Osztatlan közös tulajdon

kutymacs,

Igen, elővételi joga van. A használat rendezése ezen nem változtat.
Az eladó jogutódja leszel, ezért a használati megosztási szerződés rád lesz érvényes a vétel után (már ha te veszed meg).

Szevasztok!

• Szomszédos közös tulajdonú telek és rajta lévő rossz állapotú ház 50% -os tulajdonrészét tervezem megvenni, a saját nyugalmam megvásárlása érdekében. Egymást alig ismerő , egymástól független tulajdonosok vannak ahol az egyikőjük 2 éve önkényesen beköltözött a házba, a másikójuk messze is él és nem is túlzottan motivált a tulajdonon történő dolgokba beleszólni. Ügyvéddel körbejártam már a dolgot. Az lenne a kérdésem, hogy ha a két tulaj használati megallapodassal elosztja a telket, akkor ha utána veszem meg a nem ott élő tulajtól a részét akkor is él a másikójuk elővásárlási joga? Vagy ez esetben nem? Köszönöm.

Az hogy az adós miben egyezett meg a végrehajtóval -hogy elmaradt az árverés- az egy másik történet amiről téged nem tájékoztatnak.

pincode11,

Nem esküszöm meg rá, majd gerbera kijavít, de a licitnapló zárásáig kifizetheti a tartozását az adós, erre tulajdonképpen a Vht. 132/F.§ (7) ad lehetőséget. Elvégre a végrehajtás célja nem az, hogy az adóst megszabadítsák a vagyontárgyaitól, hanem az, hogy megfizesse a tartozását.

Ebből következően a részletfizetés ilyenkor már nem jöhet szóba. Ha időben, egyben kifizet mindent a végrehajtónál, az általa felszámított költségeket, díjakat is, akkor zárja le a végrehajtó a licitnaplót. Ha ez nem történik meg, és automatikusan zárul a licitnapló, akkor azzal vége, ott a nyertes licit már viszi az ingatlant.

Saját szememmel láttam, hogy az online lévő ingatlan árverésen volt és az utolsó pillanatban volt is rá licit majd 2nappal a zárás előtt törölve lett, mert megegyezett a végrehajtóval az adós. Elő van valahol írva, hogy folyamatban lévő árverés alatt az adós élhet a részletfizetéssel vagy az ellenkezője olvasható valahol?

Nincs még árverés. A foglalás (a végrehajtási jog bejegyzése) nem akadálya a részletfizetési kedvezménynek.
(Az viszont városi legenda, hogy folyamatban lévő árverést leállítana emiatt a végrehajtó. Talán eredménytelen lett az árverés.)

Egyik ismerősömnek árverés alatt volt a háza és amikor már online volt akkor bement a végrehajtóhoz és megállapottak a részletfizetésben. Ha egyszer is elhalasztja a megbeszélt havi részletfizetést akkor megy vissza árverésre az ingatlan és nincs több lehetősége újra részletfizetést igénybe venni

„ha ezt árverezésre kerülne inkább részletben kifizetné ”

A végrehajtási eljárásban akár ő is kérheti a részletfizetést (a Vht. 52/A.§ vagy 52/B.§ szerint), de ha már az árverésnél járna, akkor már nemigen. Akkor már késő. Az eljárás már folyik, ha a végrehajtási jogot bejegyezték, szóval bármikor érheti meglepetés...

Nem olyan nagy összegű adósság van rajta. 800ezer körül, ha ezt árverezésre kerülne inkább részletben kifizetné minthogy elbukja az ingatlant és ki tudjam vásárolni. Elvileg több felé van adóssága de az ingatlanra csak ennyi van terhelve

Inkább gyűjts pénzt vagy vegyél fel hitelt és kérd a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését.

Ha nem partner semmiben akkor elárverezik az egész ingatlant.
Mivel adóssággal terhelt és haszonélvezettel terhelt fél ingatlanért nem lesz tolongás,igy valószinűleg te válthatod magadhoz a ház másik felét is. Onnan te diktálsz neki.

Igen, van kulcsom és bejárásom. Amióta szóba jött hogy vagy ő vagy én kifizetem (ennek 6-7éve) és nem alakult barátságosan az a beszélgetés, azután nem sokkal kamerát szerelt fel. Nem kérte tőlem soha, hogy fizessek a nehéz időszakokban fizettem neki pár számlát hogy segítsek anyagilag. Köszönöm szépen, hogy szántál rám időt. Bele ásom magam a jogszabályokba

„Hogyan tudom azt bizonyítani, hogy én is fizettem a számlát amikor az ő nevére érkezett? ”
Fizettél? Ha utaltál, akkor kivonattal. Ha kp. akkor sehogy, legfeljebb csekkszelvénnyel, ha van.

De minek? Ő birtokolja az ingatlant, vagy simán van kulcsod és bejárásod oda?
Ha előbbi, akkor követelt tőled ő valamit? Merthogy ő fizette de neked is kellett volna? Ha nem, akkor magára vessen.
A halaszthatatlan karbantartást csinálhatja meg (lásd Ptk.) saját szakállára kivételes esetben, de egyébként csakis közös megegyezéssel költhetnétek az ingatlanra. Kérdezte? Nem? Akkor így járt.

Hogyan tudom azt bizonyítani, hogy én is fizettem a számlát amikor az ő nevére érkezett? Amióta egyedül van az ingatlanban azóta kezdett rossz lenni a kapcsolat, nem járok oda gyakran, nem veszem ki a feladatom a karbantartásban így a számlát sem fizettem. Igaz, nem éltem ott de volt hogy pár napot ott tartózkodtam és fizettem be csekket ha már használtam az ingatlant. Amióta megmarhult a válás miatt azóta nem tevénykedem. Illetve nem is lakik ott igazán, mert az új barátnőjével él és lakja le az ingatlant. De ha valamit is csinál az ingatlanon akkor a kérdezésünk nélkül teszi
Belenéztem amit küldtél, hétvégén amikor nyugi lesz körülöttem akkor alaposan átolvasom, köszönöm szépen

pincode11,

„ Nem értem, hogy az ügyvéd miért javasolta hogy adjam ki bérbe a szobámat ha nincs jogom hozzá.”
Ezt én sem, vagy nem mondtad neki a párod haszonélvezetét, vagy csak úgy érti, hogy "add ki", hogy a párodat értette alatta, ha együtt vagytok.
De jogilag a párod adhatja ki.

A fizetési meghagyás akkor küldhető, ha visszautasította a testvéred, hogy bárki oda beköltözzön. Ez a többlethasználati díj lényegében a részed használata, tehát a (tulajdonrészarányos) helyi bérleti díjnak megfelelő összeg. Mivel nem lakik ott a bérlő, ezért a közüzemi díjakhoz nincs köze értelemszerűen.
(Megjegyzem, mint tulajdonostárson, bizonyos költségeket meg a testvéred követelhet tőled. Ami a tulajdonhoz kapcsolódó költség és nem a használathoz, azt neked is fizetned kellene. Például a nem használatból eredő felújítások, korszerűsítése, lásd az alább linkelt Ptk. vonatkozó szakaszait. Olvasd el jó alaposan. Esetleg keresd meg benne a haszonélvezetre vonatkozó fejezetet is, és azt is.)

Akkor is lehet neki fizetési meghagyást küldeni ha minden az ő nevén van? Mármint ezalatt minden számlát értem, gáz, víz, villany, internet, stb.....

Fele-fele arányban vagyunk tulajdonosok, állandó lakcímem is oda van bejelentve. Nem értem, hogy az ügyvéd miért javasolta hogy adjam ki bérbe a szobámat ha nincs jogom hozzá. Párom, mint haszonélvező (igen, az én tulajdonrészemre) segít és támogat, hogy ennek vége legyen már
Köszönöm szépen a gyors választ!

pincode11,

Először is : neked nincs jogod oda senkit beköltöztetni, sőt, meg neked magadnak sincs jogod beköltözni. A haszonélvező a férjed a részeden, ha jól értettelek, márpedig az ingatlan(rész) használatát, hasznosítását a haszonélvezőnek van joga eldönteni.

Vonatkozó jogszabályok : Ptk. 5:73.§ - 5:84.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ami a beköltözés/beköltöztetés alapja, az elsősorban az 5:74.§
Jelezheti a haszonélvező a testvérednek, hogy szeretne beköltözni/beköltöztetni valakit az ingatlanba, hiszen neki is pont ugyanannyi joga van erre, mint a testvérednek. Érdemes ezt tértivevényes levélben közölni a tulajdonostárssal.
A testvéred, mint birtokos ezt megtagadhatja. Ha ezt teszi, akkor ettől a pillanattól joga van a haszonélvezőnek többlethasználati díjat követelni, hiszen ezzel a testvéred megszegi azt a bizonyos 5:74.§-t, mert akadályozza a haszonélvezőt a jogai gyakorlásában.
Ha nem fizet, lehet neki küldözgetni fizetési meghagyásokat.

Kedves jogisok!
Segítséget szeretnék kérni a következő ügyben, hogy hol tudok a jogszabálynak utána olvasni a következő esetnek?
15éve elkövettem egy olyat, hogy a testvérem ingatlanának a felét megvásároltam mivel anyagilag nagyon rosszul állt és az egész az övé volt, tartott tőle hogy elveszik a tartozásai miatt. Férjem is belepótolt mivel én nem tudtam volna annyit fizetni amire szüksége volt így ő a haszonélvező az én részemre. Áron alul vettem meg a részét akkor. De azóta elszemtelenedett az egész. Úgy vásároltam meg a részem, hogy nekem van egy saját szobám amit az utóbbi pár évben kulcsra zárok. Semmi nagy értékű holmim nincs ott, ágy, kisebb szekrénysor meg régebbi tv illetve 1-2 ruhadarab. Néhány éve beadták a válást és megbeszéltük, hogy eladjuk a házat amiből nem lett semmi. Ott nagyon megváltozott és azóta a kapcsolatunk tönkrement. Mondtam, hogy vagy fizessen ki engem vagy kivásárolom a részét. Majdnem az ingatlan teljes árát várná el tőlem amire nemet mondtam de azóta meg lett terhelve az ingatlan így bonyolultabb lenne. Ő nem fizet ki, nincs pénze de a felét adná nekem mint amit ő elvár. Akkor elmentem egy ügyvédhez, hogy mit tegyek. Mondta, hogy a polgári pereskedés hosszú távú és nem ajánlja. Vagy várjam meg, hogy elárverezik vagy a szobámat adjam ki bérbe valakinek. Minden más az ingatlanban közös használatú de nekem csak a szobámban van pár holmi, minden más a tesómé. Akkor úgy voltam vele, hogy nem leszek ilyen hogy odaköltöztetek egy idegent. De egyre többet fenyegetőzik, hogy be ne merjem tenni a lábam a házába de megy az ellentét is hogy az utóbbi időben nem tartom karban. Elgondolkodtam ezen a szoba bérbeadásán de sajnos azt az ügyvédemet nem tudom már megkérdezni. Hol tudok ennek utána olvasni, hogy jogilag tiszta legyen mert tudom, hogy nem fog neki tetszeni a dolog és képes feljelenteni de én ki akarok szállni az ingatlanból és anno amúgyis úgy beszéltük meg hogy ez egy ideiglenes állapot majd visszavásárolja annyiért amennyibe nekem fájt a vételár plusz a költségek. Hátha beköltözik valaki a szobámba akkor inkább kifizet. Mindig előteremti a pénzt ha nagyon szorul a hurok vagy nem érzi magát biztonságban. Remélem beválna ez a tervem ha jogilag tényleg megléphetem.

Vegyétek meg a részét..

Rendi, de gondolom több hónap lesz mire sikerül. Köszönöm még egyszer a segítséget!!!

Majd írd meg mi lett a vége?!

Nagyon szépen köszönöm! Kicsit megnyugodtam, és hála a tanácsoknak kezd körvonalazódni a jövő.

Akkor jogos a követelés!

Köszönöm szépen! Szerencsére mindig lefotóztuk a leszakadt plafont, leesett vakolatot, ledőlt kéményt, és át is küldtük.

Andilona,

Igen, ahogy drbjozsef idézte a paragrafust. A gyakorlatban azonban gyakori a vita azon, hogy a konkrét munka tényleg állagmegóvás és fenntartás volt-e, vagy több. Ha a tulajdonostárs ki akar bújni a fizetés alól, akkor azzal érvelhet, hogy az elvégzett munka jóval több vagy magasabb minőségű volt, mint ami előtte volt, és ezért a többletköltséget ő nem köteles fizetni.