Közjegyző

Csak éppen a a felpanaszoltakból a közjegyzőnek nem kell bűncselekményre gyanakodnia.

Tisztelt Felhőtlen!

A közjegyző, mint hivatalos személy köteles feljelentést tenni - a bizonyítékok csatolásával és lehetőség szerint az elkövető személyének megjelölésével -, ha közvádra üldözendő bűncselekmény elkövetéséről szerez tudomást.

Ha a feljelentés megtételére köteles személy nem tesz feljelentést, amikor kellene, azzal maga is bűncselekményt követ el. (Be. 376. § (2) bek., Btk. 282. §)

Egy olyan rövid kérdésem lenne, hogy van e a Közjegyzőnek feljelentési kötelezettsége, ha hagyatéki eljárásban a leltárból szándékosan kihagynak nagyértékű ingóságot, valamint ha bebizonyosodott, hogy az elhunyt bankszámláját használták a halálozás UTÁN még hónapokon át? Az használta, akinek rendelkezési joga volt de NEM volt társtulajdonos.
Ha ezt tudja, köteles feljelenteni az illetőt vagy mondhatja hogy őt ez nem érinti és pereljenek az érintett örökösök?
Köszönöm.

Oh. Értem.

Nem az okiratban, hanem levélben írta meg! A szerződés nem tér ki az árfolyamkockázatra.

„ha bank leírta, hogy sem az árfolyamrést, sem az árfolyamkockázatot nem kell viselnem”

Komolyan? Be tudnád írni ezt a közjegyzői okiratból egészen pontosan? Tényleg kíváncsi lennék rá. Érdekes lenne.

Szisz_co,

Ha devizahitel, akkor van itt jópár konkrétan ezzel foglalkozó topik, és néhány álmodozó, aki egy-egy szó vagy valami lófing alaki hiba miatt az egész szerződést érvénytelennek tartja, de a pénzt azért megtartaná.

Nem gúnyolódtam én. Kötöttél szerződést, nem tartottad be, nem biztos, hogy ez mindenki más hibája.

Olvasgass át pár ilyen topikot, eskü találsz válaszokat ezekre a kérdésekre, pont ilyeneket olvastam már nem egyszer.

No, mondjuk eredeményt ők se nagyon értek el.

De hát ki tudja.

drbjozsef
Nem szükséges ennyire gúnyolódni! Elvárható-e a laikus ügyféltől, hogy betéve ismerje a Ptk.,Hpt.,stb.stb.... paragrafusait, illetve nagy fokú pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen? Persze, elvárható. Csakhogy 2004-ben a deviza-szerű hitelezéskor senki nem rendelkezett olyan rálátással a témára, mint pl. ma. Hozzáteszem, a háztartások jelentős része kvázi internettel sem rendelkezett még... Kérem, a többit is olvassa el, mielőtt kiragadva egyetlen mondatot, ironizál. Azt hiszem, nem várható el, hogy egy mosógépvásárláskor minden alkatrészt és azok működését ismerje a vásárló... A kérdésem nem arra irányult, amire válaszolt! Ennek a topicnak a témája nem a hitel, szerződés stb. DE: ha bank leírta, hogy sem az árfolyamrést, sem az árfolyamkockázatot nem kell viselnem, akkor mondja már meg, hogy mégis miért piaci árfolyamon kellett törlesztenem és nem a felvételkori árfolyamon? (Természtesen Ft-ot kaptam és azt is fizettem.) Tudom, az is az én hibám...

Szisz_co

„Túl azon, hogy a tartozáselismerés olyan összegre szólt, amit valójában meg sem kaptam”

Nem mondod. De azért aláírtad? Ejnye.

Azért ha felvetted az a pénzt, akármennyi is legyen az, a ráutaló magatartás (elfogadás, elköltés) eléggé megalapozza azt, hogy létrejött az a szerződés.

A legtöbb, amit elérhetsz, hogy a tartozásod egy összegben esedékessé válik (ha valami csoda folytán "semmis" vagy efféle lenne az a hitel, közjegyzői tartozáselismerés, meg a többi). Az menni fog?

gerbera317

Nos, hadd legyen mentségem, hogy egy napja regisztráltam be ide és nem néztem alaposan át, mi a szokás itt. Van, ahol a hosszú hozzászólások elkerülése érdekében kedveltebb a rövidítés. Utálok rövidíteni egyébként! Ígérem, igyekszem belejönni a fórumozásba is, soha nem fórumoztam még. :) Neked is Köszike, puszika, pacsika!
Kérdésem kiegészítéseként: az okiratban is "felekként" vannak említve, mint bank nevében jogosultként eljárók.

Kovács_Béla_Sándor

Konkrétabban a probléma: végrehajtás folyik. Feltehetően érvénytelenségi kereset lesz és nagyítóval nézve át minden dokumentumot, olvasva a Kjtv.-t és egyebeket, mint laikusban, felmerültek bizonyos kérdések az okirattal kapcsolatban is. Ha jól értelmeztem a Kjtv.120-130.§-okat, nem biztos, hogy elégséges az, ha a "felek" csupán kijelentik, hogy jogosultak a bank képviseletében eljárni és kötelezettségeket vállalni.Esetemben viszont ennyi történt, semmi utalás meghatalmazásra és egyebekre, illetve a személyi adatok is hiányosak. Emiatt irányult arra a kérdésem, hogy egyáltalán közokirat-e az okirat?(Túl azon, hogy a tartozáselismerés olyan összegre szólt, amit valójában meg sem kaptam.) Mivel minden aprónak tűnő dolog is lehet szalmaszál ilyenkor, így nem szőrszálakat hasogatok ezzel, hanem keresem a "fogható" pontokat. A másik kérdésem lényege pedig, hogy a hitelkérelem nyomtatvány általam történő aláírás után bank nem valós adatokkal töltötte ki az általam üresen hagyatott sorokat. Ez akkor derült ki (mivel szerződéskötéskor nem kaptam belőle másolatot), amikor nem túl rég bekértem a hitelbírálatot alátámasztó dokumentumok másolatait. Sem a jövedelem, sem az igényelt kölcsönösszeg nem valós benne és nem az én írásom. Emiatt kérdeztem, hogy ez okiratnak minősül-e, valamint ha igen, akkor történhetett-e okirathamisítás? Illetőleg ha ilyen, meghamisított adatokkal végezte bank a hitelbírálatot, és vállalt kockázatot, akkor mi az, ami emiatt neki felróható és mi az, amit nekem kell vállalnom? Köszönöm, ha válaszolnak!

Én meg azt hadd jegyezzem meg, hogy valaki már megint nem a valódi, konkrét problémáját adta elő.

„a céget képviselő felek”
Egy jogügylet során a cégeket nem "felek" képviselik, hanem maguk a cégek a felek. Mivel a cégek önmagukban cselekvőképtelenek, képviseletre szorulnak. Képviselő lehet a törvényes képviselő vagy meghatalmazott, stb. A törvényes képviselőnek nincs szüksége meghatalmazásra.
OFF
Nagyon zavaró ez a sok rövidítés, amit használsz. Látszik, hogy nem telefonról írsz, úgyhogy még csak mentséged sincs rá. Arról nem is beszélve, hogy azt, hogy 'szerz.-ről' technikailag is könnyebb és egyszerűbb és gyorsabb leírni úgy, hogy 'szerződésről', így a rövidítések használata eleve érthetetlen. Köszike, puszika, pacsika.
ON

Kedves Fórumozók! Véleményt kérnék a köv.-re: ha egy szerződés közj.okiratba van foglalva, mivel igazolható az, hogy a céget képviselő felek valóban jogosultak közj.előtt eljárni a cég nevében? Az okiratban közj. nem utal arra, hogy bármilyen meghatalmazás lenne, csupán annyit foglal okiratba, hogy a képviselők nyilatkozata alapján aláírás-mintájuk a földhivatalba megküldésre került. (jelzálogos szerz.-ről van szó) A Kjtv.-ből úgy értelmezem, hogy kötelező a meghatalmazás és annak okirathoz csatolása is, ill. az okiratba kötelezően utalni kell, hogy van meghatalmazás. Ha ez nincs, egyáltalán tekinthető-e közokiratnak? Más: okiratnak minősül-e az, ha egy nyomtatványt kitöltök, aláírok? (Tanukat nem kért.) Ha ez okirat, akkor a beadása után a hivatal nem valós adatokkal kitölti az általam üresen hagyatott rovatokat, ez esetben beszélhetünk-e okirathamisításról? (Jogvita miatt erről kb. 10 év múlva szerezhettem csak tudomást, amikor megkértem az ügy teljes dokumentációjának másolatait.) Köszönöm előre is!

Sása 77

Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
Tehát azt kell igazolniuk, hogy ők vásárolták.
A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Mind a házastárs, mind az ági örökös - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető. Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.

„A néhai nejemmel közösen gyűjtött MÁK illetve Lakástakarékra igényt tarthat-e az anyósom...??”

A hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban.

„Ha a közjegyző előtt nem tudunk megegyezni akkor biróság ”

Igen.

Tisztelt Fórum olvasója !
Szeretnék segítséget kérni !
Szeretet feleségemet hirtelen elvesztettem és az édesanyjával kell osztozkodni.../ 85 éves /
A néhai feleségem lakására ági örökséget jelentettek be/ Nejem nevére vásárolták, édesapja haszonélvezeti jóga , aki már elhunyt, illetve az OTP jelzálog is rajta van, de már hitel nincs / Hogyan tudják bizonyitani az ági vagyont..?? Kérhetem- e az 1/3 részt illetve haszonélvezeti jog így vonatkozik- e rá.
A néhai nejemmel közösen gyűjtött MÁK illetve Lakástakarékra igényt tarthat-e az anyósom...??
Ha a közjegyző előtt nem tudunk megegyezni akkor biróság ? Köszönöm a segítséget !

Ilyen veszély nem fenyeget, nem lottózik a mama. :)

Köszönöm még egyszer!

Egyébként lényegi különbség nincs, legfeljebb az, hogy a visszautasítás nem vonatkozhat a leszármazókra, tehát ez esetben valóban az unokáknak is vissza kell utasítaniuk a hagyatékot (kiskorúak esetén probléma ez néha a gyámhivatal miatt, de nagykorúaknál ez nem számít).
Esetleg előnye, hogy ha időközben mégis lottóötöst nyer édesanyád, akkor elhunyta után még eldönthetitek, mi legyen.

drbjozsef

Köszönöm szépen a gyors választ!

Vitamin,

Lemondani az örökségről az örökhagyó életében lehet, írásban kötött szerződéssel. Ha közjegyző előtt kötitek, akkor nyilvántartásba is kerül. Nem kell a leszármazónak is lemondania, ha a szerződésből egyértelműen kiderül, hogy rá is vonatkozik.

Visszautasítani az örökséget csak az örökhagyó halála után lehetséges, akár szóban is (pl. a hagyatéki tárgyaláson) érvényesen.

Lemondás : Ptk. 7:7§ - 7:9§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tanácsot szeretnék kérni.
Testvéreimmel szeretnénk lemondani az anyai örökségről(édesapánk már nem él), mert papíron vagyona nincs, tartozása viszont igen(adóstárs-hitel).
Van-e különbség aközött, hogy még életében mondunk le, vagy elég majd a jövőben, hagyatékkor? Van lényegi különbség?
És ha jól tudom, ugyanúgy, az unokáknak is le kell mondaniuk az örökségről(mindkettő nagykorú), hogy ne örököljék meg a tartozást.

Köszönöm!

Annyit tudsz magadon segíteni, hogy tárgyalás tartása nélkül kérd (kérjétek) a póthagyatéki eljárás lefolytatását, a végzésért pedig személyesen menjetek be egyszerre (ha többen vagytok) és mondjatok le a fellebbezési jogról, hogy egyből jogerős legyen. Legalább gyorsabban meglesz.

Köszönöm a választ!
Tekintettel az összeg nagyságára, az örökösök nem szeretnék, hogy a banknál maradjon az.

Ha az eredeti hagyatéki eljárásban átadták volna a betétet, akkor magasabb lett volna az eljárás díja.

Nem muszáj kérni a pórhagyatéki eljárást - legfeljebb a banknál marad a pénz.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbiakban ismertetettek kapcsán szeretnék segítséget kérni:
A hagyatéki végzés jogerőssé válását követően derült ki, hogy az örökhagyó nevén lekötött betét volt.
Előzőt az örökösök nem tüntették fel a hagyatéki leltárban. Ennek ellenére az illetékes bank állítása szerint azt, hogy az örökhagyó nevén a nevezett lekötött betét volt, megküldték az illetékes közjegyző részére.
A közjegyző viszont azt állítja, hogy ő nem kapott ilyet.
Kérelemmel fordultam az illetékes bank felé, hogy igazolják a közjegyző felé, hogy ők a lekötött betétről szóló információt megküldték a részére.
Mi a teendő ezek után, ha a közjegyző továbbra is azt mondja, hogy ő ezt nem kapta meg azt a hagyatéki eljárás során? Póthagyatéki eljárást (amely díjköteles) kell kezdeményezni az örökösöknek annak ellenére, hogy az illetékes bank azt mondja, ők megküldték a betétről szóló információt?
Mit tudnak tenni az örökösök, hogy fizetésre ismét ne legyenek kötelezettek? A közjegyző hivatalból javíthatja a végzést, amelyért akkor nem számol fel díjat?

Köszönöm szépen!

KBS,
nem kell. :)