Hagyatéki hitelezői igény

KBS!

Hagyomány. Meghagyás

641. § (1) Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek.

(2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen.

(3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli.

(4) Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket.

642. § (1) Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá (meghagyás). Olyan közérdekű meghagyás teljesítését azonban, amely szerződés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli.

(2) Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné.

Ezt összefoglalnád nekem röviden?
Előre is nagyon köszönöm!!!

Ilyesmi. De ismétlem: ma nálunk csak a kereskedelmi jogban van rá példa - ez nem a te ügyed.

2.1.1. Szokás, szokásjog, bírói jog
A szokás a gyakorlat során kialakult és valamely közösségben általánosan követett
cselekvési minta. Az állam elvileg háromféleképp viszonyulhat a társadalomban létrejött
szokásokhoz: vagy tiltja, vagy tûri, vagy pedig – akár jogalkotó szervei útján közvetlenül
joggá emelve, akár jogalkalmazó szervei útján közvetve kikényszerítve – elismeri õket. Ez
utóbbi esetben a szokás szokásjoggá válik: a gyakorlatban érvényesülõ cselekvési minta a
jog részévé emelkedik.

„EZ az ugye?”

A szokást mint jogforrást bizonyos értelemben igen. Főleg a kereskedelmi jogban.

A mai jogrendünk ismeri a szokásjog fogalmát?

„Alig várom hogy mehessek.:)”
Ehhez nagyon sok sikert kívánok!
A válaszokat nagyon köszönöm.
(persze aggodalmaskodó kérdéseim még mindig vannak...)

Annak nehéz, aki ezt ilyen irányú végzettség nélkül teszi és nem vesz igénybe segítséget. :)

„Könnyű neked nem te mész a tárgyalásra. :) ”
Alig várom, hogy mehessek. :)

A pertárgy értékét a felperesnek kell meghatároznia a keresetlevélben.

Ha ez az érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy egyébként valószínûtlen, úgyszintén, ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának értékét a bíróság határozza meg.

Nem hiszem..., csak szeretném alaposan körbejárni. De nem válaszoltál a kérdésre. Könnyű neked nem te mész a tárgyalásra. :)

A dolgok természetéből adódóan a perérték a legtöbbször objektíve adott. Más esetekben nincs jelentősége, és csak ritkán fordul elő, hogy a bíró ilyen döntése érdemi fontossággal bírjon.

Mondtam már, hogy szerintem túlkombinálod az ügyedet, és túl sokat aggodalmaskodsz miatta?

Fórumozók!
A pertárgy értékét a tárgyalás közben határozza meg a bíró, és van-e beleszólása a peres feleknek az összeg meghatározásába?

Van ügyvédünk de állandoan átadják egy másiknak mert éppen elmegy az irodából igy aztán ez a 3.aki foglakozik az üggyel de már nem akarok máshova menni mert a pénzt már levették.Hova menjek a pénzt nem kapom vissza nekem meg nem terem.Nyugdijas vagyok.Ezt pedig senki nem respektálja.Abban bizom lassan vége lesz mert felörlödik az ember.köszönöm a biztatást hogy lassanvége lesz az ügyvéd azt mondta még kb 2 év. Nekem nem tünik hamarnakMár gondoltam,hogy valami egyezséget kötök velük hogy vége legyen de nem tartja szerencsésnek az ügyvéd esetleg a tárgyaláson vagy elötte.Én már nem értek semmit Azért vagyok itt a fórumban,hogy okosodjak mert biztosjobban tudják egyesek a dolgokat

Nem, a közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal alátámasztott követelés tekintetében elsőfokú eljárásban is.

Biztosítási intézkedést nem csak az első fokú ítélet után lehet kérni?

Helyesbítek: nem ideiglenes intézkedés, hanem biztosítási intézkedés, természetesen.

Nem az a kérdés, hogy mi szerepel a keresetlevélben, hanem hogy van-e olyan konkrét jog, ami alapján ke lehet jelenteni, hogy az az ingatlan a hagyatéki hitelezői igény fedezete. Ha van pl. jelzálogjog rajta, ami a hagyatéki hitelezői igényt biztosítja, akkor mindenképpen, már ha az ideiglenes intézkedés jogszabályi feltételei egyébként fennállnak. De még ha ez nincs is így, de pl. teljes bizonyító erejű magánokiratban a kötelezett felajánlotta fedezetül az ingatlant, már akkor sem lehetetlen a zárlat elrendelése.

Szerintem ebben az esetben ilyen fajta ideiglenes intézkedésre nincs mód.
(Nagyon halkan mondom: a keresetlevélbe én semmiképpen nem foglalnám bele az egyezségajánlatot.)

A felperes és a két alperes hárman testvérek. Az egyik alperes tanuskodhat-e a felperes mellet a az ugyanúgy alperes testvére ellen?

KBS!
Egyezség nincs, csak a lehetősége van felajánlva a keresetlevélben. Tárgyalás ezután lesz, az első.
Tehát a kérdés továbbra is a zárlat elrendelésének lehetősége.
Köszönöm.

Ha egyezség van, akkor miért folyik még a per? Ha nem folyik a per, akkor miért kellene ideiglenes intézkedést elrendelni?

„És miként itélkezhet a Biróság ha már meghaladta a tartozásuk a perbeli lakás értékét”

Akkor már nem elég a beszámítás, hanem ellenkereset is kell. Annak híján a bíróság a beszámítható érték fölötti részről nem fog rendelkezni. Ha minden úgy van, ahogyan mondod, akkor a követelésetek jogos, a beszámításra a bíróság módot ad. Az meg, hogy az ellenérdekelt fél elfogadja-e vagy nem, nem sokat számít. Épp azért nem lehet már messze a vége, mert olyan régen tart.
Nincs ügyvédetek?

Lehet-e zárlatot elrendelni az ingatlanra, ha az a hagyatéki hitelezői igény fedezete, de a keresetlevélben pénzkövetelés szerepel , az ingatlan tulajdoni hányada az egyesség tárgyaként van meghatározva.

Köszönöm a választ de szeretném megkérdezni meddig lehet elhúzni a tárgyalást.És miként itélkezhet a Biróság ha már meghaladta a tartozásuk a perbeli lakás értékét hiszen csak a fele az ővék?Elképzelhető hogy nem kell fizetni nekik?Nem tartom valószinünek ,hogy elfogadják az ilyen itéletet mi lenne a megoldás erre az ügyre,hogy végre vége legyen.Mi mind a ketten rokkantnyugdijasok vagyunk a férjemmel és nagyon nehezenjövünk ki a pénzből és szeretnénk egy kicsit élni is.Nem kérünk mást mint ami megjár nekünk.Mi adtuk ki mindenre a pénzt és még a temetésre se kaptuk vissza pedig az elhunytnak ők az örökösei.Választ előre is köszönöm

Köszönöm.