Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Fórumozók!

Egy olyan ügyben szeretnék segítséget kérni hogy:
Adott egy 150 nm-es telek melynek 6 tulajdonosa szerepel a tulajdoni lapon osztatlan közös tulajdon címszóval szülőktől örökölve 3 családtól.
3 különbejáratú épület van a telken melyek hosszában kapcsolódnak egymáshoz és melyek közül 1 a legelső nincs a telekrajzon.
A másik 2 épület használatáról illetve tulajdonáról megállapodási papír készült még a szülők idejéből.
Az elsö ingatlant ami nem szerepel a rajzokon ( 2 szoba kb 30 nm) mikor a " tulajdonos" rokon meghalt a 2 gyermeke felajánlotta hogy 200 ezer forintért átvehetem melyet kifizettem, de jó magyar hívén mondván rokon a papírmunka elmaradt.
Mikor megvettem teljes lakhatatlan állapotban volt 1 millió forintomba került a burkolatok a tetőlécezés egy fürdő hozzáépìtése a közművek beköttetése ( a villany a saját örökölt középső házból lett bevezetve ) mire költözhető lett. Ez kb 20 éve történt azóta lakom illetve fenntartom az ingatlant.
Most a 2 papíron tulaj jelentkezett hogy eladnák az ő részüket , mindeképp pénzt fognak kiszedni belőle, mert papir anno nem készült ők nem emlékeznek hogy ki lett fizetve ha a tetszik ha nem elővásárlási jogom van megvenni.
A kérdésem az lenne , hogy tényleg csak ennyi lenne mehtehetik , hogy 20 év után ujra kifizettethetik vagy ha nem tudom eladhatják alólam azt az ingatlant mert nen készült annó papír a kifizetésről?

Válaszukat előre is köszönöm!
K. József

Természetesen.
ha ilyen birka vagy,hogy Papir nélkül adsz át pénzt, rokon vagy nem rokon,akkor igy jártál fizesd ki még egyszer,de most már ügyvéd előtt!

Jó napot.
Olyan kérdésem lenne hogy:

A édesapámnak volt egy 2000nm telek a tulajdonában, aminek a hátsó felét 1/2 részt osztatlan közös tulajdonkénk az édesapám testvére vásárolt meg 1992 ben 320.000Ft ért.
Ezt a telekrészt ő el adta 2001 ben 1.200.000Ft ért egy idegennek.
A szerződésben az áll, hogy a telek hátsó fele az új vevőjé és az utca felőli része az édesapámé. Az utcai részén volt egy régi kis ház is.

Édesapám 1994 ben elhunyt. Így én örököltem meg az ingatlannal együtt a telek 1/2 részét is.

2005 ben a telek 1/2 részét 5.000.000Ft ra értékelték fel mikor OTP hitelből új házat épíettetem.
Az új ház és a telek értéke 2006 ban így már 16.000.000Ft volt.

2019 ben új utca nyílt a telek azon végén ami el lett adva 2001 ben. így már meg lehetett osztani két különálló telek ként.
Sikerült is. Így már két külön helyrajzi számon van a két telek.
Viszont jöttek a Nav-tól hogy fizessek.
Mivel a hátsó telek érték kevesebb mint az enyém. Így a kettő közti különbség 4% be kell fizetnem.
Jelenleg az üres telek ára 10.000.000Ft az én telekem ára házzal mindennel együtt 30.000.000Ft felett.

Nem értem miért kellene fizetnem 800.000Ft azért ami már évek óta az enyém.

Mit lehet tenni ilyenkor?

Kristálytiszta tényállás.

Kivett lakóház, udvar és melléképület megnevezésű osztatlan közös tulajdon amely 10 tulajdonost és kb 5 épületet jelent.

Nos ha nincs használati megosztás akkor minden tulaj a legkissebb hányadával is jogosult használni bármely melléképületet?

Csuklósbusz,

Igen, amennyiben most, közösen, első ízben veszik birtokba az ingatlant.
A használati megosztást nem csak írásban lehet megkötni, hanem ráutaló magatartással is. Ha már kialakult használati rendszer van, akkor az nem rúgható fel egyoldalúan.

Kiyo,

Valami biztosan nem kerek. Nem szereztél vagyont pluszban, nem kellene illetéket fizetned.

Az lehet, hogy a teljes ingatlanban (telek+ház(ak)) volt 1/2 eszmei hányadod (és a tulajdonostársnak is, tehát "elméletileg" neki is a házadban, papíron), felmérték az egész értékét, meg felmérték a két elosztott telek értékét, és akinek az egész ingatlan fele értékénél többet ér a már különálló ingatlana, arra - rád - kiszabták a vagyonszerzési illetéket.

Szerintem fellebbezned kellene, ha a fenti eset áll fent - ez talán a NAV meghagyásából kiderül -, és igazolnod (pl. számlákkal, szerződésekkel), hogy a telken található felépítmény teljes egészében a Te tulajdonod.

De jobb lenne, ha megmutatnád azt a meghagyást egy ügyvédnek.

Köszönöm a választ!

Tehát a legfrissebb tulaj csak úgy nem pakolhatja be a cuccait sehova?

Illetve mi olyankor a helyzet ha társasház osztatlan közös?

Ott honnan tudni kinek csak udvar, kinek szoba jut? :-)

„Tehát a legfrissebb tulaj csak úgy nem pakolhatja be a cuccait sehova?”

Nem szabad neki elvileg. Amit megvesz osztatlanban, azzal megveszi a használat módját is, jogutódja az eladójának. Annak kötelessége tájékoztatni erről. Ha nem teszi, vagy direkt félretájékoztatja, akkor persze lehet gond. Mert, mi van, ha bepakol?

„Illetve mi olyankor a helyzet ha társasház osztatlan közös?”

Olyan nincs. Vagy osztatlan közös - vagy társasház. Utóbbi jelenti az albetétesített különtulajdonokat és amellett társasházi közös tulajdont.

Használati megosztás nincs.

Amúgy bepakolhat nyugodtan, a gond akkor kezdődik ha kipakol csak olyat ami nem az övé.

Gyakorlatban társasház, papíron osztatlan közös lakóépület.

Vagy társasház,vagy osztatlan közös tulajdon,de a kettő együtt nem megy!

A kettő pedig együtt van.
Társasház több lakással, de legalább minden közmű külön, de a cím, HRSZ ugyanaz.

Újabban nem is adnak egy HRSZ-re több mérőórát. De ezen van 5 is és nem almérő. :-)

Emésztő közös, megy is rajta a vita ki fizessen szippantást.

AKkor hosszútávon ennek csúnya vége lesz... ?

Ez nem társasház. Pont.
Ahhoz alapító okirat kell, szmsz kell, közgyűlés, mérettől függően miegyéb is.

Igen, csúnya vége.

Csak alapító okirat - a többi "mérettől függően".

Azt nem tudom hogy a fenébe tudták megterhelni ilyen kaotikus viszonyok között...

Manapság ha külterület alapból elutasítja a bank.

De akkoriban az sem számított hogy osztatlan közös az egész.

De így hogy terhelt némely rész gondolom esélytelen társasházat csinálni belőle... mármint legyen minden lakés külön HRSZ-en.

Van Alapitó Okirat?

Alapító okirat?

Semmi nincs...

Akkor mi alapján működtök?

A fizika törvényei alapján.

Az épület mint írtam fizikailag szét van választva, külön mérők vannak, az emésztő közös, szippantásból vannak is viták.
5 lakás van, külön fürdő, külön bejárat, külön villanyóra, de papíron egy nagy osztatlan közös.
A lakások mérete sem egyforma..
Tehát fizikailag szét van választva. De az emésztőből vita van, kertből vita van.

De mi van akkor ha a tulajdonrészből is vita lenne?

Biztosító megkötötte a szerződést, de nem tudom fizetne-e a lakásbiztosító hogyha kiég 1 lakás?

Mert megkötöttem a szerződést, de ugye nem 1/1 a lakásom hanem 719/5754 a tulajdoni hányad arányom.

Tehát ha kiég a lakásom hogyan bizonyítom hogy az enyém égett ki? Mert papíron osztatlan közös, bármelyikben is lakhatnék, ezekszerint földhivatal nélkül cserélhetnénk lakást a szomszéddal?? :-) Csak a villanyórát kellene átíratni.
Tehát ilyen helyzetben erre a biztosító mit lép? Tudattam velük írásban, válasz nem érkezett.

AKinél kikapcsolják az áramot többet nem lesz neki mert egy HRSZ-en csak egy óra lehet de itt van mondjuk 5 is van.
Lakcím sincs, csak HRSZ.

Illetve ilyen helyzetben hogyan perelsz ki egy nemfizető lakót lakáskiürítéssel?

És hogyan rendezed mindezt ha az állam is a tulajdonosok között van, meg a bankok is.. ?
Áhh mibe léptem megint...

„De mi van akkor ha a tulajdonrészből is vita lenne?”

Mi lenne? Nézeteltérés.

„Biztosító megkötötte a szerződést, de nem tudom fizetne-e a lakásbiztosító hogyha kiég 1 lakás?”

Csak kellene tudnod neked is, meg a biztosítónak is a szerződésből és a kötvényből, hogy pontosan mit biztosítottatok...

„AKinél kikapcsolják az áramot többet nem lesz neki mert egy HRSZ-en csak egy óra lehet de itt van mondjuk 5 is van.”

Ugyanmár. Hány osztatlan közös tulajdon van? Több százezer ingatlan. Minden további nélkül lehet a különálló lakrészeknek önálló villany és gázórája, legfeljebb a vízórából lesz almérős. Igaz, ehhez kell egy ügyvéddel ellenjegyeztetett használati megosztási szerződés, térképvázlattal.

„Illetve ilyen helyzetben hogyan perelsz ki egy nemfizető lakót lakáskiürítéssel?”

Ugyanúgy, mint más helyzetben. Perrel, végrehajtással.

Alakitsátok társasházzá!

De ha terhelt az ingatlan akkor lehet? Illetve milyen költségvonzatai vannak ennek?

Pár tízezer ft.
Keressetek egy ügyvédet.

Ismerős kérdése, kíváncsi lennék nálam hozzábbértő véleményére :

Van egy telke, 840nm. Áll rajta egy ikerház, kerítés, megosztási szerződés, minden lerendezve, elkerítve, elosztva. A két lakás nem egyforma, az elosztás úgy van, hogy a kisebb lakás 85nm, de ehhez tartozik használatba a telekből 510nm, míg a nagyobb lakás 116nm, és ehhez tartozik a telek maradék 330nm-e.

Ismerős lakik a nagyobb lakásban, a kisebbet eddig családtagja lakta, most idegennek szeretné eladni. A kérdés : az osztatlan közös tulajdonú ingatlanból mekkora részt, tulajdoni hányadot kellene eladnia, hogy lehetőleg ne legyen vita később se?

(Peremfeltétel : nem akar társasházat. Maradjon szerinte osztatlan - én sem ezt javasoltam neki, de ragaszkodik hozzá.)