Társasház alapítás hátránya

Nem hiszem, hogy az egész házat megvette. Pongyolán fogalmaz. 4 lakásos társasházban vett lakást. Ha nem így lenne, akkor nem lenne problémája a 4-es tulajdonossal. ;)

„4 lakásos tárasházat vásároltam,”

A társasház a kérdezőé, bár innentől kezdve a többi nem érthető.

A problémának semmi köze a társasház alapításhoz. Sőt!
Jelenleg nincs enyém, tiéd, övé, csak osztatlan közös tulajdon. Az ingatlan minden egyes négyzetcentiméterére minden egyes kavicsra igaz ez.
Ha lenne társasház, s mellé szervezeti és működési szabályzat, abban lehetne megállapodnia a tulajdonosoknak esetleges külön telekhasználatokról.
A probléma viszont alapból nem a telekhasználat módjából, hanem kivitelezési hibából adódik, melyet lehetne érvényesíteni a kivitelező felé, aki viszont már rég megszűnt. Nagy valószínűséggel az egykori kivitelező semmiféle szavatossággal, felelősséggel nem tartozik a hibát elkövető cég felé, így a cég által bevállalt kivitelezési hibáért sem tehető felelőssé.
Megoldás lehet az osztatlan közös tulajdonú ingatlan valamennyi tulajdonosának együttes fellépése és részvállalása a probléma megoldására.

T.Cím: Szeretnék érdeklődni arról, hogy milyen lehetőségem van a társasházzá nyílvánítás előtt: Problémám, hogy 2010-ben egy 4 lakásos tárasházat vásároltam, aminek a vételárát ki is fizettem a kivitelezőnek/KFT volt ami időközben megszünt, viszont KFT tulajdonosa beköltözött az egyi lakásba, amit mos el szeretne adni.A lelendő vevő viszont nem tud hitelt felvenni rá, mivel nem vagyunk társasházzá nyílvánítva. Talán nem is ez lenne a legnagyobb problémám, hanem az, hogy nem tartotta be az előirást a csapadékvíz elszivárogtatásával kapcsolatban. Tzulajdonképpen az elszivárogtatót az /a 3-as és a 4 lakásét /3-ban én/ 4-ben ő lakik, az ő telkére tetette, tehát a kettőnké a 4-es telken van, A problémám az, hogy ha nagyobb esőzés van az elszivárogtató nem birja elszivárogtatni az esővizet, csak lassan ezért az én 5,50x18 méteres területenm olyan mint a Balaton.Épp hogy a teraszról nem folyik be a víz. Az a kérdésem, hogy társasházzá alapítás és /4-es lakás/ eladása előtt kérhetem e a volt kivitelezőt /!4es lakás tulajdonosát/ hogx ezt a problémát szüntesse meg.Az esőviz azért folyik hozzám, mivel L alakú a ház és az Ő nyeregtatőjének az egyik oldaláról leömlő víz az én tetőmre zúdúl. Válaszát előre is köszönöm. Magyar Gáborné,

Mindenképpen csak az alsó szint egynegyedét örökli, hiszen a tetőtérbeépítés után, az 1/2-ed rész a tietek. Az alsó részből örököl.

A társasházzá való alapítást és a külön helyrajzi számot azért javasoltam, mert így a ti részetek is 1/1-es ingatlan, bármikor meg tudjátok terhelni és eladásnál is előnyt jelent, ha nem résztulajdont adsz el, hanem egy egészet. Ráadásul sok esetben nem kell hozzájárulást kérnetek, ami megkeserítheti az életet!

Én is szeretnék hozzászólni (kérdezni) a társasházzá való alakuláshoz:

Mi az eljárás menete? És lehet - e akkor is társasházzá alakulni, ha már felépült a tetőtér? (tetőelbontással, külön bejárattal)
Nekem amiatt lenne fontos, mert a későbbiek folyamán, amikor már a szülők nem élnek (az ő házukra húzunk tetőteret), akkor az ő házuk 1/4 részét egy féltestvér örökli. És azt tanácsolták, hogy alakítsunk társasházat, így külön helyrajzi száma lesz a tetőtérnek, és a féltestvér nem a tetőtérrel megnövelt értékű ingatlan 1/4-ét fogja örökölni, hanem csak az alsó szintét.
Tudna valaki segíteni nekem?

Még annyit, hogy az tervrajzon 'Új építményszinten önálló lakás kialakítása' szerepel, nem tetőtérbeépítés.

üdv.:wert

Kedves Lotti!

Köszönöm a választ, azonban lenne még pár kérdésem ami szintén a tetőtérrel kapcsolatos.

Tehát  tetőtér beépítés tetőelbontás nélkül, (mert a tető alkalmas beépítésre), önálló lakás, külön bejárattal. Házas vagyok, gyerkőc születeik 2 hét múlva. 1 bank kivételével mindegyik azt mondja, hogy nem jár szocpol erre, mert nem emeletráépítés. Ha elbontanánk a tetőt és  térdfallal megemelve újat építenénk akkor járna. Számos példa van egyébként erre itt a neten is. A mi helyzetünk azonban tetőtérbeépítésnek számít akkor is, ha önálló lakás lesz ,külön bejárattal. Megnéztem a rendeletet, de számomra nem egyértelmű mi, mit  jelent.

12/2001-es lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletből:

'' 2. tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti;

3. emeletráépítés: meglévő épület – belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő – épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében.''

Szerintem a tetőtérbeépítés azt jelenti, ha egy család beépíti a tetőterét belső feljárattal,és egy lakás marad továbbra is. Erre nem jár a szocpol.

Az emeletráépítés pedig senkinek sem haladja meg az 1,9 méter magasítást aki tetőret épít tetőelbobtással, hiszen ez stiakailag is lehetlen, mégis jár a szocpol.

Az egyik bank szerint akkor jár, ha társasházzá alakulunk. A többi bank szerint akkor sem. Valszeg megint mindeki úgy értelmezi a rendeletet, ahogy akarja.

Ha valóban járna, akkor bevállalnánk a társasház alapítást is.

Bocs, ha kacifántosna írtam, remélem tudtok segíteni.

üdv.:wert

Kedves Wert,

Ebben az esetben is kell egy olyan okiratot szerkeszteni, ami alapján ti valamilyen hányadban tulajdonjogot szereztek az ingatlanon.  Mivel ez egy olyan megállapodás kell hgoy legyen, amit a jelenlegi tulajdonosokkal köttök, ezért alapvetően a ti megállapodásotok alapján jelölhetitek ki a tulajdoni hányadokat.

Magyarul: a szülőkkel meg kell állapodni, hogy a ráépítés milyen értéket képvisel, és akkor egy ilyen arányú tulajdonjogot kell bejegyeztetni.

A szerzés jogcíme pedig a ráépítés lesz.

üdv.

Két Lotti

Szia Lotti!

Igen, két lakásról lenne szó, földszint+
tetőtér.

Azt szeretném még kérdezni, hogy ha maradunk az osztatlan közös tulajdonnál, akkor mikor a földhivatal bejegyez minket tulajdonosoknak( haszn. vételi eng. után) akkor milyen arányban fog ez történni.
Megegyezés szerint, éptési költség szerint?

Köszi.: wert

Ha jól értem, akkor egy két lakásos társasházról lenne szó...

Ha nem csináltok társasházat, akkor nem tudjátok önálló ingatlanként eladni a későbbiekben, ez biztos.

Ha tényleg kétlakásos társasházról van szó, akkor viszonylag egyszerű alapító okiratot lehet készíteni, aminek van egy ügyvédi költsége és van egy bejegyzési költsége.  A bejegyzési költség 2000 forint, de az ügyvédi költség eltérő lehet.  Általában 50 és 100 ezer forint között lehet rá számítani.

Plusz természetesen még a beépítés esetén kell építési engedély, illetve a tényleges hrsz bejegyzéséhez használatba vételi engedély. Anélkül ugyanis nem fogják a társasházat bejegyezni.

Vissza alakítani is lehet, tképpen semmi akadálya csak megint ügyvéd... és bejegyzési illeték.
üdv.

Két Lotti

Sziasztok!

Szüleim házának tetőterét fogjuk beépíteni, önálló lakássá alakítani.Felmerült az ötlet, hogy alapítsunk társasházat.
A kérdéseim:
Mik lehetnek a hátrányai, az osztatlan közös tulajdonnal szemben, illetve milyen költségei vannak?

Később meg lehet-e szünteteni a társasházat, és 'visszaalakítani' osztatlan közös tulajdonná?( pl., ha el akarjuk adni, vagy más okból)

Köszönöm a válaszokat.
üdv.:wert