"Túlságosan zárt a bírói pálya"

Kedves Bovary!

Persze, hogy "a mi adónkból megy", mint olyan sok minden más is (pl. iskolák, kórházak fenntartása, rendőrség működtetése stb.). Remélem, ezzel nem azt akartad sejtetni, hogy "mi" adófizetők tartjuk el "őket" a bírókat....

Egyébként, ha van bíró ismerősöd, akkor feltehetően tudod, hogy némelyik bíróságon irtózatosan nagy leterheltség mellett dolgoznak a bírák, nem ritkán napi 10-12 órában, s az érte kapott fizetés -főleg a csupán néhány éves bírói múlttal rendelkezők esetében- szégyenletesen alacsony, s béremelés hiányában napról-napra csak rosszabb lesz a helyzet.

A jogtudós is megmondja, mi az élő jog. Ezzel aztán ki is vagyunk ám segítve.

Így van... A mi adónkból megy...

Szerencsére a fizetés mértékét nem a pervesztesek határozzák meg (de nem is a pernyertesek).

Tisztelt Olvasó!
Kívülről nézve a bírókat és ügyvédeket, szerintem nagyon magas a keresetük, mert egyáltalán nem törekszik senki sem a munkájának a minőségére!
Tapasztalat:
1980-ban kötöttem házasságot. Ez alatt tettlegesség velem szemben.
Válás után, nem láttam a gyermekemet felnőni.
Majd végül a saját külön vagyonomat tulajdonomat vette el a bíróság. Olyan tárgyalás is volt, hogy fogalma sem volt a bírónak az ügyről.
1980-ban 26 éves voltam, most 50 múltam.
A felelőtlen munkájuknak köszönhetően alamizsnának is szégyenletes ami maradt egy Bp-i szülői házból.
Most a perújításomnál is csak akadékoskodásokat tapasztalok.
Az én szemszögemből látva a bíráskodást, értéken aluli munka, felelőtlen, nemtörődöm hozzáállás, és egyértelműen kiérződő, hogy az ügyvéd nélküli peres fél felé a bíró minden infót elhallgat ami az ő előnyére szolgálna, és törvényileg jogos is lenne.
A fentiekre nézve az ilyen munka nem érdemel fizetést.

Kedves ObudaFan,

készséggel köszönöm nagyvonalúságod, cserébe én is elfogadom (saját, ellenkező tapasztalat hiányában), hogy a gazdasági bíráskodásban viszont jobbak lennének! :)

Okés, végülis nagyon sok példát én sem sorakoztattam arra, hogy miért lenne jó szerintem, ha több ilyen lenne. Akkor ennyiben maradunk. :)

Az a baj, hogy általános esetet nem tudnék írni, csak konkrétat; abból meg az érintett nyugodtan magára ismerhet.

De talán nem is az esetek a lényeg; bár azok alapján - ha eleget ismerünk - áll össze egy kép, ami szubjektív véleményt adhat egy bíró munkájáról. Ennek bátorkodtam hangot adni. :)

Neveket nem is kértem, csak eseteket úgy általánosan. :)

Kedves ObudaFan,

kérdésedre a válasz egyszerűnek látszik: a munkájukból. De azért cseles, mert ezt nyilván nem fogom tudni tovább alátámasztani, hiszen neveket és eseteket nyilvánvalóan nem fogok írni. :)

Kedves s.o.b.,

az előző kérdésre is valahol ott van a válasz a hozzszólásod első felében, bár én még a fogi+titkárkodás időszakához hozzátenném a folymataosan ebből a nézőpontból szerzett és állandó tökéletesítendő több évtizedes gyakorlatot. Ez az, ami objektíve más jogásznál nem lehet meg, mint ahogy fordítva ugyanez hiányzik a bíróból lett ügyvédeknél is.

Ami meg a hozzászólásod végén írtakat illeti, az az eljárási rendszerből adódik. Ha nem több hónap/év után, egy elméletileg tökéletesen lenyomozott tényállás kerülne a bíróság elé, nyilván kevésbé lehetne használni a ctrl+c, ctrl+v-t, és nem lenne 95 % felett az ügyészi váderedményesség. De ez talán inkább már egy más téma.

nick name: persze, hiszen arra való a 3 év fogizás + 1 év (jó esetben) titkárkodás, h az emberbe beleverjék a szakmát; legalábbis bíróságon/ügyészségen így van. És egy kicsit más szemléletmód szükségeltetik egy védőnek, mint egy ügyésznek, és megint más egy bírónak. Bár nekem a saját tapasztalatom, h gyakran a bírósági határozatokban büntetőn ctrl-c+ctrl-v a tényállás/minősítés/büntetés neme a vádiratból.

És ez miből látszik?

Igazad van, én fogalmaztam pontatlanul: kizárólag büntetős tapasztalataim alapján mondom, hogy az átnyergelők ritkán válnak jó (büntető)bíróvá.

Gazdasági jogi tapasztalatok alapján pedig több "átnyergelő" lenne jó sztem. :)

"Követendőnek tartanám az angol modellt, mely szerint meghatározott életkor és gyakorlat alatt kizárt a bíróvá válás"

No igen, csak ehhez "angol" bírói fizetések is kellenének, mert nem hiszem, hogy egy 35-40 éves, sikeres jogász elmenne bírónak a korábbi jövedelme töredékéért.

Egyébként megjegyzem, hogy a gyakorlat azt mutatja, az átnyeregelők ritkán válnak jó bíróvá (kizárólag büntetőjogi tapasztalatok alapján).

A Fővárosi Ítélőtábla vezetőinek összetétele

Elnök Dr. Lukács Zsuzsanna
Elnökhelyettes: Dr. Mohácsy Zsuzsanna
Büntető Kollégium vezető: Dr. Czine Ágnes
Polgári kollégium vezető: Dr. Kertészné dr. Princzinger Márta
Polgári kollégium vezető helyettes: Dr. Gál Judit
Közigazgatási kollégium vezető: Dr. Matheidesz Ilona

kettőspont kimaradt az igény után, bocsánat

Az elvált apák véleménye szerint a legsürgetőbb igény a családjog terén kellene férfias frissítés. :)

Véleményem szerint a gazdasági jogterületen a legsürgetőbb igény, hogy tapasztalt ügyvédek bíróvá "avanzsálhassanak", hiszen egy kiváló jogász sem nélkülözheti ezen a területen azt a néhány év szakmai tapasztalatot, amit egy cégnél kell szükségszerűen eltölteni ahhoz, hogy az ember reálisan láthassa egy cég működését. Ezt nem pótolja a teljes szakirodalom kiváló ismerete sem, és ez néha érezhető hiány.

Az pedig elképzelhető, hogy bíró papa-mama nélkül is be lehet kerülni (bár - ugyan saját tapasztalat hiányában - kétkedéssel fogadom), de önmagában is probléma az, ha egy joghallgató már ebben a minőségében pontosan tudja, hogy ősei érdeméért belőle is bíró lesz. Valahogy nem hiszem el, hogy ugyanolyan lesz a teljesítménye ez után is.

Valóban zárt a bírói pálya, már az egyetemi évek alatt összeáll az a kör, akikből majd a fogalmazók lesznek, részben bírák gyerekei vagy egyéb, erős támogatottságú emberek. Ez nem titok, nyíltan közlik is az emberrel, megtehetik, senki nem vonhatja őket ezért felelősségre. Kőkeményen működik itt a protekció. De ennek ellenére nem kizárt a bekerülés, de idejekorán, már III-IV. évben el kell kezdeni bejárogatni, bíró ismerősöket szerezni, folyamatosan ott lenni, hogy diploma után legyen néhány erős támogató, aki segít felkerülni ama bizonyos listára. Ja, és előny, ha férfiember vagy, mert mostanság elnőiesedett a pálya, érzik is ezt fent.

Ezzel csak az a baj, hogy így nem a legkiválóbb jogászokból lesznek a bírák, pedig úgy lenne helyes. Követendőnek tartanám az angol modellt, mely szerint meghatározott életkor és gyakorlat alatt kizárt a bíróvá válás, az presztízs, a szakma csúcsa, és valóban van mögötte komoly szakmai tapasztalat. Én személy szerint azzal nem tudok megbékélni, hogy gyakorta 27 esztendős pöttöm kislányok ülnek a pulpituson bíróként. Félre ne értessek, semmi bajom a helyes kislányokkal, de nem tudom megszokni, nem tudom meggyőzni magam, hogy ez hiteles, hogy ez tekintélyt parancsoló. Lehet, hogy bennem a hiba, de szeretem azt hinni, hogy a bíró óriási tudással rendelkező csúcs-jogász. Az sem tetszik, hogy elnőiesedett a szakma. Legalább fele-fele arányban lenne a két nem . Ha esetleg hímsovinisztának tűnnék, elnézést kérek a hölgyektől.

Sajnos ez így van. Amíg anyu-apu nyomán lehet csupán bekerülni egyetem után a bíróságra, és aki egyszer bekerül, az többé ki nem teszi onnan a lábát, addig sajnos ezen nincs mit csodálkozni. Én amikor beadtam a pályázatomat (mert ugye miért ne?), nem telt el egy hét és értesítettek, hogy sajnos most nincs lehetőség a foglalkoztatásomra, holott biztosan tudtam, hogy vannak helyek, valamint hogy még a meghallgatások sem történtek meg. Na erről ennyit.

"Túlságosan zárt a bírói pálya - mondta Sólyom László a Legfelsőbb Bíróságon, ahol a főbíróval és más bírósági vezetőkkel találkozott. - Nagyon ritka, hogy tapasztalt, gyakorló jogász bekerüljön a bírói karba, pedig annak jót tenne egy kis nyitottság."

Sólyom László kifejtette: a bírói függetlenség igazi garanciáját nem az anyagiak adják, hanem hogy a bíró önállóan értelmezi a jogot, ő az, aki voltaképpen megmondja, mi az élő jog.
Mit gondoltok erről?