Hagyatéki hitelezői igény

Anita68,

A örökösök természetesen az örökrészük arányában felelnek a hagyatéki hitelezői tartozásokért, de EGYETEMLEGESEN (Ptk. 7:97.§(1)).
Tehát a jogosult akár egy örököstől is követelheti a teljes tartozást, és végre is hajtathatja rajta, majd ez az örökös követelheti a többiektől arányosan azt a részt, amit helyettük fizetett ki. Végső esetben fizetési meghagyással vagy perben.
Ha volt más hagyaték is, nem csak ez az ingatlan, akkor az arányoknál azt is kell számítani!

Az ingatlanközvetítő díja közös megállapodás alapján megy, arra nincs szabály. Fizesse, akinek érdekében áll...

Anita68

„Egyformán fizet mindenki vagy az örökség/ tul. hányad arányában?”

Nagyon egyszerű! Egy konkrét letéti számlára fizeti ki a vevő az ingatlant, majd levonják belőle a hagyatéki hitelezői igényt, illetve az ingatlanközvetítő díját, majd utána az örökölt arányban onnan kerül szétosztásra. Nem tudom elképzelni, hogy mindenkinek kifizetik a részét és utána kell ezeket visszafizetni az illetékeseknek.

Örököltünk 30an különböző tulajdoni hányadban egy ingatlant/rokonsági foktól függően. Az élettárs hagyatéki hitelezői igényként bejelentett és kapott a hagyatékátadó végzésben 1 milliót temetési és ápolási költségként. Ha eladjuk az ingatlant hogyan történik az élettárs kifizetése? Egyformán fizet mindenki vagy az örökség/ tul. hányad arányában?
Az ingatlanközvetítő díja hogy oszlik meg? Tulajdoni hányad arányában? Az ingatlanból van aki pár 100 ezret kap és van aki pár milliót is. Aránytalan lenne az egyforma fizetési kötelezettség.

Csak akkor lehet az ingatlanból végrehajtani, ha a végső vevő rosszhiszeműsége igazolható.

Igen, én vagyok egyszerre hagyományos, emellett az örökhagyó egy másik végrendeletben egy ingatlant is rám hagyott. Jelenleg hagyatéki per van folyamatban. A másik két örökös közül az egyik (akik a törvényes öröklés rendje szerint örököltek) gyorsan eladta az ingatlanát az ügyvédjének, aki egy nappal később tovább adta egy harmadik személynek. Egy másik, nagy értékű ingatlanát is gyorsan eladta, szintén akkor, amikor a per már folyamatban volt.

Na, látod. Ugyanaz a személy lenne rendelt örökös és hagyományos? Nekem ez így első hallásra aggályos. Inkább tűnik úgy, hogy csak örökös, akire az örökhagyó az ingatlanon kívül pénzt is akart hagyni - csak éppen nincs ennyi pénze a hagyatékban. Ezért próbálja a törvényes örökösöket pénzfizetésre kötelezni.

Két külön végrendeletet írt az örökhagyó ugyanannak a kedvezményezettnek a részére. Az egyikben egy ingatlant hagyott rá, a másik pedig egy hagyományrendelés egy bizonyos pénzösszegről. Az utóbbinak a címzettjei azok az örökösök, akik a többi vagyontárgyat örökölték (az ő javukra nem írt végrendeletet az örökhagyó, hanem ők a törvényes öröklés rendje szerint örököltek).

Azt nem tudhatjuk. Ahhoz a végrendeletet kellene ismerni.

Köszönöm szépen a válaszát! Ezek szerint van remény arra, hogy a hagyományrendelés címzettjei teljesíteni fogják a kötelezettségüket, és a vagyonmentési kísérletük nem jár sikerrel?

Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
A harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles.
Ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta vagy attól rosszhiszeműen elesett, a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles.

Ez tehát nem érvénytelenség, egyébként relatív hatálytalanságnak hívják.

Ja, most már értem! :-) Köszönöm szépen a segítséget!

Nem. A fedezetelvonó jellege miatt fedezetelvonó jellegű.

Köszönöm szépen a választ! A fedezetelvonó jellege miatt akkor a jóerkölcsbe ütköző szerződésnek minősül?

nem érvénytelen. Ha sikerül bizonyítani a fedezet elvonó jelleget, akkor a hagyományos felé hatálytalan. A vevő tűrni köteles a kielégítést a vagyontárgyból.

Tisztelt Fórumozók!
A következőben szeretném a tanácsotokat kérni: Egy hagyatéki ügyben a hagyományrendelés egyik címzettje (tehát az egyik örökös) úgy igyekszik a vagyonát kimenteni, hogy a lakását eladta az ügyvédjének, aki nagyon rövid időn belül eladta egy harmadik személynek. Egyéb vagyonát is értékesítette. Ezeket az adásvételeket akkor bonyolította le, amikor már tudomása volt arról, hogy ő a hagyományrendelés címzettje, tehát a ő köteles majd fizetni a hagyományosnak. Ezek az adásvételi szerződések akkor érvényteleníthetőek, ugye?

Ne felejtsd el, hogy ürítsék ki a házat, mert követelheted a lakáshasználati díjat!

Nagyon szépen köszönöm a tanácsokat!

Úgy tűnik hatott a szép szó!!!! Továbbadtam az általatok leírtakat. Remélhetőleg ma átadják az ingatlant.

Megértették, hogy nem tudom úgy eladni a házat, ha nem tudok bemenni!!!

Mégegyszer, nagyon köszönöm.

EsBiB

EsBiB!

Ha jól értem: az örökös te vagy. Akiket te örökösnek nevezel, azok - feltehetően - édesapád elhunyt élettársának a leszármazói, akik édesapád élettársa - mint az ingatlanba beruházó, s ezért a beruházás értékéig azon jelzálogjogot szerző személy - után a követelést örökölték, ill. az ezt biztosító jelzálogjogot. A jelzálogjog szerintem csak egy biztosíték, de nem jelenti azt, hogy közvetlenül bármilyen közük is lenne ahhoz a házhoz a volt haszonélvező gyerekeinek. A haszonélvezetet ugyanis nem lehet örökölni. Más az, ha az embernek van egy követelése (amit persze a megfelelő fórumon érvényesíteni lehet), és megint más az, ha az ember úgy tulajdonosa az ingatlannak, hogy másnak azon közvetlenül, a birtoklás tekintetében erősebb joga (pl. haszonélvezet) még csak nem is áll fenn. A tulajdonos az ingatlanban csücsülhet, a követeléssel bíró meg kívülről követelhet. Lényeges különbség.

Nem vagyok jogász, nem értek hozzá, ... De a Lhotse által elmondottaknál a 2.pont 2. mondata tekintetében a haszonélvezeti jog törlése és az ingatlan kiürítésére felszólítás után nem lehet jegyzőhöz folyamodni birtokvédelemért? Mert ha igen, akkor lehet, hogy felesleges a perindítás, és gyorsabban célt ér az ember. Mondom: csak kérdezem, nem értek hozzá.

1. Kérj egy halotti anyakönyvi kivonatot az önkormányzattól és slattyogj be vele a földhivatalba (+ kérelem) = haszonélvezeti jog törlése megoldva.
2. Szólítsad fel az örökösöket, hogy ürítsék ki a házat! Ha nem teszik, fordulj ügyvédhez és indíts pert az ingatlan kiürítése iránt.
3. Ha van valamilyen megállapodás arra nézve, hogy meddig kell eladni a házat, illetve, egyéb forrásból meddig kell őket kifizetni, akkor igen, kötelezhetnek. De csak bíróság.
4. A kulcsokkal történő trükközés szimpla zsarolás. Ne dőlj be!!!

+1 Amíg ők jogcím nélkül használják az ingatlant, arra az időre kérhetsz használati díjat. (Lehet, hogy ez a végén eléri a tatrtozásodat...:))

Summa: keress fel egy ügyvédet!

Kedves jogban jártas fórumozók!

Tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben:

2005-ben örököltem apám után egy házat, amelyen az élettársának holtig tartó haszonélvezete volt, illetve a hagyatéki tárgyaláson határozat született, hogy 800e Ft-tal terhelik a házat az elmúlt évek felújításai miatt a haszonélvező javára. A hitelező elállt a kamat felszámolásától. A jelzálogot a haszonélvező halálát követően a ház eladásából kell kifizetni az örökösök részére.
Nemrég bekövetkezett a haszonélvező halála. De az örökösök nem hajlandóak átadni a házat. A haszonélvezet földhivatali levételét is akadályozzák.

A kérdéseim a követezőek lennének:

1. Tulajdonosként kitilthatnak-e a házamból? Milyen úton-módon juthatok be hivatalosan a házba? Nem szívesen verném le a lakatot egyedül…
2. Kötelezhetnek-e a ház határidős eladására? (Azt mondták: ha aláírom, hogy 2 év alatt eladom, akkor odaadják a kulcsokat!)

Köszönöm a válaszokat!
EsBiB

A legkésőbbi időpont az 5 éves elévülési idő lejárta. Legkorábbi időpont nincs. A kamatok nem a bírói döntéstől járnak, hanem attól kezdve, amikortól a kötelezett (az örökhagyó) tartozása fennállt.

Meddig várhat a hagyatéki hitelező,ha a közjegyzői hagyatéki tárgyaláson az örökösök nem fogadták el a hitelező követelését?Tehát melyik a legkorábbi időpont,és melyik a legkésőbbi időpont a pereskedésig?(illetve melyik időponttól számolódnak az esetleges kamatok?A bírói döntéstől,ugye?)

Az első fokon eljárt bírósággal. Oda kell beadni egy végrehajtási kérelmet.

KBS!

A bank miatt nem aggódom, az elnök asszonnyal egyeztettem ez ügyben, mielőtt megírtam a megállapodást.

Az általad említett végrehajtási lapot adott esetben kivel kell kiállíttatni?

Nem értettél meg: a bank nem köteles átjegyezni a jelzálogot. Csak ha úri kedve úgy tartja. És - nem akarlak ijesztgetni - a bankok nem szeretik az osztatlan közös tulajdon eszmei hányadát biztosítékként. Különösen nem szeretik, ha az eszmei hányad is még csak széljegyen van.

A megfelelő határidőt nem lehet visszafelé számolni, az a felszólításod közlésével kezdődik.