vidéki ügyvédek - elvárások - fizetések

Valaki mondta egyszer: egy idegen nyevet a kocsmákban megtanulni és nem a szó-beszéd
iskoláiban

praetor01 -nek teljesen igaza van.
Inkább csak anyanyelvűekkel érdemes beszélgetni. Ez olyan mint a tenisz.
Két béna nem sokra megy.
Én fél évig kint éltem Bécsben.
Kicsit lusta vagyok és az általános érzésem az, hogy német tudásom még nem sok alapot szolgáltat a kreativ társalgásra.
Ennek ellenére, amikor újra kiutazom és egy az ottani tájszólásban beszélő emberrel kell beszélnem, valahogy mindig megtáltosodom. Az ismert akcentus és az ismert gesztusok biztonságot és bátorságot adnak.

Remélem ma már nem úgy tanitják az idegen nyelveket, mint az én időmben : szótározással és logikázással.

Csak felnőttként jöttem rá, hogy a nyelvtudást úgy a legkönnyebb megszerezni és megtartani, hogy sohasem szavakat, hanem mindig egész mondatokat tanul meg az ember és azt is hallás után.
Ha valaki nem a helyes akcentussal tanul, az szenvedni fog és felejteni, mivel a helyes akcentus olyan többletinformációt tartalmaz, ami megkönnyiti a memorizálást és az emlékezést.
Szerintem 6 hónap alatt meg lehet tanulni kommunikációs szinten egy idegen nyelvet, ha napi 5 órát forditunk rá.

Igen, az internet nagyon hasznos a nyelvtanulás szempontjából, ha van kivel beszélni. Ilyen esetben - legalább részben - helyettesíteni lehet vele a külföldi gyakorlatot. Arra azért ajánlatos vigyázni, hogy inkább anyanyelvűekkel érdemes társalogni.

Ezt igy nem tudom, én a fiamból indultam ki. Könyvet ugyan szinte sosem láttam a kezében, az interneten tanult meg angolul is németül is. Azt mondja a könyv (suli) csak az alapokhoz kell, onnan már minél nagyobb szókincs és gyakorlat. Viszont ő naponta beszél az "éteren" törökökkel, amerikaiakkal, japánokkal, németekkel, mikor ki van a fülhallgatójában, németül-angolul, mikor mi kell. Gondoltam a többieknél is igy mükszik, legalább is a fiataloknál.

Én elsőéves vagyok, nemrégen nyelvvizsgáztam. Angol közép gimi 4.-ben,, német 3.-ban. Rigó utcai nyelvvizsga, sokat tanultam rá, sikerült is, mégse (még) tudok se angolul, se németül rendesen.
Minden nyelvvizsgán csak a nyelvtani kivételeket, szabályokatat kérik szinte számon (írásbelin), szóbelin meg attól vágják hanyatt magukat, ha valaki tk-ből bemagolt mondatokat mond, a legbonyolultabb szerkezetekkel, amiket ha egy német anyanyelvű meghallana, akkor rosszul lenne. És (a legtöbb) gimnáziumban céltudatosan erre kétszítenek. (hiszen a cél a nyelvvizsga, mert akkor kap az ember felvételin plussz pontot) és nem a használható nyelvtudás.
Az egyetemi nyelvoktatás meg (ahol van) egy 0.

Azért csak lassan a testtel nyelvtudás terén. Én inkább azt mondanám, hogy ma már sok végzett jogásznak van középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgája. Ez azonban még nem jelenti azt automatikusan, hogy megfelelő szinten bírja is a nyelvet valaki. Az igazi nyelvtudást illetően sajnos napjainkban is borzasztó gyengén állunk. Csak egy példa, igaz nem a jog területéről. Egy angol ismerősöm panaszkodik arról, hogy alig talált olyan bankot, ahol értették, hogy mit akar (és nem óhéberül beszélt:-). Pedig bankba tudtommal nem is vesznek fel valakit nyelvtudás nélkül.

Ezzel egyetértek. Emiatt sem értettem azt, hogy miért mellőzik a 40-50 éves korosztályt, hiszen ők már biztos, hogy nem mennek el máshova, ha megtalálják a számitásukat, nem mennek el szülni sem, tehát biztos, stabil, jól müködő munkaerő lehetnek, mig egy fiatal szülni fog, vagy egyszerüen, mivel a kényszer hajtja, hogy lakáshoz jusson, stb, jobban fizető helyet keres.

Egyébként a nyelvtudás követelmény érthető, ma már nem nagyon van olyan fiatal, aki ugy kerül ki a jogról (és lesz ügyvédjelölt), hogy ne beszélne egy-két idegen nyelvet. Tehát igazából olyat lenne nehéz találni, aki nem beszél semilyen nyelven. A mi korosztályunkból már más a helyzet, hiszen a 40-esek ritkábban beszélnek nyelveket, ha igen, akkor már ritkán változtatnak munkahelyet is.

Szerintem sokszor csak azért írják ki a nyelvtudásra vonatkozó kitételt, mert így jobban néz ki a hirdetés. Persze természetesen van jócskán olyan hely, ahol kell. Akinek van viszonylag jó tudása, az is szívesebben megy el olyan helyre, ahol használnia is kell. Én még mindig nem értem, miért gondolják azt ügyvédi irodák, hogy jó munkaerőt kaphatnak (legyen az titkárnő, ügyvédjelölt, gyakornok), ha ők semmit sem nyújtanak. A jó embereket lefölözik azok a munkahelyek, akik felfogták, hogy nem az az olcsó, ha valaki elmegy fél év után és mindig új embert kell betanítani, hanem az, ha valakiben hosszútávon meg lehet bízni, számítani lehet rá.

Nem természetes az, hogy aki elvégzett egy egyetemet és dr van a neve előtt, az meg tudjon szólalni egy-két idegen nyelven?
Mo-on elsősorban németül és angolul...
A társalgási szint szerintem nem is lehet kérdéses, a magasabb pl. tárgyalási szint persze már más, azért nyilván magasabb fizetés jár, hiszen plusz ügyfélforgalmat, ill. bevételt jelent az ügyvédi irodának.

De végül is tök mindegy hogy nevezzük. Szerintem az ügyvédek egy része azért is keres megfelelő nyelvtudású jelöltet, hogy alkalomadtán nyitni tudjon külföldi ügyfelek felé, ha magának nincs meg az a szintű nyelvtudása.

Szerintem amiről te beszélsz, az már a tárgyalási szint.

.... éppen ezért áll sok hirdetésben követelményként a társalgási szint és nem a C típusú nyelvvizsga!

Nagyon sok nemzetközi irodában a társalgási szint alatt azt értik, hogy lényegtelen, hogy milyen nyelvvizsgád van, csak az számít, hogy szerződéseket tudjál precízen megfogalmazni és le tudjál ülni tárgyalni egy ügyféllel, akár 3 órán keresztül.

A társalgáai szint sztem annyit jelent, hogy a bejön vki, akkor le tudod ültetni, meg el tudod magyarázni, hogy mindjárt jön az ügyvéd úr/hölgy. :-)
Ezzel a tudással nemzetközi irodában nem nagyon rugsz labdába. Tárgyalási szint esetleg.

Az álláshirdetéseket nézve látok 1-2 vidéki irodát, akik lehetőleg olyan jelöltet keresnek, aki legalább két idegen nyelvet penget társalgási szinten. Kíváncsi lennék, hogy vidéken mennyit fizetnének ezért? Még nem hallottam olyan vidéki ügyvédről, aki kiemelkedő fizetést nyújtott volna jelöltjeinek. Nem tudom elképzelni, hogy valaki, aki valóban 1-2 idegen nyelvet penget oda-vissza elmegy minimálbérért, vagy akár nettó 60 ezer forintért dolgozni. Az ilyen típusú jelölteket levadásszák Budapesten a nemzetközi irodák nettó 110 ezer forintos kezdő fizetéssel, ami egy idő múlva elérheti akár a nettó 180-220 ezret (pl. szakvizsga előtt). Nem hiszem, hogy egy vidéki iroda (tisztelet a kivételnek) hajlandó ezt megfizetni. Látom vidéken azt a mentalitást, mely szerint már azért hálásnak kell lennie az ügyvédjelöltnek, hogy ha kifizetik a járulékait. Nem tudom, hogy pl. egy ilyen iroda esetleg miből gondolja, hogy be tud cserkészni egy több nyelvet beszélő jelöltet??? De ha van példa arra, hogy vidéki irodák is versenyképes fizetéseket nyújtanak az ilyen munkaerőnek, akkor írjatok erről.