Lakásszövetkezet

Zsoxx

„El kéne olvasni, amit írok”

Mint ahogy neked is.

„ha egyébként a túlnyomó többség elfogadta az emelést, akkor ez egy technikai dolog, ami mindenkinek majd több idejét veszi csak el, hogy újra össze kell jönni, és szabályosan megszavazni.”

Arról nem is beszélve, hogy a végén úgyis megint megszavazzák - persze akkor már törvényesen és támadhatatlanul - neked meg lesz egy rakás ellenséged a házban. Mi több, a bíróságra is elmegy egy rakás pénz, ami utána hiányozni fog valahonnan, vagy a te zsebedből, vagy a házéból.

El kéne olvasni, amit írok.
Írtam korábban, hogy NEM az emelt közös költséggel készült az idei költségvetés. Egy árva szó nincs benne az emelésről.

Egyetértünk.
A 2024.évi költségvetés napirend alatt nem kell külön feltüntetni a közös költség emelését vagy csökkentését.

A költségvetés vitájában döntenek erről a tulajok.
Ha a költségvetés az emelt összeggel készült akkor nem kell erről külön szavazni.

Én ezért készitem úgy a költségvetéseket hogy az alján ott van: javasolt közös költség 2024.március 1-től lakástípusonként.
Ha költségvetést jóváhagyta a jözgyűlés akkor az emelést is. Pont.

Zsoxx,

A költségvetés emelt közös költséggel lett számolva? Abban szerepel a bevételi oldalon a befizetések alapján az, hogy mindenki tavalyhoz képest már többet fizet?

Ha igen, akkor a külön emelésről a szavazás és a határozat felesleges volt, megtámadható, hatályon kívül helyeztethető, de értelme az nincs.
Ha nem, ÉS külön napirendi pontként eredetileg nem volt a meghívóban az emelésről szavazás, akkor ez szintén megtámadható, egy fokkal indokolhatóan, de azt megjegyezném, hogy ha egyébként a túlnyomó többség elfogadta az emelést, akkor ez egy technikai dolog, ami mindenkinek majd több idejét veszi csak el, hogy újra össze kell jönni, és szabályosan megszavazni.

Általában sem érdemes megtámadni azokat a többségi határozatokat, ahol lényeges érdeksérelem feltehetőleg nem állapítható meg (kimondani ugye a bíróság teheti, ezért biztosra sose tudni, de azért többnyire lehet azt sejteni, hogy meg fog-e állni), és egy új, szabályos szavazásnál is ugyanaz lenne az eredmény. Minek?

Akkor mi a kérdésed?
Azért vetettem fel a kérdést, mert a legutóbbi közgyűlésen, ahol elfogadták a jelenlévők a költségvetést, megszavaztatták a közösköltség-emelést. Márpedig erről sem a 2024-es pénzügyi tervben, sem a közgyűlés napirendi pontjai között nem volt szó, hogy erről szavazás lesz.

Mit fizethet egy lakásszövetkezet és mit nem, ha a közgyűlés nem szavazta meg az éves költségvetést?

Zsoxx

„a közös költségből befolyó tervezett összeg pontosan megegyezik a tavalyival a 2024-es terv szerint”

Tehát szerinted a tavalyi közös költség-összegből kell idén a megemelt rezsidíjakat is kifizetni,
mert te úgy gondolod, hogy hozzá sem lehet ezek után nyúlni a beszedett havi összeghez egész évben? :-O

Akkor mi a kérdésed?
Ha lenne benne ilyen, jogszerű lenne, ha nincs benne ilyen, akkor nincs emelés, és persze az is jogszerű.

Semmi ilyesmi nincs benne, sőt, a közös költségből befolyó tervezett összeg pontosan megegyezik a tavalyival a 2024-es terv szerint..

Jogszerű.
Természetesen .
A 2024.évi költségvetés a tavalyi 17.5 %-os infláció miatt emelt közös költséggel készült. Ha ezt elfogadta a közgyűlés akkor az teljesen törvényes.

Sziasztok

Ugyebár társasházi közgyűlésen nem hozható arról határozat, ami nem szerepelt a meghívóban napirendi pontként. A közös költség emelés tekintetében az a napirendi pont, hogy "2024. évi költségvetési terv elfogadása – döntés, határozathozatal" jogszerű? Ebben így nincs nevesítve a szavazás a közös költségről.

„Mitől törvényellenes ez a működés?”
Az igazgatóság legalább háromtagú. Ezt a Lakszövtörvény 22. § (1) és a Ptk. 3:343. § is kimondja. Meg, gondolom, az alapszabályotok is.

„Másik kérdésem, hogy a közgyűlési határozatok megtámadhatóak-e ahogyan a törvényben olvastam és milyen indokkal?”
Megtámadhatóak, Lakszövtörvény 9. §, indokok az (1)-(2) bekezdésben.

„Erre a közzététel alkalmával fel kell-e hívni a tagság figyelmét?”
Nem tudok arról, hogy lenne ilyen kötelezettsége az igazgatóságnak. Hol olvastad ezt?

osztap köszönöm szépen a válaszodat. A két igazgatósági tag, aki az elnökünk halála után viszi a szövetkezet ügyeit, megbizatásuk 2 év mulva jár le. Természetesen törekszünk új elnököt választani, ki is írtunk pályázatot, amire két jelentkező volt, de egyiket sem fogadta el a közgyűlés. Az alapszabályunk nem ír elő határidőt az elnök választásra, úgy írtad a törvény sem.
Azt a mondatodat nem értem, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet egy tulajdonos, hisz törvényellenesen működünk. Miért? Mitől törvényellenes ez a működés?
Hamarosan új pályázatot készülünk kiírni.
Másik kérdésem, hogy a közgyűlési határozatok megtámadhatóak-e ahogyan a törvényben olvastam és milyen indokkal?
Erre a közzététel alkalmával fel kell-e hívni a tagság figyelmét?
Az előző vezetés ezt nem tette,de én olvastam a törvényben és szeretném segítségedet kérni, hogy ez így helyes-e, hogy 60 napon belül megtámadható?

Ki adja ki annak a rendkívüli közgyűlésnek a határozatait és jegyzőkönyvét, amit a felügyelő hívott össze

PajtiP,

Mivel a határozatokat a jegyzőkönyv tartalmazza (Lakszövtörvény 18. § (5) e) pont) , és a határozatokat 30 napon belül közölni kell a tagokkal (18. § (7)), a jegyzőkönyvnek korábban el kell készülnie.
Különben honnan lehetne tudni, hogy mik a határozatok? Úgy emlékszünk?

Mi a valódi probléma, amit meg akasz oldani? Látom, hogy különboző random témákban kérdezel a lakszövtörvény kapcsán. Szerintem többre mennél, ha nem ilyen mikro-kérdéseket tennéd fel, hanem az alapproblémát próbálnánk megoldani.

A közgyűlési határozat kiadásának követelménye-e a jegyzőkönyv megléte? Tudomásom szerint nincs olyan előírás, hogy annak is meg kell lennie 30 napon belül

PajtiP,

Az együttes aláírás (ügyvezető elnök (vagy ügyvezető igazgató) PLUSZ még egy ember) a Lakszövtörvény 7. § (2)-be ütközik, ami szerint a tisztségviselő cégjegyzési (= írásbeli képviseleti) joga önálló. Az alapszabály nem írhatja ezt felül. Ezért nincs szükség más aláírására, csak az ügyvezető elnökére.

Ha az alapszabály mégis előírja, az harmadik személlyel szemben hatálytalan, 7. § (1). Tehát a bank akkor is megcsinálja az utalást, ha csak az ügyvezető elnök írja alá. (Ha pedig az ügyvezető elnök együttes aláírónak van bejelentve a banknál, azt meg tudja változtatni önállóra.)

Az pedig szerintem nem működik, hogy az alapszabály azt írja elő, hogy az FB-tag legyen a másik aláíró. Akkor hogyan tudná az FB mint testület az ellenőrzési jogkörét gyakorolni (26. § (1)), hiszen a saját tagjának döntéseit kellene ellenőriznie?

Lakásszövetkezet utalásai kettős aláírásánál az ügyvezető mellett lehet-e egy felügyelő bizottsági tag

borsika,

Akkor a legfontosabb rendben van. Sem a Ptk., sem a Lakszövtörvény nem írja elő, hogy x napon belül új elnököt kell választani. Az alapszabályotok előírhatja.

Ha nem teszi, akkor a tényleges határidő az igazgatósósági tag megbízatásának vége (ha az alapszabály mást nem mond, akkor 5 évre választják, az számít, amelyik megbízatás előbb lejár), mert akkor határozatképtelen lesz az igazgatóság. A másik, hogy mostantól bárki törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet ellenetek a cégbíróságnál, hiszen törvényellenesen működtök. Elég egyetlen morcos lakástulajdonos.

Kedves osztap!
A két igazgatósági tag, be van jelentve a Cégbíróságon természetesen. De nem szeretnénk elsietni a Elnök választást, így most ők látják el az elnöki feladatokat. Köszönöm

Szomorú örökös!
A jelölő bizottság öt tagú és a közgyűlés választotta meg. Természetesen nem szubjektív vélemény alapján fogjuk a közgyűlés elé vinni a pályázókat. Lehet,hogy rosszul tettem fel a kérdést, ha ezt szűrted le belőle.

„Van-e annak időbeli korlátja, hogy mennyi ideig láthatja el a szövetkezet vezetését a két igazgatósági tag? ”

Ki képviseli a lakszövöt? Főszabály szerint az elnök, Lakszövtv. 7. §. Ha nincs elnök, és nincs közgyűlési határozat arról, hogy a szövetkezetet valamelyik élő igazgatósági tag képviseli, és az az igazgatósági tag nincs a cégbíróságon bejegyezve, az baj. Akkor harmadik személlyel szemben a lakszöv nem tud érvényesen semmilyen nyilatkozatot tenni.

borsika,

Szubjektív vélemény alapján nem, de ha a pályázati kiírást megszavazta a közgyűlés, annak feltételeivel együtt, és ilyen objektív feltételnek egy pályázó nem felel meg, azt kizárhatják szerintem.
Hiszen megválasztani amúgy sem lehetne, hiszen nem felel meg a feltételeknek.

borsika

„Ha több pályázat érkezik a kiírásra, a jelölő bizottságnak joga van-e csak egyet a közgyűlés elé vinni,
ha úgy ítéljük meg, hogy a többi nem felel meg a követelményeknek?”

Azt akarod mondani, hogy két ember döntené el, ki legyen az az egyetlen jelölt,
akit az ő szubjektív véleményük alapján megválaszthat a tagság? :-O

Sziasztok!

Kérdésem a következő. Új pályázatot kell kiírni,nem sikerült elnököt választani.
Ha több pályázat érkezik a kiírásra, a jelölő bizottságnak joga van-e csak egyet a közgyűlés elé vinni, ha úgy ítéljük meg, hogy a többi nem felel meg a követelményeknek?
Van-e annak időbeli korlátja, hogy mennyi ideig láthatja el a szövetkezet vezetését a két igazgatósági tag? Elnökünk meghalt, sok problémát hagyott maga után,amit meg kell oldani, és nem akarjuk elsietni, nagyon meg kell gondolnunk kit választunk.
A külsős esetleges elfogadását már elfogadta a közgyűlés.
Köszönöm szépen.