Telekhatárra épitett melléképület.

Szükség esetén igen.

Törekednie KELL a károkozás nélküli megoldásra, ha az lehetséges.

A munkálatok során okozott kárt KÖTELES megtéríteni!

Az előre látható károkra kérhetsz tőle biztosítékot, előre is.

Lehet már fent van valahol de nem találok rá!Ha a szomszédom a telekhatárra építkezik köteles vagyok a telkemre neki bejárást biztosítani?Egy állványt akarna felhúzni,viszont ehhez az én 2 melléképületemet bontani kéne! (ezekről a melléképületekről kérdeztem a topic elején)

Babóka,

írj fellebbezést, és írd azt bele, amit nanemaa javasolt : nem fogadod el a határozatot, mert a hatályos OTÉK (253/1997.(XII.20.)Korm rendelet) 37. § (3) szerint az épületrész vagy ereszcsatorna átlógása más tulajdonú telekre csak és kizárólag oldalhatáron álló beépítési módú telkek esetén lehetséges, az ikres beépítési módú telkek esetén, amilyen a Tied, nem. Kéred a határozat eszerinti felülvizsgálatát, és a szomszéd felszólítását a jogszabály szerinti állapot helyreállítására, satöbbi, satöbbi.

Tudom a választ, de nem mennél vele messzire.
Alighanem kénytelen leszel fellebbezni, ha eredményt akarsz. A 30 ezer meg visszajár, ha a döntés a hátrányodra volt jogszabálysértő.
A fellebbezést indokolni kell. Arra az OTÉK 37§ (3) bekezdés szerintem elég.

De olvasd át alaposan a 31.§-től a 38.§-ig a törvényt. Nem könnyű olvasmány, de hátha.

Babóka esetleg ez?

„34. § (1)106 Az építési telek beépítési módját az építési határvonalakkal meghatározott terület határozza meg úgy, hogy

...

3. ikres beépítési mód esetén a szomszédos telkek egymás felőli építési határvonala a telkek közös oldalhatára legyen,”

Vagyis az építési határvonal a telekhatár, nem lóghat át semmi azon a közös határvonalon, ahol az ikresített két épület érintkező része van.

Tényleg ennyire nem megy az értő olvasás és a gondolkodás?!

Hisz...

- -

Eddig 3X lett leírva a jogszabály.

"253/1997.(XII.20.)Korm rendelet (OTÉK)"

Már 2X lett elmondva az érvelés is.

1X beidézve a konkrét paragrafus is.

- -

Mi kéne méééég?!

Babóka65

253/1997.(XII.20.)Korm rendelet (OTÉK):
„37. § (3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.”

Megfejtés: Az oldalhatáron álló beépítési mód nem azonos az ikres beépítési móddal, ezért is nem úgy hívják. Ergo ikres beépítési módhoz tartozó építési telken, telekhatáron álló épület eresze nem lóghat át.

Leírtam: OTÉK !!!!

Vazze, google és 2 másodperc...

https://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Az OTÉK a jogforrás

Az van benne, hogy

- -

• az oldalhatáron álló beépítési módú telken
• az oldalhatáron!!!! álló épület esetén,

annak eresze

• a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban

és

• legfeljebb 0,5 m-re

a szomszédos ingatlanra átnyúlhat
a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.
- -

Nyilván azért van így, mert
ilyen beépítésnél az eresz is átlóg és így
a csatornának is muszáj átlógnia az eresz szélén.

Azonban ikerház esetén semmi nem lóg(hat) át! a másik térfélre, hisz nincs rá kényszer.
Ezért a csatorna is a saját telken megoldható!

Semmi nem indokolja sem a tető, sem a csatorna átlógását...

bermuda háromszög

De ott van!

Két eset lehetséges...

1.
Ha az építmény

• jogszerűen/engedéllyel került oda bármikor

vagy

• 10 évnél már régebben ott van

akkor nem tud vele mit kezdeni.

2.
Ha jogszerűtlenül van ott és 10 évnél kevesebb idő óta akkor

• felszólíthat a jogszerűtlen helyzet megszüntetésére

  és ha nem szünteted meg, akkor

• pert indíthat a kikényszerítésre és kártérítést is kérhet, ha bizonyítható kára van/lesz miattad

imo74

A 10+ éve ott lévő építmények SZERZETT jogon vannak ott.

Ezért a később jövő igazodik hozzájuk...

(vagy fizeti a neki szükséges változtatást,
HA!
a másik fél hajlandó változtatni a kedvéért)

Miért is kéne neki átérni?! a szomszédba.
Nem kell... tessék normálisan megoldani.

Mi van, ha ugyanez a helyzet vezetékjoggal terhet részen történt? A kerítés felett megy a vezeték.

drbjozsef ez akkor is érvényes ha a 2 épület már több mint 10 éve ott van?

Simán lehet is ilyen, van amikor az egyik telekhatárra lehet építkezni, a másikra meg nem - pont ilyen esetek miatt.

"A telkemen kb 15 éve "

Ezt MÁR SEMMILYEN szabály nem érinti!

Erre már az igaz, hogy:

- -

"Az már ott van, TÉNY!-ként.
A léte tény lett, amivel
a hatóság nem tud mit kezdeni a tudomásul vételen kívül.

...és ezért ott is marad,
amíg a tulajdonosa úgy akarja :-)"

- -

A szomszéd oldja meg a gondját, ahogy akarja-tudja...
Ő jött később!
Az építményed pedig akkor is ott volt már, amikor kitalálta, hogy odaépít

pl.

Építsen ő messzebb a telekhatártól.
1 méterig megteheti oldalhatáros beépítésnél is!

Vagy vakoljon már menetközben a fal építése során azon a részen.

Vagy állja a bontás+újjáépítést.
Persze előre letétbe rakva az árát.

Miként és hol tudnék ennek utána járni?(Jelen esetben Szegedről van szó)Nem vagyok járatos effajta kérdésekben.

Valami olyasmit magyaráz nekem,hogy a telekhatártól 60 centin belül nem lehet semmi.

Nem lóg át.Arra hivatkozik,hogy a vakolás miatt kéne elbontani mert nem férnek hozzá.

Nem.

De miért is tenné?!

A telkemen kb 15 éve a telekhatártól 20 cm távolságra van 2 pozdorja épület(garázs+műhely)Az új szomszédom ezek mellé a telekhatárra terveztette a házát.Kötelezhet-e arra ,hogy elbontsam a telkemen lévő épületeket?