Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt ObudaFan!

És ezt a bíróság hogyan szabályozza?
Kötelezi őket hogy a kerítést bontsák le és legyen újra egy nagy közös udvar? (amit persze továbbra sem tudnék használni az említett ok miatt, miszerint a ház háta mögött helyezkedik el és nincs arra kijárat. :/ Ezen okból kifolyólag még mindig egy másik helyrajzi számon lenne az udvarom :/ )
Vagy mivel ilyen kesze-kusza a helyzet azt mondja hogy alá kell írni, mert ez a "közös érdek" hogy rendezve legyen a helyzet.
Vagy mehetek a sóhivatalba és még a bírósági költségeket is fizethetem.
Mert azért nem éppen mindegy..

Köszönöm mielőbbi válaszát.

karpati1973

Bírósághoz lehet fordulni, hogy a használatot szabályozza.

Vagy elírta (...), vagy leélte az életét úgy, h alapvető dolgokkal nincs tisztában., vannak gyerekei, menyei, rokonság, munkatárs, szomszéd stb., és soha senki nem homályositotta fel...

Mindeközben van diploma és féltucatnyi szakma..

Az eset ügyvédért (is) kiállt.

„Társasháztól nem lehet garzonlakást venni”
na, tényleg, ezen átsiklottam

Éppen ezek miatt kellene, h átnézné egy ügyvéd mi is lett 20 év alatt házilagosan kotyvasztva...

• Társasháztól nem lehet garzonlakást venni, mert társasháznak olyanja nem lehet.

Etc.

valamit vagy nem jól írt le, vagy maga sem érti...

„1991-ben vásároltam egy 2. kerületi társasháztól egy garzont adás-vételi szerződéssel, és az akkori tulajdonosok aláírásával ”

Tehát adás-vételi szerződés... alap esetben ezzel tulajdonjogot szerzett, miért nem lett akkor bejegyezve, a többit követni nehezen tudom

Kellene találni egy ügyvédet, aki figyelemmel az anyagi helyzetre hajlandó önzetlenül segíteni: megbízva az egyik jelöltjét nézze át a 20 év alatt keletkezett íratcsomót.

• laikus hozzászóló

Én nem értem. Csak szóltam.

kérdés, T.Szakértők! 1991-ben vásároltam egy 2. kerületi társasháztól egy garzont adás-vételi szerződéssel, és az akkori tulajdonosok aláírásával Azóta többször módosították az alapító okiratot(jelenleg is 100 éves), hogy a tulajdonjogom végre érvényesüljön.
Sajnos először 3-an nem írták alá, az ő négyzetméterproblémájuk miatt, most bepereltem végre a társasházat, de a mostani változat sem felel meg más tulajdonosoknak.
A Bíróság az 1. tárgyaláson azt válaszolta, h. a Bíróságnak joga van a tulajdonjogom megítéléséhez a társasház elintézetlen, és elintézhetetlen ügyeitől függetlenül Sajnos az akkori Bírónő elment szülni, a mostani egyáltalán nem reagál erre irányuló kérésemre. (márpedig mindig lesz tulajdonos, aki "keresztbe" tesz, és nem írja alá az újabb-és újabb módosítást)
Sajnos ennek eladása lenne a nyugdíjam kiegészítése, a diploma és 8 szakma gyakorlatával "kivívott" 39500.-Ft-os kezdő, majd alig emelt nyugdíjam mellé.Nem beszélve arról 2 fiút neveltem fel, és 3 unokám van!
22 éve mindent megpróbáltam, a polgármester is írásbeli ígéretet tett, hogy utánajár, persze nem történt semmi.
Az esetlegesen létező konkrét megoldást előre is megköszönöm."ordy"
(a társasház nem vásárolja vissza a garzont, és az "elbirtoklás" sem működik valamiért)

Üdvözletem! Segítséget szeretnék kérni! Csak pontos, hiteles válaszokat szeretnék kapni, aki tud valamiféle hivatkozást adni, ahol ténylegesen tudnék tájékozódni a feltett kérdésemről, ami a következő: Albérletben élünk osztatlan közös udvaron. A másik bérlőnek 2, majd mostanra 3 kutyája lett. Nekünk 1 kutyánk volt költözéskor, beleegyeztek, majd a főbérlő kérésére elhelyeztük másnál, remélve, hogy a másik bérlő is így tesz. Tudomásunk szerint a főbérlő nekik is szólt, de a mai napig nem történt előrelépés. 2 gyermekünk van, a nagyobbik már kint játszana az udvaron, de elmondása szerint rendszerint ráengedik a kutyákat! Még nem kapott meg minket, de nem vagyok teljesen nyugodt. Van egy pici lányunk is és a babakocsihoz is nagyon közel merészkednek, főleg a legkisebb kutya, aki állandóan ugat, olykor még a teraszunkra is feljár és az ajtóban ugat. A kutyapiszok már csak hab a tortán. Nem vagyunk jó viszonyban, nem köszönnek a szomszédok. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben elkeríthető-e az udvar fele (ami már ki van számolva, lécelve, remélve, hogy egyszer kerítés lesz) VILLANYPÁSZTORral???

Kedves fórumozók!

Segítséget kérnék.
Alaphelyzet a következő: Adott egy osztatlan közös tulajdon 4 lakással és egy "elméletileg" közös udvarral. Azért írom hogy elméletileg, mert én és a szomszédom több okból kifolyólag nem tudjuk használni ezt. Egyrészt azért, mert a házaink (ikerházról van szó)háta mögött helyezkedik el a közös rész (magyarul nincs még egy ajtó se, amin arra ki tudnánk menni), másrészt azért mert a másik két szomszéd saját udvart alakított ki rajta, a kerítésen kívüli részen pedig utat jártak ki, így nekünk kb 20 cm széles sávot hagytak, amin a füvet le szabad nyírnunk.
Mivel udvar nekünk is kell, így a mi udvaraink egy másik helyrajzi számon vannak :D (elég vicces helyzet.. ) kialakítva.
Mivel ez az állapot tarthatatlan, telekalakítást kezdeményeztem, kijártam az építésügyön hogy hogy fogadnák el a beadványt,úgy alakítottuk a dolgokat hogy szerintünk hozzá sem kell nyúlni az általuk lekerített részhez, megrajzoltattam, elkezdtem gyűjteni az aláírásokat, mert ugye mindenkinek bele kell egyezni.
Nyilatkoztam hogy az összes ezzel járó költséget vállalom és később se kérem számon senkin. Mindent megtettem azért hogy senki ne szenvedjen kárt és mi is jól járjunk.
Ettől függetlenül az egyik hátsó szomszédom nem írja alá a hozzájárulást, és nem is fogja.
Szerinte minden jól van így.

Mit tehetek????

Immaculata

Nagyon köszönöm a segítséget!

Cajmika!

„Továbbiakban a területet és annak anyagát saját célra felhasználhatja.”

Ezzel kellene valamit kezdeni.

Ha annak idején nem lett külön a területből kivéve és külön hrsz-ra téve, akkor elképzelhető, hogy még ma sincs késő megtenni.

Mivel állandó vita van a tulajdonostársak között, hogy használhatják-e vagy sem, megérné a befektetés.

Immaculalta

A megállapodás amit találtam azt írja hogy az XY (édesapám) tanyaterületén áll a TSZ tulajdonát képező romos állapotban lévő ól, amelyet XY részére lebontásra eladnak Z vételárért. Továbbiakban a területet és annak anyagát saját célra felhasználhatja.
Gondolom akkor még sokkal jobb állapotban volt és saját cél alatt a tárolónak való használatot tartották a legjobbnak és ezért nem bontották le. Ez egyébként '97-ben kelt megállapodás.

Ez változtat valamit a dolgokon?

Köszönöm a segítségét. :)

cajmika

Építési engedélyt kell kérned, amennyiben az építmény tartószerkezeti rendszerét, tartószerkezeti elemeit elbontod, kicseréled, megerősíted, változatlan formában újjáépíted. (312/2012. XI.8.Korm.rend. 1. melléklet)

Azonban ott van az a tény, hogy ezt a szüleid megvették a TSZ-től. Az istálló csak bontott anyagként került értékesítésre úgye, nem épületként vettétek meg?

Köszönöm szépen a válaszokat!

Köszönöm szépen Immaculata a gyors választ.

A kérdésem még az lenne, hogy ha kiderül hogy nem javítható, pl statikus azt mondja hogy bontani kell, akkor mit tehetek azért hogy azon a területen egy ugyanolyan alapterületű és elosztású melléképületet építhessek, mint amilyen volt? Akkor kell a tulajdonostársak engedélye vagy ez "belefér" az említett "megerősítés" kategóriába, csak esetleg építési engedély vagy vmi iromány kell hozzá?Sajnos annyira le van pusztulva, hogy nem biztos hogy megérné a felújítás.. :(

Valószínűleg nem a tulajdoni hányadokkal arányos a fogyasztás és így a teherviselési kötelezettség sem.

Fizetési meghagyás kibocsátása (közjegyzőnél).

Tisztelt Szakértők!

A következőkben kérném segítségüket: Anyósom ápol egy idős nénit aki egy osztatlan közös tulajdonú telken lakik (a telken 3 házrész van, a nénié 8/24,az egyik üres,a harmadikat lakják 6/24 arányban) Anyósom megdöbbenve tudta meg,hogy a néni nyugdíjából tiltanak havonta egy hatalmas vízdíj tartozást részletekben (a néni nevén van az óra). Kiderült,hogy csak a néni fizeti a vízet,a "szomszédok" semmit sem adnak bele. Már írtunk 2 hete ajánlva egy felszólítást (levelet),hogy a tulajdoni hányaduk erejéig fizessenek. Erre a mai napig nem jött válasz. Mi a következő lépés?
Előre is köszönöm a segítségüket.

Az ilyen fajta karbantartáshoz, omlás veszély megelőzése érdekében tett megerősítéshez, javításhoz nem kell a tulajdonostársak hozzájárulása.

Tisztelt Fórumozók!

Segítségre, tanácsra, ötletre lenne szükségem. Osztatlan közös tulajdonban élünk 3 másik tulajdonossal. A két ikerházon kívül az egyikhez(miénk) hozzáépítve egy vályog istálló "áll". Ezt még a szüleim kb 20 évvel ezelőtt az akkori TSZ-től mint bontási anyagot megvették, mert a szomszédokkal vita volt hogy ki mit és miért és hogy és meddig pakolhat bele. Azonban lebontásra nem került. Sajnos az évek során pénz hiányában eléggé megromlott az állapota,közben megörököltem az ingatlant és attól félek,hogy a következő telet már nem éri meg a vályog épület és egy esetleges omlás során a mi házunk is áldozatul esik. Egyszerűen lebontani nem szeretném, hanem valami megoldást keresnék hogy fel lehessen újítani vagy esetleg téglából építeni ugyanolyat ugyanoda... Minden megoldás érdekel,igazából tárolónak használnánk. A szomszédok kijelentették hogy semmit nem írnak alá :( (dögöljön meg a szomszéd tehene alapon.. ) Gondolom mivel osztatlan közös ezért nekik is bele kell mindenbe egyezni. :/ Vagy nem???

Köszönök minden segítséget,ötletet..

Köszönöm mindenkinek a segítséget, bocsánat a késői hozzászólásért.

Kedves fórumozók!

A kérdésem/problémám elég összetett.
A szüleimnek van egy osztatlan tulajdonban levő családi háza. Ez egy kétszintes családi ház, amelynek alsó szintjét eladták 1998-ban. Így lett osztatlan tulajdonú az ingatlan. 1/4; 1/4; 1/4; 1/4; arányban. 2/4 rész a szüleimé 2/4 pedig a vevőké lett (továbbiakban szomszédok)

A párommal szeretnénk ingatlanfedezetű hitelt felvenni, a szüleim ingatlanrészére, ami a fent említett ingatlan 2/4 része. Anno az adásvételi szerződésben részletesen rögzítve lett a tulajdoni hányadok elosztása (alsó szint és felső szint kié, a telek mérettanilag meghatározva hol van elválasztva kerítéssel stb.), de ez az adásvételi szerződés része, nem pedig külön használati megállapodási szerződés.
Ezen felül a közművek is külön lettek választva (víz, villany) a gáz kivételével (a gáz csak a szomszédok nevén van). Sajnos kiderült, hogy a szomszédok komoly közműtartozást halmoztak fel a gáz kivételével, mivel azt a szüleimmel közösen fizették és a szüleim ügyeltek arra, hogy ne legyen elmaradás. Számtalan esetben fizették be a szomszédok részét is... A szüleimnek nincs közműtartozása (már szerencsére).
A kérdésem az lenne, hogy a szomszédok közmű tartozása akadálya lehet-e a jelzálog hitel felvételének?

Válaszaikat és segítségüket előre is köszönöm!