követelés és végrehajtás elévülése

Az elévülés az időmúlásnak az a joghatása, hogy az elévült követelést már nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Ez az alapelv.
Az alapelvtől eltérően, mindenki (még a Ptk. is) közvetkezetlenül használja azt a kifejezést, hogy “a követelés elévült”. A követelés ugyanis nem évül el, illetve, az elévüléssel nem szűnik meg. Az érvényesíthetősége az, ami elévül! Az adós pedig örök életében adós marad, ugyanúgy, mint ahogyan a gyilkos is örök életében gyilkos marad. Ezt támasztja alá az is, hogy mindaddig, amíg az elévült követelés adósa fel nem szólal, jogszerű az ellene folytatott végrehajtás, illetve, ha elévült követelést megfizetnek (vagy behajtják), az már nem követelhető vissza.
Az Art. és az Avt. az ellenkező irányból következetlen: Mindkettő a végrehajtáshoz való jog elévüléséről beszél, pedig az adótartozás elévülése az az adótartozás megszűnésével azonos, tehát az adós itt nem marad örök életében adós.
A Vht. duplán is következetlen, amikor azt mondja, hogy végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el; hiszen nem a végrehajtási jog, hanem a végrehajtáshoz való jog ami elévül (a végrehajtási jog valami egészen más dolog), a végrehajtandó követelés pedig eleve nem évül el, illetve, logikailag helytelen ilyesmiről beszélni.
Akkor tisztulna a kép, ha a Ptk. inkább a követelés érvényesítéséhez való jog, a Vht. pedig a végrehajtáshoz való jog elévüléséről beszélne. Az Art. és Avt. pedig úgy jó, ahogy van.
A bűnügyi költség sem nem adótartozás, sem nem adók módjára behajtandó köztartozás, azonban a behajtása az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik, és az adótartozástól eltérően, végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

„A követelés elévüléséről az Avt/Vht nem rendelkezik”
De, rendelkezik, az Avt. 125/A. § (7), amint alább írtam.

Ha jobban tudod, miért kérdezed?

Kedves Hozzászólók,

Kiindulási pontként, esetemben vannak és voltak végrehajtási cselekmények, amelyek folyamatosan megszakították a végrehajtáshoz való jog elévülését, ez nem is vitás részemről.Tehát pusztán ennek alapján a végrehajtási jog nem évült el.

De összekeverünk két dolgot: a követelést és annak elévülését, amit kizárólag az új Ptk. szabályoz, és a végrehajtáshoz való jogot és annak elévülését, amit a Vht és Avt szabályoz. Ez két teljesen különböző fogalom, több esetben egymástól függetlenül, bizonyos esetekben egymástól függve működnek!

Az Avt/Vht alapján a végrehajtási cselekmények kizárólag a végrehajtási jog elévülését szakítják meg újra meg újra, de a követeléshez való jog elévülését nem, mert utóbbit külön a Ptk alapján kell vizsgálni. A követelés elévüléséről az Avt/Vht nem rendelkezik, nem is rendelkezhet.

Továbbá, ha a Ptk. alapján a követelés elévült, akkor a végrehajtáshoz való jog mindenképpen elévül, utóbbinak hiába megszakította végrehajtási cselekmény az elévülését, akkor is elévültnek kell tekinteni a követelés elévültsége okán (olyan nincs, hogy utóbbi továbbra is hatályban maradjon).

Olyan esetben (szerintem az én esetem ilyen), amikor a követelés elévülése nem függ a végrehajtási cselekményektől akkor elsődlegesen a követelés elévülésének bekövetkezését kell vizsgálni, új Ptk. alapján. És amennyiben ez bekövetkezett, akkor a végrehajtási jog is mindenképp elévült.

Eddig egyet tudunk érteni?
Vagy ha valahol hibás a logikám, kérem gondolják át, hálás vagyok minden észrevételért.

Csaladapa47,

Szerintem alapvetően máshogy kellene ezt megközelíteni, ez nem a Vht., hanem az Avt. világa.

A bűnügyi költség végrehajtható okirata nem a jogerős ítélet, hanem a bíróság NAV-nak küldött megkeresése, Avt. 29. § (1) 10. c) és 125/A. §.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Az elévülési szabály az Avt. 125/A. § (7): „A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtásához való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.”

Ennek a pénzkövetelésnek az elévülésére szerintem a követelésekre vonatkozó, Ptk. szerinti ötéves általános elévülési szabályt kell alkalmazni, jobb híján. Ha pedig az elévülés beállta előtt indult végrehajtás, akkor a fenti 125/A. § (7)-t kell alkalmazni. Az elévülés kezdete az esedékesség, ami nem az ítélet jogerőre emelkedésének napja, hanem a jogerősítő végzés kézbesítésének napja plusz az ítélet szerinti x nap fizetési határidő.

(Zárójelben: Az Avt definiálja a tartozás fogalmát, 7. § (1) 22., amiben az én olvasatomban a bűnügyi költség nincs benne. Ezért NEM alkalmazható a 19. § (1) a tartozás végrehajtásához való jog elévüléséről, miszerint „a tartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.” )

A kérdés szerintem esetedben az, hogy (i) az esedékességtől számítva öt éven túl kereste-e meg a bíróság a NAV-ot, és ha nem, akkor (ii) a megkeresés óta volt-e olyan időszak, amikor a NAV öt éven át nem végzett végrehajtási cselekményt? Ha bármelyikre igen a válasz, a követelés elévült. Ezekre csak a bíróság meg a NAV tud válaszolni, más nem.

(Zárójelben: A mai szabályokat vettem alapul, nem néztem meg az átmeneti szabályokat arról, amikor a törvényszéki végrehajtóktól a NAV átvette ezeket az ügyeket. Azok lehet, hogy módosítanák a fentieket.)

Most vagy kísérteties módon ugyanaz a problémád, mint valakinek pár hónapja, szinte ugyanazon szóhasználattal, vagy újra elővettük ugyanazt.
Egyszerűsítsük le a kérdést : MILYEN végrehajtási cselekmény történt? Mert az sugallod, valami volt, csak OLYAN nem, ami egy megszakítási eljárás után történt.

Tisztelt Fórumozók,
tudnátok segíteni a következőben?

Egy bűnügyi költség, mint követelés, elvileg elévülhet annak ellenére, hogy történnek végrehajtási cselekmények?

2017.10.20-án jogerős ítéletben kiszabott bűnügyi költségről van szó, tehát új Ptk. és Vht. vonatkozik rá, az 5 év rég eltelt.
A bűnügyi költség olyan különleges követelés, ami egy bírósági eljárásban keletkezett (előtte nem állt fenn), a jogerő bekövetkezésekor végrehajthatóvá vált, és megindult az elévülése.
Ezt az elévülést semmi sem szakította meg, amit az új Ptk. a 6:25 § 1) bek. felsorol.
Ezekből kiemelem, hogy a nem következett be a c) pont sem, vagyis az elévülés megkezdése után nem történt olyan, \"a követelés kötelezettjével szembeni bírósági eljárás\", amiben \"a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott\" volna. Maga az alapeljárás (aminek a végén kiszabták a bűnügyi költséget) nem tekinthető ilyen, elévülést megszakító eljárásnak, hiszen a lezárásáig még meg se kezdődött az elévülés, tehát fogalmilag kizárt. Később pedig más bírósági végrehajtható eljárás nem történt.
Fontos még a 6:25 (3) bek is: \"Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.\"
Mivel a jogerős ítélet után (amikor az elévülés megkezdődött), már nem volt ilyen, elévülést megszakító eljárás, ezért a követelés elévülését a végrehajtási cselekmények nem szakítják meg.
Megfordítva: a Ptk. kizárólag akkor tulajdonít a végrehajtási cselekményeknek olyan joghatást, hogy azok a követelés elévülését megszakítsák, amennyiben történt az elévülést megszakító olyan eljárás, amely során végrehajtható határozatot hoztak.

A követelés elévülését külön kell kezelni a végrehajtási jog elévülésétől. A bűnügyi követelés elévülése nem minden esetben (sőt csak egyetlen esetben) függ a végrehajtástól és a végrehajtási cselekményektől, és azoktól függetlenül elévülhet. Továbbá a végrehajtási cselekmények csak a végrehajtási jog elévülését szakítják meg, a követelés elévülését nem /kivéve a 6:25 (3) bek. esetét/.

Ezt jól gondolom?
Nagyon köszönöm a válaszokat!
Ha esetleg van ilyen jogeset (OBH, kúriai határozat stb), szintén hálásan köszönöm!