tréleren szállított kocsi büntetése autópályán

Az autópályák, autóutak használatáért fizetendő bírság kiszabására, vagy pótdíj követelésére és a bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A szabályszegés miatt hozott határozatban közölt közigazgatási bírság megfizetésének határideje, a határozat kézhezvételétől számított 30. napon jár le.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban az ügyfél, a kézhezvételtől számított 8 napon belül előterjesztheti bizonyítási indítványát, beterjesztheti ezzel kapcsolatos iratait. Amennyiben ennek nem adnak helyt, a bírságot a 30. nap után valószínűleg adók módjára hajtják be, közvetlen letiltással.

Az alapvető jogok biztosának
Jelentése
az AJB-216/2012. sz. ügyben
(Kapcsolódó ügyek: AJB-6664/2010., AJB-1286/2010.)

Előadó: dr. Bassola Eszter
Az eljárás megindulása
Az elmúlt években több olyan panasz érkezett Hivatalomhoz, amelyben a panaszosok az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (továbbiakban: ÁAK Zrt.) eljárását sérelmezték. A beadványok előterjesztői az autópálya pótdíj mértékén felül többek között azt is kifogásolták, hogy amennyiben vitatják az ÁAK Zrt. követelését, az előterjesztett panasznak nincs halasztó hatálya, így ha elutasító választ kapnak, a pótdíj összege automatikusan a magasabb – 60 ezer forint körüli – összegre emelkedik. Tekintettel arra, hogy a beadványokban foglaltak felvetették a jogállamiság elve és a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye, a tisztességes eljáráshoz való joggal [Alaptörvény B) cikk 1) bekezdés] valamint a jogorvoslathoz való joggal [Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdés] összefüggő visszásság, vagy annak közvetlen veszélye gyanúját, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 20. § (1) bekezdése alapján vizsgálatot indítottam.

A megállapított tényállás
Az AJB 216/2012. számú ügyben a panaszos 2011. év elején terjesztette elő panaszát, mely szerint 2010. december 2-án pótdíjfizetési felszólítást kapott az ÁAK Zrt.-től. Eszerint 15.300 Ft pótdíj megfizetésére kötelezték, mivel az M3 autópálya ellenőrző kamerái 2010. november 24-én rögzítették, hogy gépjárművével érvényes autópálya matrica nélkül közlekedett az autópálya jobb oldali pályatest 20. kilométerszelvényénél.
A fizetési felszólítás tartalmazta a vonatkozó jogszabályokra, az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet (továbbiakban: Díjrendelet) valamint a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról szóló, többször módosított 37/2007. (III. 26.) GKM rendeletre való hivatkozást. A kiküldött levélhez az ÁAK Zrt. ugyancsak csatolt egy a pótdíj megfizetésének kötelezettségéről, mértékéről, határidejéről szóló tájékoztatót, amely az egyes díjkategóriák meghatározását, a pótdíj mértékének kategóriák és az idő múlása szerinti változását, a fizetés módját, ismerteti és az ügyfélszolgálati irodák működéséről is tartalmaz információkat. A tájékoztató végén szerepel, hogy „Felhívjuk figyelmét, hogy a panasznak a túloldali táblázatban rögzített időtartamok tekintetében nincs halasztó hatálya. […]”
A panaszos a fizetési felszólításon szereplő időpontban egy fóti bevásárlóközpontba szeretett volna eljutni. Az éjszakai látási viszonyok és rendkívüli sűrű forgalom mellett szeretett volna besorolni az M0 autópálya lekanyarodó sávjába, azonban itt egy baleset miatt hirtelen fékezésre kényszerült volna, amely további, akár személyi sérüléssel járó újabb balesetet idézhetett volna elő, hiszen hozzávetőlegesen – a megengedett – 100 km/h óra sebességgel közlekedett. Emiatt tovább kellett, hogy haladjon az autópályán, a legelső, mogyoródi lehajtóig utazott az autópálya fizetős szakaszán, ahol azonnal elhagyta azt. Ezalatt rögzítették az elektronikus ellenőrzés során a jogosulatlan autópálya használat tényét.
A panaszos levélben fordult az ÁAK Zrt.-hez, miután megkapta a társaságtól a fizetési felszólítást. Ebben jelezte, hogy önhibáján kívül kényszerült az autópálya használatra, azt a lehető legrövidebb időn belül el is hagyta. Panaszában az is szerepelt, hogy nagyon nehéz megélhetési körülményekkel küzd, svájci frank alapú hitelt vett fel, másfél éves kislányát nevelik feleségével, aki GYED-en van. A megélhetésre költségei kifizetését követően 20-25.000 Ft marad, amelyből nagyon komoly megterhelést jelentene a 15.000 Ft összegű pótdíj megfizetése.
A panaszos azt is megjegyezte, hogy amennyiben használta az autópályát, úgy mindig megváltotta a matricát és ennek alátámasztásául mellékelte az elmúlt időszakban megfizetett autópálya használati díjakat igazoló bizonylatokat. Beadványához ugyancsak csatolta a gépjárműve hiteltörlesztését igazoló dokumentumokat.
A panaszos egy héttel azt követően, hogy panaszát megküldte az ÁAK Zrt.-nek telefonon érdeklődött a társaság döntéséről, hiszen tartott attól, hogy az idő múlása miatt megemelkedik a fizetendő pótdíj mértéke. Az ügyfélszolgálaton arról tájékoztatták, hogy ügyében döntés még nem született és levelének halasztó hatálya van a fizetési felszólításban szereplő tájékoztatás ellenére. A panaszos végül 2010 decemberében vette kézhez a társaság levelét, mely szerint az ÁAK Zrt. lehetőséget biztosít az alap pótdíj (15.300 Ft) részletekben történő megfizetésére, azonban a méltányosság gyakorlásától teljes mértékben elzárkóznak a Díjrendelet, a 37/2007. (III.26.) számú GKM rendelet és az 5/2010. (II.16.) KHEM rendelet alapján. A panaszos hivatalomhoz előterjesztett beadványában sérelmezte, hogy az ÁAK Zrt. nem vette figyelembe, hogy baleset miatt nem tudott lehajtani az M0 autóútról és emiatt kényszerült az autópályára, valamint a társaság a nehéz anyagi körülményeire sem volt tekintettel.
A konkrét ügyben mellőztem az érintett szervek megkeresését, hiszen nagyon nehezen bizonyíthatóak adott esetben a felhajtás körülményei, a hatáskörömet szabályozó törvény (Ajbt.) pedig nem ad számomra lehetőséget bizonyítási eljárás lefolytatására. Az elmúlt időszakban Hivatalomhoz érkezett panaszok vizsgálati tapasztalatai pedig teljes rálátást engedtek a konkrét ügyben is sérelmezett problémára – a panaszok halasztó hatályának hiányára – illetve maga a probléma megítélése, a jogi szabályozás hiányának feltárása nem igényelt külön megkereséseket az ügyekben.

Érintett alkotmányos jogok

• jogállamiság elve és a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye] – „Magyarország független, demokratikus jogállam.” [Alaptörvény B) cikk 1) bekezdés
• jogállamiság elvéből következő tisztességes eljáráshoz való jog – „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.” [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés]
• jogorvoslathoz való jog – „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.” [Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdés]

Alkalmazott jogszabályok

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.);
2. Az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet (Díjrendelet)
3. A díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról szóló, többször módosított 37/2007. (III. 26.) GKM rendelet
4. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.)

A vizsgálat megállapításai

I. A hatáskör tekintetében
Az alapvető jogok biztosának feladat- és hatáskörét, valamint az ezek ellátásához szükséges vizsgálati jogosultságokat az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) határozza meg. Az Ajbt. 18. § (1) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár (a továbbiakban együtt: visszásság), feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az autópálya használat időpontjában hatályos szabályozás szerint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 3. § (1) bekezdése alapján a közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy – meghatározott feltételek teljesítése esetén – járművezetőként bárki igénybe veheti. A Kkt. 9/B. § (1) bekezdése értelmében az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak – illetőleg azok egyes szakaszai – és a műtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, fenntartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja. Ilyen szervezet az ÁAK, amely mindezek alapján közszolgáltatónak minősül.

II. Az érintett alkotmányos jogok tekintetében
Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam […] kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. A jogbiztonság tehát nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. [9/1992. (I. 30.) AB határozat]. Az alanyi jogok és kötelezettségek érvényesítésére szolgáló eljárási garanciák tehát a jogbiztonság alkotmányos elvéből következnek. Megfelelő eljárási garanciák nélkül működő eljárásban a jogbiztonság szenved sérelmet. [75/1995. (XI. 21.) AB határozat]. Az Alkotmánybíróság a 72/1995. (XII. 15.) AB határozatban a jogbiztonság elengedhetetlen követelményének minősítette, hogy a jogalkalmazói magatartás előre kiszámítható legyen. A testület értelmezésében jogbizonytalanságot teremt, ha a közigazgatási szerv az állampolgárokat a jogszabály túlbuzgóságból vagy hibás értelmezésből eredő indokolatlan zaklatásnak teszi ki. [49/1995. (VI. 30.) AB határozat].
A tisztességes eljáráshoz való jog az Alaptörvényben, korábban az Alkotmányban explicit módon nem nevesített, de az alkotmánybírósági gyakorlatban az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébe foglalt független és pártatlan bírósághoz való jog [Alaptörvény XXVIII. Cikk (1) bekezdés], illetve a 2. § (1) bekezdéséből [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés] eredő eljárási garanciák védelmének egymásra vonatkoztatásából tartalmilag levezetett alkotmányos alapjog (315/E/2003. AB határozat). Noha a tisztességes eljáráshoz való jog a gyakorlatban elsősorban a közigazgatási hatóságok eljárása során nyer értelmet, az ügyfelekkel, szerződéses partnerekkel, utasokkal kapcsolatos eljárásai során a közszolgáltatást végző szervektől is elvárható.
Az Alkotmánybíróság a tisztességes eljáráshoz való jog lényegéről kialakított álláspontját elvi jelentőséggel a 6/1998. (III. 11.) AB határozatban foglalta össze. Az Alkotmánybírósági határozatban rögzített megállapításokat utóbb több határozat is megerősítette. Eszerint a tisztességes eljárás követelménye olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni. Az Alkotmánybíróság a határozatban utalt arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog vagy alkotmányos cél, mert már maga is mérlegelés eredménye. [6/1998. (III. 11.) AB határozat, 14/2004. (V. 7.) AB határozat]
A jogbiztonság követelménye és a tisztességes eljáráshoz való jog – a közhatalmi tevékenység korlátaiként – önálló alkotmányjogi normaként érvényesülnek: gátját képezik a garanciális szabályok szándékolt félretételének, félreértelmezésének, a kiszámíthatatlanság okozta jogsérelmek bekövetkezésének.
Sokrétű követelmény-rendszert foglalnak magukba, amelynek kereteit és alapjait – elsődlegesen a jogalkotásra vonatkozó követelményként – a már idézett alkotmánybírósági esetjog alakította ki, de amelyet – a jogalkalmazás ellenőrzése során – a bírósági és az ombudsmani gyakorlat tölt ki további tartalommal, fejleszti tovább.
Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
Az Alaptörvény a jogorvoslathoz való jogot az alkotmányos alapjogok között rögzíti. A jogorvoslathoz való jog tárgyát tekintve a bírói, illetőleg a hatósági döntésekre terjed ki. A jogorvoslathoz való jog, mint alkotmányos alapjog immanens tartalma az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetősége. [5/1992 (I. 30.) AB határozat]
A jogorvoslathoz való jog törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges. Az érintettnek tehát minden olyan esetben, amikor azt az adott jogszabály lehetővé teszi, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az általa sérelmezett döntés ellen jogorvoslattal éljen. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogorvoslathoz való jog tényleges érvényesüléséhez a „jogorvoslás” lehetősége is szükséges, vagyis az, hogy a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát. [49/1998. (XI. 27.) AB határozat]
A jogorvoslati fórumnak ennek megfelelően döntési helyzetben kell lennie. A formális és a jogi szabályozás miatt eleve kilátástalan jogorvoslat nem kielégítő. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanakkor elégséges az egyfokú jogorvoslat biztosítása. [22/1995 (III. 31.) AB határozat]
A jogorvoslathoz való jog a rendes jogorvoslatra vonatkozik. Az alkotmányos követelményt ezért kielégíti az a szabályozás, amely az adott bírói (hatósági) döntés ellen a jogorvoslatot fellebbezés (rendes perorvoslat) útján lehetővé teszi. [1319/B/1993. AB határozat]

III. Az ügy érdeme tekintetében
A Kkt. 33/A. §-a szerint a külön jogszabály szerinti országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért díjat (használati díj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni. Az országos közutak Kormány által rendeletben meghatározott egyes szakaszainak használatáért a megtett távolsággal arányos díjat (útdíj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni. Az útdíj fizetésre kötelezettek körét a Kormány rendeletben állapítja meg.
A Kkt. 33/B. §-a szerint a díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve erre irányuló szerződés esetén a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit – a Kormány által jóváhagyott elvek alapján – a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg. Használati díj és útdíj egyidejűleg nem vethető ki egy járműkategóriára egyazon útszakasz használatáért. A használati díj és az útdíj nem tartalmazhat sem közvetett, sem közvetlen megkülönböztetést, így különösen tilos a diszkrimináció a gépjárművek nemzetisége vagy a gépjárművek tulajdonosának (üzemben tartójának) nemzetisége, illetve letelepedési országa, valamint a járművek nyilvántartásba vételi helye, illetve a közlekedési tevékenység kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.
A használati díj és az útdíj beszedésére jogosult szervezetek, valamint az […] általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén az országos közutak használatának díjáról szóló jogszabály szerinti pótdíj behajtása céljából, továbbá a […] meghatározott szervezetek a díjfizetés ellenőrzése és a hatáskörükbe tartozó pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés behajtására irányuló eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy a[z …] jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig kezelhetik a használati díjjal, vagy az annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíjjal összefüggő jármű-azonosító adatokat és a természetes személy üzemben tartó személyes adatait.
A Kkt. 33/B. § (5) bekezdése szerint amennyiben a használati díjat vagy az útdíjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat vagy az útdíjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
A jogszabály azt is tartalmazza, hogy ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás nem a tényleges üzemben tartó adatait tartalmazza, az (5) bekezdés szerinti határidő a tényleges üzemben tartó ismertté válásától számítandó. Az útdíj szedésére jogosult – külön jogszabály szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott – szervezetet a miniszter jogszabályban jelöli ki.
A Kkt. 33/C. § (1) bekezdése szerint a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak:

1. a gépjárművet megállítani, a gépjármű helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármű okmányait átvenni,
2. a feladat ellátása céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármű azonosító okmányait megvizsgálni,
3. a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve intézkedését kérni, és annak megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,

ca) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított, a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott mértékű szabályszegés esetén az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság kiérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – a járművet visszatartani,
cb) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított szabályszegés esetén – ha az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésére nem került sor – a közigazgatási bírság kiszabása érdekében a bizonyítékok megküldésével együtt értesíteni az illetékes hatóságot,

4. a díjköteles útszakasz azonnali elhagyását elrendelni,
5. a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyv átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni. Az intézkedésekről jegyzőkönyv, az úthasználó személyazonosító okmányairól és a gépjármű azonosító okmányairól másolat készítésére kizárólag jogsértés megállapítása esetén kerül sor.

A Díjrendelet szabályozza a díjfizetési kötelezettséggel, a díjfizetés módjával, a jogosultság érvényesítésével, a díj mértékével, az ellenőrzéssel, illetve a jogosultság módosításával kapcsolatos kérdéseket. A Díjrendelet 3. §-a szerint a díjat előre, a jogszabályban meghatározott érvényességi időtartamok valamelyikére kell megfizetni. A díj megfizetésének ténye úthasználati jogosultságot (a továbbiakban: jogosultság) keletkeztet. A jogosultság gépjárműhöz kötött adatait (forgalmi rendszám, a gépjármű és a vontatmány megengedett legnagyobb össztömegének értékét) a forgalmi engedélyben szereplő hatósági bejegyzésnek megfelelően kell megadni. A jogosultság a megadott időtartamon belül minden díjköteles útszakaszra érvényes. Az 5. § (1) bekezdése szerint a jogosultság rögzítése csak elektronikus úton történhet.
A jogosultság csak akkor érvényes, ha a vásárló a vásárlást és az érvényességet nyugtázó értesítést megkapta, vagy a vásárlás során az ellenőrző szelvény eladói példányát aláírta és kézhez kapta az ellenőrző szelvény vevői példányát. Az aláírás vagy az elektronikus értékesítési csatornák esetében az elektronikus megerősítő válasz azt igazolja, hogy az ellenőrző szelvény a valóságnak és a vásárló akaratának megfelelően tartalmazza az összes tényt és adatot. A 7. § szerint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezet (a továbbiakban: díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezet) a megfelelő jogosultság megvásárlását a forgalmi rendszám és a díjkategória alapján ellenőrzi. Megállítás útján történő ellenőrzés alkalmával a gépjármű vezetője köteles az ellenőrző pontnál megállni, a díjkategória ellenőrzésére a gépjármű és a vontatmány forgalmi engedélyét a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezet ellenőrének átadni. A díj megfizetése a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról szóló miniszteri rendelet szerinti díjköteles útszakasz – a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint lakott területnek minősülő részei kivételével – bármely pontján ellenőrizhető.
A Díjrendelet 7/A. §-a szerint, ha a gépjármű az ellenőrzéskor nem rendelkezik érvényes jogosultsággal, jogosulatlan úthasználat miatt a gépjármű kategóriájának megfelelő pótdíjat kell fizetni. Ha a gépjármű az ellenőrzéskor a gépjárműre egyébként irányadó díjkategóriához képest alacsonyabb díjkategóriába tartozó, érvényes jogosultsággal rendelkezik, akkor – az azonos árú, 1 napos jogosultság kivételével – az alacsonyabb és az egyébként irányadó díjkategóriához rendelt pótdíjak különbözetét kell megfizetni.
Az ellenőrzés eredményeként a pótdíjfizetési kötelezettség megállapítása céljából a kötelezett adatait a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezet a személy-, és a jármű azonosítására alkalmas okmányai alapján vagy a járműnyilvántartás adatai alapján állapítja meg. A pótdíj utólagos megfizetésére a gépjármű – a közúti közlekedési nyilvántartási szervezet nyilvántartása szerint a jogosulatlan úthasználat napján nyilvántartott – üzemben tartója, üzemben tartó hiányában a gépjármű tulajdonosa köteles. A pótdíjat az ÁAK Zrt. szedi be. Megállítás útján történő ellenőrzés esetén a pótdíjat a díjfizetés ellenőrzésére jogosult további szervezetek is beszedhetik.

A pótdíj mértéke:
Fizetési határidő D1 díjkategória D2 díjkategória D3 díjkategória D4 díjkategória
30 napon belül 14 875 forint 41 275 forint 63 000 forint 79 375 forint
30 napon túl 59 500 forint 165 100 forint 252 000 forint 317 500 forint

Szeretném megjegyezni, hogy a konkrét ügy időpontjában hatályos szabályozás szerint a Díjrendelet alapján a pótdíjak mértéke 15 napon belül és azon túli befizetések szerint változott, azóta a Díjrendelet 2012. január 1-jétől hatályos módosítása szerint a pótdíjak mértéke a fentiek szerint 30 napon belül és azon túli befizetések szerint változik és a később fizetendő pótdíj összege is csökkent a korábbi szabályozáshoz képest.
Jogosulatlan úthasználat esetében megállítás útján történő ellenőrzéskor a helyszínen a gépjármű vezetője köteles a megfelelő pótdíjat vagy a pótdíjkülönbözetet megfizetni. Jogosulatlan úthasználat esetén, ha helyszíni pótdíjfizetésre nem kerül sor, a pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés a külön jogszabály szerinti fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30. napon jár le. Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a fizetési felszólítást nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a fizetési felszólítás „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot – ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Mentesül a pótdíjfizetési kötelezettség alól az, aki a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül az ÁAK Zrt. ügyfélszolgálatán bemutatja a jogosultság megvásárlását igazoló ellenőrző szelvényt vagy nyugtázó értesítést. Egy naptári napon belüli jogosulatlan úthasználatok esetén egy pótdíjfizetési kötelezettség keletkezik.
A Díjrendelet lehetőséget biztosít a pótdíj maximalizálásának kérésére a következők szerint. Jogosulatlan úthasználat esetében az úthasználó, az üzemben tartó vagy a tulajdonos a pótdíjfizetési felszólításról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 naptári napon belül írásban, vagy személyesen az ÁAK Zrt. vagy az általa bevont közreműködő ügyfélszolgálati irodájában kérheti a pótdíjfizetési kötelezettség maximalizálását kettő pótdíjfizetési kötelezettségre, amennyiben a pótdíjfizetési felszólításban megjelölt jogosulatlan úthasználat és a pótdíjfizetési felszólítás kézhezvétele között eltelt időben kettőnél több pótdíjfizetési kötelezettsége keletkezett. A kérelem az első felszólítás kézhezvételétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújtható be. A tulajdonos vagy üzemben tartó naptári évenként egy rendszámra vonatkozóan csak egy alkalommal nyújthat be kérelmet. A maximalizált pótdíjat a kérelem befogadásától számított 15 napon belül kell megfizetni, ennek elmulasztása esetén a pótdíj a kérelem figyelmen kívül hagyásával kerül megállapításra a 7/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint. Hangsúlyozom, hogy megállapításaimat ugyan a konkrét ügy alapján teszem, de annak alapjául szolgálnak az elmúlt évben a hivatalomhoz előterjesztett panaszok is, amelynek együttes tapasztalatai alapján alakítottam ki álláspontomat.
Azt is ki kell emelnem, hogy a közút kezelője által küldött, legutóbb a Hivatalomhoz AJB-6354/2012. számon iktatott ügyben a panaszos által mellékelt 2012. július 6-án kelt irat szerint is a közszolgáltató arra hívja fel az autós figyelmét, hogy a reklamációnak a táblázatban rögzített időtartamok tekintetében nincs halasztó hatálya.
Amint az a fentiekből is megállapítható, az ÁAK Zrt. eljárására vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket az autópálya-kezelő által küldött fizetési felszólításokat vitató panaszok kezelésével kapcsolatban. A Hivatalomhoz előterjesztett panaszok vizsgálatai során szerzett tapasztalataim alapján megállapítható, hogy az ÁAK Zrt. panaszokra adott válaszának határidejével kapcsolatban, azok elbírálása módjával kapcsolatban nincsenek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek iránymutatást adnának, szabályoznák azt. Az Alkotmánybíróság fent jelzett döntéseire figyelemmel a jogorvoslathoz való jog, mint alkotmányos alapjog immanens tartalma az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetősége. E tekintetben sem található semmilyen szabályozás, a benyújtott panaszokat minden esetben az autópálya kezelő bírálja el, panaszosok pedig a válasz kézhezvételét követően fordulnak Hivatalomhoz, az ÁAK Zrt. eljárását sérelmezve.
A vonatkozó szabályozás áttekintése és a Hivatalomhoz eljuttatott beadványok vizsgálati tapasztalatait összevetve megállapítom, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jogállamiság elvével, a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonsággal, illetve a jogorvoslathoz való joggal összefüggő visszásságot okozott azzal, hogy az autópálya használattal összefüggésben nem szabályozta a kötelezett (az autós) panasz/kifogás előterjesztési lehetőségét a közútkezelő (ÁAK Zrt.) által kiállított fizetési felszólítással szemben.
Ugyancsak a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonsággal, illetve a jogorvoslathoz való joggal összefüggésben állt elő visszás helyzet azzal, hogy elmaradt a közút kezelője által kiállított fizetési felszólításokkal szembeni panaszok elbírálása mikéntjének (így különösen mely szerv, mennyi időn belül kell, hogy döntsön) megfelelő szintű szabályozása.
A Hivatalomhoz eljuttatott beadványok előterjesztői sok esetben azt sérelmezték, hogy amennyiben vitatták a közút kezelőjének eljárását, a jogosulatlan autópálya használat tényét, elutasító válasz esetén, a pótdíj mértéke automatikusan a magasabb összegre emelkedett. Ez a gépjármű esetén a következőképpen alakul: 30 napon belüli befizetés esetén a pótdíj mértéke 14.875 forint, mire a válasz megérkezik, 30 napon túli befizetésnek számít a teljesítés és így az érintettnek akár 59.500 forintot kell megfizetnie. D2 díjkategória esetén pedig 41.275 forint a 30 napon belüli befizetés esetén a pótdíj mértéke, 30 napon túl pedig 165.100 forintra növekszik ez az összeg. Önmagában a pótdíjak mértékének alakulása és az, hogy az előterjesztett panaszok nem rendelkeznek halasztó hatállyal – amely a közútkezelő által kiküldött fizetési felszólításokban kifejezetten szerepel – álláspontom szerint a jogorvoslathoz való jog kiüresedését jelentik az autópálya használatot vitató panaszok előterjesztése során. Az autósok ugyanis nem kockáztatják meg azt, hogy ilyen magas összegű pótdíj megfizetésének terhe mellett vitassák az ÁAK Zrt. követelését, még ha egyértelmű is az az érv, amely alapján mentesülnének a pótdíj megfizetése alól.
Az autópálya használattal kapcsolatban utalni szeretnék a közelmúltban – az AJB 5873/2012. számú ügyben – kiadott jelentésemre, amelyben olyan esetben kötelezte az ÁAK Zrt. pótdíj megfizetésére a panaszost, amikor autóját – iratokkal igazoltan – ellopták, így nem ő közlekedett az autópályán. Az AJB-6354/2012. számú ügyben készült jelentésemben pedig olyan autóra vonatkozóan küldött ki az ÁAK Zrt. fizetési felszólítást, amely a megküldött fotó alapján egyértelműen, szabad szemmel is jól láthatóan más autóról készült, annak csak a gyártmánya volt azonos, a típusa, színe, az autó elejének megjelenése egyaránt különböző volt. Utóbb az ombudsmani vizsgálat tárta fel, hogy egy betű eltért az autópálya kezelője által azonosított rendszámban és így beazonosítható volt az autópályát használó jármű.
Ezek az esetek is alátámasztják azt, hogy mennyire fontos a jogorvoslat menetének szabályozása az autópálya használat során és annak rögzítése, hogy az előterjesztett panaszok halasztó hatállyal rendelkeznek a fizetési kötelezettség vonatkozásában. Előzőekkel összefüggésben vizsgálatom eredményeképp megállapítottam, hogy ugyancsak a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonsággal, illetve a jogorvoslathoz való joggal összefüggésben visszás, hogy a fizetési kötelezettség vonatkozásában elmaradt a közút kezelője által kiállított fizetési felszólításokkal szembeni panaszok halasztó hatályának – az autópálya használat esetére vonatkozó – rögzítése.

Intézkedésem
Tekintettel arra, hogy a jelentésben jelzett visszásságok az adott kérdések jogi szabályozásának hiányaira vezethetőek vissza, azok megszüntetése és jövőbeni megelőzése érdekében, az Ajbt. 37. §-a alapján felkérem a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a jelentésben meghatározott szempontok figyelembevételével, kezdeményezze az autópálya használattal összefüggésben az autópálya kezelője által kiállított fizetési felszólításokkal szemben előterjesztett panaszok ügyintézése keret-, és részletszabályainak kidolgozását.

Budapest, 2012. december

Prof. Dr. Szabó Máté

Nahát, erről még nem hallottam. Kösz az infót.
Viszont azt nem tudtam kideríteni, hogy a hivatkozott szabályok kidolgozása hol tart.
Egyelőre várom az áak döntését...

Az ÁAK válasza: pótdíj törölve.

Szerencsésnek mondhatom magam, mert a szállító autó fizetett útdíjat. Ha nem tette volna, akkor lehet hogy máshogy alakul a történet. Logikailag persze nem függ össze az ő matricája az én út(nem)használatommal, az ÁAK mégis összekötötte a két dolgot.

Hurrá.

„ÁAK mégis összekötötte a két dolgot.”

És ezt a törlés megtörténtéből következtetted ki, vagy az ÁAK közölte veled?

Győzött az igazság!

"És ezt a törlés megtörténtéből következtetted ki, vagy az ÁAK közölte veled?"

Következtettem, de nem pusztán a törlésből, hanem annak körülményeiből, az általuk közöltekből.

Még a történet elején az áak ügyfélszolgálata súgta telefonon, hogy segítené a helyzetemet, ha a panaszomban megadnám a vontatást végző autó rendszámát, mert szeretnék ellenőrizni, ő jogosan használta-e az utat. Szerintem nem kéne hogy összefüggjön az én panaszom az ő matricájával.
Azaz szerintem: ha a vontató kocsi nem fizetett útdíjat, akkor pótdíjazható, de a szállított kocsi akkor sem.
Lehet, hogy mindez melléduma volt az áak részéről, mint ahogy az ellenőrzéskor általuk készített túl sötét ill. kitakart fotó is. (Pontosan ezért próbáltam rávenni őket a fotó megmutatására ott a történet legelején, mert ha azon mégiscsak látszik valami, az csak engem igazolhat.)

Én a panaszos levelemben megírtam a vontató kocsi rendszámát és csatoltam a vontató tulajdonosának nyilatkozatát a szállítás tényéről. Ezen kívül két eléggé elmosódott fotót is küldtem, amiken annyi látható, hogy az általam leírt konfigurációban valami hasonló autó szállítása történik. Egyébként a fotók valósak, aznap éjjel készültek, útközben. A fotóküldést is telefonon javasolták, de az végül nem derült ki, hogy a vizsgálatban a fotókat felhasználták-e.

A vizsgálat során megállapították, hogy a vontató gépkocsi jogosan használta az autópályát, ezért ugyanezen gépkocsi tulajdonosának nyilatkozatát elfogadva törölték a szállított gépkocsira kirótt pótdíjat.
Az általuk közöltekből szerintem két dologra lehet következtetni:
1. az áak szerint a fenti két dolog összefügg
2. a két dolog nem függ össze, de az áak úgy gondolja, hogy jó ötlet ezt az összefüggést sugallni...

Én meg úgy gondolom, hogy mindkettő helytelen, jogtalan.

Sejtettem...

Huntah, ez a topik nem arról szól, hogy jogos-e a tréleren szállított autó pótdíjazása. Persze, hogy győzött az igazság, mert ez kezdettől fogva nem volt kérdés. Mégis meglehetősen hosszúra sikeredett a topik, ennek oka pedig benned, illetve a kérdezési kultúrádban keresendő. Mert kombinálsz és következtetsz, és kombinálsz és következtetsz, és még mindig kombinálsz és következtetsz. Tudd, meg, hogy nincs az a hatósági ügy, ami ennyire bonyolult lenne. Másfél képernyőn elférne ez a topik, ha a nyitókérdésed ennyi lett volna:

"Autópályán tréleren szállították az autómat. Az ÁAK-tól kaptam egy pótdíjfizetési felhívást. Jogos ez? És ha nem, mit tegyek?"

Erre kaptál volna néhány használható választ, többek között tőlem is (krákogás nélkül).

Ehelyett olyan nehezen és sokára köhögted ki azokat az információkat, amiknek a birtokában hasznos választ lehet adni, hogy ha ez egy jogvesztő határidős ügy lenne, akkor kifutottál volna minden létező határidőből. Szerencséd volt, hogy ez "csak" egy pótdíjfizetési felhívás volt, és a "panaszodat" is értette az ÁAK, mert akár rosszul is járhattál volna.

Ezt most azért írom le neked, mert kerülhetsz még olyan helyzetekbe, ahol 15 napod van arra, hogy belevágj a jogorvoslati kalandba, márpedig az előzményben megismert hozzáállásoddal ezt a határidőt nem tudnád tartani. Tehát ha a jövőben olyan "levelet" kapsz, amelynek a tartalmával nem értesz egyet, akkor azzal, akihez segítségért fordulsz (mindegy, hogy a fórumhoz vagy ügyvédhez, vagy vajákos asszonyhoz), az alábbiakat kell közölni:

• mi történt (de csak röviden)
• mit kaptál (határozat, felszólítás stb., pótdíjról, bírságról, letöltendőről (ugyanis nem mindegy!))
• kitől kaptad (rendőrség, bíróság, MOKK, adóhatóság, végrehajtó)
• mire szólítanak fel (fizesd meg, nyilatkozz róla, ereszd el, köpd ki, üld le)
• mire alapozzák a felszólítást (vagyis mit követtél el szerintük, és az milyen jogszabályt sért)
• milyen jogorvoslati lehetőséget biztosítanak
• miért vitatod a felszólítás jogosságát (mert ott se voltál, nem hajtottál gyorsan, nem te voltál, a kocsit csak szállították stb. (a "de hát hogy", "nehogymá", "csakazértis" nem kellenek).

És egy szóval sem többet. A nyitókérdésedből pedig éppen ezek nem derülnek ki (na jó, a tréler csak-csak). Úgyhogy hajrá!

Akkor zárásként még másfél képernyőnyi szájtépés. :)
Tudom, másképp fogalmaz az ember és másképp értékeli az élcet, ha a saját bőréről van szó. Látok helyzeteket kívülállóként és látom a saját helyzetemet pl itt. Utólag látom, hogy az elején fogalmazhattam volna pontosabban. Aztán a hangulatkeltésből majdnem lett flamewar. A végére meg egészen kisimult a szócsata. Most már könnyen dumálok én is, mert meg vagyok nyugodva...
Fórumozok itt-ott legalább 15 éve. Nyúltam már parázs vitákba, nem gondoltam, hogy rosszul fogok kérdezni. Te is lehettél volna hamarabb ilyen konstruktív, és ha ez nem jön be, csak azután troll. Na mindegy, ezen túl vagyunk.

Azt hiszem, azért is lett hosszú a kérdésem, mert a saját ügyem mellett a jogállamiság kérdését is próbáltam felvetni (nem kevés érzelemmel dúsítva) utóbbit sikertelenül és értelmetlenül.
Néhány "mi lett volna ha" kérdés nyitva maradt, majd felteszem őket, ha aktuális lesz, de remélem nem lesz.

Javaslom a pontokba szedett kérdéseket a "felhívás... Tisztelt Fórumozó" alatti szövegrész helyére beilleszteni, hátha olvassa a szerkesztőség, az hasznos lenne. De ugye nem olvassa. :)

Ja igen... a következtetésem egyébként - azon túl, hogy felesleges - vajon hibás-e vagy nem?

Üdvözlök mindenkit.
2024október utolsó hetében a németországon lerobbant autómat, egy kedves tréleres úr szállította a magyarországi lakhelyemre.
Most a probléma.
Kint dolgozok , dec 12-én utaztam haza ahol várt egy értesítő hogy küldeményem érkezett a NÚSZ-tól. Nos ezt sajnos már nem tudtam átvenni. Gondolom erről a tréleres szállításról lehet szó , mivel még az év Májusában letettem kint a kocsit és onnantól nem használtam saját vagy más gépjárművét.
Két emailt küldtem ennek a NÚSZ-nak , de még válasz nem érkezett.
Tanácsot szeretnék kérni hogy tudhatnám meg tőlük hogy mit is "akarnak" tőlem. Mondjuk , pénzt azt tudom. De hogy konkrétan miről is van szó?
Tisztelettel.

budras1,

Valószínűtlen, hogy egy sima emailre majd releváns infóhoz jutsz.
Ellenben ha bemész valamelyik ügyfélszolgálati irodába, akkor valszeg igen.
https://nemzetiutdij.hu/…felszolgalat

Az a gond hogy ezeknek se levelezési címük se a telefont nem veszik fel. Én németben vagyok nem tudok bemenni csak úgy.
Azért kellene egy jó ötlet hogy lehet ezeket elérni.
De azért köszönöm szépen a segítséget

Szerintem van azon a honlapon levelezési cím is.

https://nemzetiutdij.hu/…io/kapcsolat