Osztatlan közös tulajdon

Nehez ugy.
de ha ures miert nem koltozol be ?
2.! Ha aruljatok akkor elobb utobb ugyis penzhez jutsz, vagy szoba kell allnod a tobbi tulajjal.

Ha elidegenítési tilalom terheli, akkor sem eladni, sem elcserélni nem tudod. (Egyébként a tulajdonostársaknak elővételi joga van, csere esetén ez értelemszerűen nem gyakorolható.)

Üdv mindenkinek.Segítséget kérnék pár kérdésben.
Van egy ingatlanrészem 1/4 tulajdonomban.Értéke 1,2milla.
Szeretném ezt a részemet eladni,a többi tulaj kihagyása nélkül.egy tulaj külföldön van,a másik kettővel pedig a kapcsolatom minuszban van.Lehetséges kihagyni a saját részem eladásánál a többi tulajt?
A következő kérdésem,hogy elcserélhetem e a részem autóra,ugyanugy kihagyva a többi tulajt.
A ház üres,nem lakja senki.Nekem még van rajt elidegenítési tilalom,mivel intézeti pénzből vettem.De a ház eladó,vagyis árulva van.Ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni.Illetve lenne még 1,vennék magánszemélytől autót,bevonható a részem mint fedezet?Köszönöm a válaszokat.
Róbert

Sajnos én sem tudom ennek a lassan 30 éves történetnek minden részletét, így csak az éppen felmerülő kérdéseket írom ide be, amiket nem minden ingerültség nélkül egymás fejéhez vágnak. Elnézést kérek a nem teljes leírásért, de számomra is új tények kerülnek elő és a régiek is új színben szerepelnek néha egy-egy régi felszólító levél vagy szóbeli megegyezés megtalálása/felemlegetése után. Szeretném, ha nem bíróságon kötne ki ez a régi ügy, mert annyit nem ér az egész.

A szolgalmi jogot is ezért kérdeztem pár napja, úgy néz ki az megoldódik legalább.

Kerekes kuttal a puszta kozepen ?

Khmmm. Azt hiszem, itt az ideje, hogy elmondd, hogy is néz ki ez a közös tulajdonú ingatlan.

Ha mondjuk tőle függetlenül szeretnék sajátot beköttetni és nem csak villanyt, hanem vizet is.

Rendben. De akkor miért kérdezted a beköttetést?

Be van kötve a villany, de a másik tulajdonosnak a jelenlegi formában nem kell és megoldaná máshogy.

Az rendelkezik, aki szerződésben áll a szolgáltatóval. De az önkényeskedéssel birtokháborítást követ el, ami kártérítési igényt is keletkeztethet.

De hogyan köttetné ki, ha még be sincs vezetve?

Tiszteletem,

osztatlan közös tulajdon esetén mi a helyzet a közművekkel? Pl. villanyt bevezettetheti-e/kiköttetheti-e a másik tulajdonos, ha az ő nevén van, de én is használtam?

A válaszokat előre is köszönöm.

Húúúúúú...ez elég zűrös. Osztatlan közös tulajdon nem feltétlenül azt jelenti, hogy bárki bármikor használhatja. PL a lakásod alsó födéme (padozata) és felső födéme (mennyezete) is osztatlan közös tulajdon. Ennek ellenére csak az taposhatja sáros lábbal, vagy akaszthatja fel magát a csillárra, akit beengedsz a lakásba.
Azt, hogy mi a közös és mi a külön tulajdon, az alapító okirat sorolja fel.
A közös tulajdon jókarbantartása a közösség kötelezettsége. Viszont aki e feletti beruházást akar elvégezni, ezt csak akkor teheti meg, ha a többiek hozzájárulnak. Még akkor is, ha annak költségeit magára vállalja (ami valljuk be, természetesnek tűnik).

Azt hiszem jobban jártunk volna, ha nem rébuszokban teszed fel a kérdésedet, hanem konkrét ügyben konkrét kérdésed lenne.(Pl. "Bélelni akarom a kéményt, de a társasháznak erre most nincs pénze, meg szándéka sem. Mit tehetek?")

Bocsánat: ki halt meg?

Tisztelt Hölgyem /Uram
A kérdésem nem egyedüli és láttam is hogy sok hasonló téma felmerült.Olvastam is a válaszokat az előző ugyanebben a témában lévő kérdésemre DE: A Kémények közös tulajdona egy társasházban eléggé nehéz probléma. A jelenlegi szabályozás szerint csak a tető feletti rész közös tulajdon?. Egyedi kéményekről lévén szó a falban a kéménytest használata a tulajdonos elhatározása, tehát nincs beleszólása a többi tulajdonosnak? Az alapító okirat nem fogalmazza meg hogy mit kell a kémények közös tulajdonán érteni a 2003-as rendelkezés ezt csak a tető feletti rész esetében ismeri el! Ha valami közös, akkor azt a többi tulajdonostárs egyetértésével lehet használni!! Mivel nincs szolgáltatóhoz kötve ezért annak használata is egyéni elhatározás kérdése. Az alkotmánybíróságot vagy legfelsőbb bíróságot lehet megkérni arra, hogy meghatározza mi és mekkora részben közös? Hiszen mások nem tudják gyakorolni a kéménytestek esetében a 23. § (1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. Tehát ha sérül ez a rendelkezés, akkor mégis hogyan kell azt érteni, hogy közös a kéménytest is nem csak a tető feletti rész? Ha nem a fűtési módszer miatt lenne szükség a kéménytestek felújítása, akkor természetes lenne, hogy az állagmegóvás miatt fontos a karbantartása, de ha egyéni érdek fűződik hozzá, akkor ez hogy illeszthető bele a közös tulajdon fogalmába? tehát az egyedi kéményére mindenki ráköthet ha az az ő falán halad keresztül? mert a közös tulajdon ezt lehetővé tenné!! Ha viszont sértem az illető jogait ezzel akkor mitől közös is ez? Kit lehet rábírni egy egyértelmű szabályozásra? Ebben a témában már olvasgattam előtte az ingatlanjog.hu oldalon, de ott az ügyvédek válasza minden esetben a közös tulajdon elsőbbsége volt. Nem egyértelmű azért a dolog, Bíróság elé kellene vinni vagy a törvényalkotót kötelezni erre?!?
Várom mielőbbi válaszukat!

Szép estét mindenkinek!

Mivel hogy a "hamis vád" rovatban nem kaptam választ, ezért itt szeretném, ha válaszolnának a hozzáértők.

Adott egy hatósághoz beadott – magánszemély által tett nyilatkozat, melyen tanuk aláirása is szerepel.

Kérdés: A tanuk csak arra tanuk, hogy a nyilatkozat mely napon/időpontban és ki által lett megirva, vagy aláirásukkal a nyilatkozat tartalmáért is felelnek szükség esetén a hatóságok előtt, ha az ellenoldal bizonyitani tudja, hogy a nyilatkozatban leirtak hamisak?

A válaszokat előre is köszönöm.

A követelés megalapozatlan. Akár használhatod is az egész ingatlant, jogod van hozzá - és a számára ez nem keletkeztet igényt pénzfizetésre. Ugyanis csak akkor követelhetne használati díjat, ha te akadályoztad volna meg őt a közös tulajdonú ingatlan használatában.

Akár megveszed a tulajdonrészét, akár ő veszi meg a tiédet, akár eladjátok az egészet, az ingatlan értékének (vételárának) a fele illeti meg. Ahogyan téged is.

„Tulajdonviszonyok tisztázására birtokvédelem a legegyszerűbb hivatalos mód?”
Nem. A birtokvédelem a tulajdonviszonyok tisztázására egyáltalán nem való.

Nem túl kompromisszumkészek a felek, sajnos. Tulajdonviszonyok tisztázására birtokvédelem a legegyszerűbb hivatalos mód? Tudom, egyszerűbb lenne beszélniük, de ez egyre kevésbé működik...

Feluljaro esetleg maganhelikopter.

Ha egyikre sem telik, akkor marad a jozan megegyezes.

"A" a saját - másik - telkén jár be, ahogy "B" is. "B"-nek nincsen tulajdona ebben a másik telekben, ellenben itt parkolt. Az eddig olvasottak alapján - a szolgalmi jogról - "A" ezt nem köteles biztosítani. Egyébként nem ez a legrövidebb útvonal "B" számára, nem tudom, hogy ez számít-e.

Miért, A hol jár be?

(Azért jobb lenne azt az útszolgalmat be is jegyeztetni.)

Átjárás kérdéskörére a válasz:
Szükségbeli út intézménye.
Ptk. 167. § Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.

Tehát nem kell szerződés, nem kell földhivatali bejegyzés, a szolgalmi jog a törvény erejénél fogva fennáll.

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni. Adott egy zártkerti ingatlan, amelynek nincsen közvetlen bejárása és semmilyen szolgalmi jog sincsen a környező telkeken át. A telek tulajdonosai "A" 2/3 és "B" 1/3 arányban, melyet ajándékozással szereztek. "B" eddig "A" egy másik telkén járt át és parkolt. A telken van egy pince és egy már életveszélyes állapotú ház, amely a "B" által használt területenrészen található. A ház közös használatú, melyről a tulajdonosok az illetékhivatalnak küldött ajándékozási szerződésben nyilatkoztak 25 éve.
A házat eddig "B" használta, "A" csak 2-3 évente ellenőrizte az állapotát. A házat az utóbbi 3 évben "B" fia beleegyezés nélkül kezdte el átalakítani. Írt egy levelet "B" "A"-nak, hogy a ház az ő kizárólagos tulajdona.
Ez - gondolom - nem áll meg jogilag. Hogyan lehet a legegyszerűbben - hivatalosan - rendezni ezt a helyzetet? Köteles "A" beengedni a másik telkén keresztül "B"-t?

A válaszokat előre is köszönöm!

Hat ugy katszik szerencsed van, mert ez az ikervizmero nekem is uj.
lenyeg hogy helyrajzi szamonkent egy fomero lehet, errol a kozmuves vizellatasrol szolo torveny rendelkezik, ha a vizmu ezt irta, gyorsan csinald meg, mig meg nem gondoljak magukat.

Kedves MajorDomus!

A közművekkel kapcsolatos kérdésemre adtál választ a vízmérőre vonatkozóan is. Érdeklődtem a Vízműnél, mert nem tudtam elképzelni, hogy ennyire merevek lennének a társasházi vízméréssel kapcsolatban. Válaszuk pozitív volt, amit szeretnék veletek megosztani, hátha másnak is van ilyen gondja. Íme:

"...A külön vízóra alapján való számlázásra több műszaki megoldás is lehetséges. (teljesen új bekötés, vagy a meglévő vízaknában a jelenlegi vízóra mellé egy ikervízmérő felszerelése) Mindkét megoldás lehetővé teszi az egymástól teljesen független számlázást, ikermérő esetében mindegyik mérő főmérőként üzemel.

Szükség lesz egy 1 évnél nem régebbi helyszínrajzra. Ikervízmérő felszerelése esetén Szolgáltatási Igénybejelentő, és Hozzájárulás Ikermérő felszereléséhez nevű nyomtatványt kell kitölteni . Hasznos információk találahatók a Tájékoztató ikermérő létesítéséhez dokumentumban is. Mindezek letölthetők honlapunkról a www.vizmuvek.hu Ügyfélszolgálat Online Ügyfélszolgálat letölthető dokumentumok menüpont alatt..."