád ajándékozáskori életévével számolva) is le kell vonni, számítás módjára az Itv. vonatkozó rendelete az irányadó.

esocsepp12,

Öröklésnél a hagyaték tiszta értéke a hagyatéki vagyonból levont hagyatéki terhek.
Analógiaként használva, és tekintve, hogy a kötelesrész - főszabály szerint, ha ez nem súlyosan méltánytalan valamelyik félnek - alapját a juttatáskori értéken kell figyelembevenni, ezért véleményem szerint a jutattatáskori tiszta értéket kell nézni, ha terhelte az ingatlant akkor a jelzálog miatt tartozás, akkor azt le kell vonni belőle.
Ha az azóta eltelt idő alatt nem a megajándékozott fizette tovább a tartozást, akkor az polgári jogi igényként külön érvényesíthető az elévülési időn belül.

Szeretnék tanácsot kérni kötelesrésszel kapcsolatban. 5 éve ajándékozási szerződést kötöttünk, ahol édesanyám 1/2 részét és testvérem is1/2-ed részét ajándékba adta nekem és haszonélvezete maradt Anyumnak az egész ingatlanon. Az ingatlanra önálló zálogjog volt bejegyezve. Hagyatéki vagyon nem maradt Anyu után. Halálát követő 3 év után a testvérem köteles részt kér tőlem, mivel 10 éven belül volt az ajándékozás. Kérdésem lenne, hogy a szerződésbe írt ingatlan forgalmi értékét kell nézni vagy ebből le kell vonni az akkor fennállt hitel összeg fele részét, mivel Anyunak fele része volt az ingatlanban, így fele házzal felelt a tartozásért.Jogszabály juttatáskori tiszta értéket írja,de nem tudom ez, hogy jön ki, mit lehet levonni az ingatlan értékénél.

Üdvözletem!

Az ajándékozáskor fennálló hitelt közösen fizették, az örökhagyó és a feleség. Egy háztartásban éltek. A hitel várható visszafizetése tavaly november volt, egy talált bankkivonat alapján. Azt, hogy ténylegesen vissza lett-e fizetve csak remélni tudom. Van egy bankszámlaszám ami az örökhagyó nevén van, de azt nyilván nem tudjuk meg mi van rajt. Erről a számlaszámról nem találtam semmi hasznos papírt.
Ügyvéddel mindenképp egyeztetni fogunk. Az özvegynek csak a nyugdíja van, csak részletekben tud fizetni. Ő is szeretne békében megegyezni.

Nagyon el lehet csúszni hibás lépéssel,tehát mindenképpen ügyvéd javasolt.

Kérdés hogy milyen jövedelme van az özvegynek?

Nyugdijból sokáig fog tartani.