új Pp. tapasztalatok

Nem a Pp.-re kellett volna hivatkoznia, hanem a Fmh. 24. § (1) k) pontra és a 20. § (1) a) pontjára. [2018. január 1. óta hatályos szöveg.]
Itt nem az értelmezés a hibás, hanem a rendelkezés ésszerűsége és indokoltsága vitatható. Hiszen a gazdasági társaság, alapítvány, egyesület törvényes képviselője nyilvános és közhiteles adat, amelyet a közjegyző, bíróság minden nehézség be tud szerezni, ha szüksége van rá.

(Utasított már el törvényszék is - még a régi Pp. alapján, mert nem adtam meg valamely cégadatot, amelyet saját maga tartott nyilván.)

Én még keresetlevelet nem nyújtottam be, de fizetési meghagyásunkra mondta a közjegyző, hogy szerinte abban is a keresetlevél tartalmi elemeinek kell szerepelnie, és utasította vissza, mert nem volt benne az alperes ügyvezetőjének az adata. Szívesen megfellebbeztem volna, csak illetékek, díjak szempontjából nem érte volna meg.

Lemaradt a vége: szóval könnyen együtt tudok elni azzal, hogy nekik ciki.

Nekem biztosan cikibb volt felhívni az ügyfelet fél éve, hogy nem mi csesztük el, hanem a bíró nem ismeri az elektronikus kapcsolattartás (adathordozós benyújtás) szabályait és ne aggódjon, nem bukta el a több mint 1 milliárdos pert.

Valaki nyilván nem mondd igazat.

Lehet a keresetlevelet úgy készíteni, mintha hülyéknek szánnád - de nem ciki a bíráknak, ha csak így meg át rajtuk?

https://bpbar.us3.list-manage.com/track/click?…

„A vizsgálat eredménye szerint a Fővárosi Törvényszékre és az illetékessége alá tartozó kerületi bíróságokra 2018. január 1. és 2018. január 31. napja között 2415, az új Pp. hatálya alá tartozó ügy érkezett. Ezek közül mindössze 110 darabot utasítottak vissza a Pp. 176. §-a alapján, amely az összes beérkezett ügy 4,55%-a.”

Érdekes.

Mi a keresetlevelet mindig mellékletként csatoljuk (egy pdf, amiben ott van az összes melléklet is; kivéve ha a mellékletek száma miatt ez nem kezelhető), magát a keresetlevelet pedig egy "hülyebiztos", az iratmintatárból átalakított fájlba írjuk. Plusz van pipálós checklistünk - ez mondjuk szerintem szánalmas, hogy ez egy keresetlevél beadás és még így is izgul az ember. Ja és print screeneljük a beadás teljes folyamatát - s ez már háromszszor jött jól, amikor hiba volt az informatikai rendszerben/a fogadó félnél.

Kettőt adtunk be, az egyiket 10 napon belül visszautasították, a másikat alighanem befogadták, mert három hét alatt nem jött se hiánypótlás, se más.

Őszintén szólva azt hittem, hogy a visszautasítás személyes ellenszenv miatt van - és ez lenne a jobbik eset. Ha ugyanis ez a fajta hozzáállás általános a fővárosi bíróságokon, az egy nagyon kedvezőtlen, a pergazdaságosságot, hatékonyságot éppenséggel nem szolgáló, a bírói és az ügyvédi hivatásrend viszonyát azonban rontó tendencia.

Mert ne gondolja senki, hogy Szilveszter éjszakáján minden ügyvéd elfelejtett keresetet készíteni. Ez a "kötelező kellékek hiánya" az esetek elsöprő többségében nem valódi hiányosság, hanem jogértelmezési különbség. Konkrétan arról van szó, mit kell a "keresetlevél" alatt érteni. (Tudniillik a Pp. 170. § szerint ennek kell egy sor meghatározott adatot tartalmaznia. Pl. eljáró bíróság, felek neve, perbéli állása stb.)
A visszautasító bírók szűken értelmezik a 'keresetlevél' fogalmát, szerintük az csak és csakis az elektronikus nyomtatvány 8-as lapját jelenti. Tehát hiába jelölted meg a nyomtatvány Alapadatok lapján az eljáró bíróságot, hiába töltötted ki az 1-es lapon a felperes adatait, a 2-esen az alperesét, ha nem ismétled meg mindezeket a 8-as lapon is, visszautasítanak.

A kamarának kellene fellépnie ez ellen a rendkívül rugalmatlan és teljesen értelmetlen gyakorlat ellen.

Hát, a kamara ezt állítja. :P
Ezek szerint csak akkor bukja az ember 10%-ot, ha másodszor is szarul nyújtja be (vagy nem nyújtja be másodszor). Szerencsére még nincs erről tapasztalatunk (remélem, nem is lesz).

Obudafan, KBS, ti adtatok már be új pp-s keresetet?

Ezt én is olvastam, és az merült fel bennem, hogy igaz-e, hogy „Újbóli benyújtás esetén nincs 10%-os illetékkövetkezmény.”

Vagyis az új Pp-t úgy kell értelmezni, hogy abból, hogy kimaradt belőle a régi Pp-be betoldott azon szabály, hogy az újbóli beadás esetén nem használható fel a 10% lerótt mérsékelt illeték, az következik, hogy most illeték szempontjából tényleg büntetlenül lehet első körben elbukni a keresetet?

A tegnapi BÜK hírlevélből:

„Minden órában várjuk a Fővárosi Törvényszék vezetőjétől azt a hivatalos tájékoztatást, hogy tulajdonképpen mi is történt januárban az ügyvédek keresetleveleivel. Informálisan már tudjuk: Budapesten 5000 körüli lehetett a benyújtások száma és pár tucat úszta meg a visszautasítást. A fő ok: a Pp. 170. §, illetve a 7. § szerinti kötelező kellékek hiánya. Újbóli benyújtás esetén nincs 10%-os illetékkövetkezmény.”

Nálatok mik a tapasztalatok, volt már akinek átment a szűrőn a keresetlevele? Mi új Pp.-s keresetet február 1. napján nyújtottunk be először, még nincs róla hír.