Kedves Szakértők! Szerintetek mit lehet abban az esetben tenni, ha egy nemrég vásárolt lakásba beköltözve kiderül, hogy a társasházban él egy hajléktalan, de mindenki fütyül rá a többi lakó közül? A történet állítólag az, hogy régen a feleségével közösen volt itt lakása, majd elváltak, és a felesége \"kitúrta\", ezért kezdett el csövezni a házban. A volt feleség már rég nem lakik a házban, de a jóember úgy megszerette a helyet, hogy egyenesen gondnokként mutatkozik be. Csak a beköltözés után 2 hónappal jöttünk rá, hogy a lépcsőházban lakik, a belső udvaron tévézik (a lelakatolt áramszekrényből lopja az áramot hozzá), cigizik (ablakot nyitni éjfélig nem lehet), a ház vizét használja, hogy kinn az utcán kocsit mosson, és pénzt keressen vele, egyébként meg mindenkiről tudja, hogy mivel foglalkozik, mikor jön-megy. És ahogy írtam, senkit nem érdekel a lakók közül!! Engem idegesít, hogy a kukába dobott kukazacskónkat kibontva látjuk viszont, hogy érdeklődik, hogy a kikölcsönzött DVD-t lejátszón, v számítógépen nézzük, hogy kölcsön akar kérni, és hasonlók. És miért hívja magát gondnoknak, ha egyszer van egy hivatalos házmester, és van egy közös képviselő is? Szóval lehet tenni anélkül valamit, hogy rájöjjön, hogy mi indítottunk ellene hadjáratot, és vmelyik szép haverját rávegye egy betörésre hozzánk? Köszönöm, ha tudtok segíteni, és bocsánat a hossz miatt!
A drága gondnok...
Itt azért felmerül bennem egy kérdés, mint írtad, a volt felesége túrta ki a házból, aki már "rég nem lakik ott". Itt gyanítom, hogy a rég akár éveket is jelenthet, ebben az esetben pedig az illető évek alatt megtűrt, és galibát nem csinált személy... Vagyis lehet, hogy azért tűrik meg a lakók őt, mert évek óta elvannak vele, semmi gondod nem csinál, végzi a maga kis dolgát. Igazából itt kérdés, hogy számotokra milyen kárt okoz, egy-egy kellemtlen szitun túl. Ha meg képes úgy bemutatkozni, hogy ő a ház gondnoka, akkor vélhetően nem egy hónapokat nem fürdő, jellemzően aluljárókban lakó "hajléktalanról" van szó... (Elvégre ti is elhittétek két hónapon keresztül, hogy ő a gondnok...)
Természetesen van annak jogi útja, hogy kitegyétek onnan, megszüntessétek a "komfortjait", elzárjátok a vizét, a villanyt, stb. Egyszerűen be kell jelenti, és már el is indult az ügy. Ha meg nem akarjátok, hogy nyilvánosságra kerüljetek, akkor kell kérni, hogy ti maradjatok titkosak...
A többi lakónak mi a véleménye erről amúgy?
És csak egy kicsi Arany János idézet: "A legnagyobb cél pedig itt e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben."
SF
Úgy látom azt veszed ki a szavaimból, hogy aluljáróbeli hajléktalant akarok belőle csinálni.
A többi lakó, ahogy eddig láttam, elég foghegyről beszél vele, kivéve a házmestert (aki a házmester lakásban lakik a családjával), akik kicsit többet beszélnek vele. A helyzetünk azért rosszabb valamivel a többi lakóénál, mert az első emeleten lakunk, és a melléklépcsőházon keresztül tudunk bejutni a lakásba, így mindenképpen találkozunk vele a belső udvaron keresztüljövet, és az udvar is az ablakunk alatt van, így minden szag, illetve hang eljut hozzánk azonnal. Ez egy régi körfolyosós ház, amúgy is épp elég zaj lenne. Ha végezné a maga dolgát, azt mondom rendben, csak engem hagyjon békén. De szerintem az említett tevékenységek, és az, hogy adott esetben ittasan próbál nálam érdeklődni, hogy milyen felszerelések vannak a lakásban, vagy hogy a holmijait ott gyűjtögeti a lépcsőház emeletein, és bizony "hajléktalanszagot" áraszt ő maga is és a holmijai is- ezek túl vannak a toleranciámon. Mivel mindenki más a főlépcsőházon keresztül közlekedik, ez a része nem mindenkit érint. De szerinted mennyit von az le a lakás értékéből, ha jönne be az érdeklődő, és az első, ami fogadja, hogy egy mosdatlan, ittas embert talál a lakásába vezető úton, aki cigizik, és tévézik a ház számlájára. (A ház főáramelosztóját nem tudom elzárni, és ahogy írtam is, a szekrény zárva van, csak fel van törve a lakat alatt a pozdorja.) Ne haragudj, de szerintem ennek az eltűrése túl van empátián, és te is ezt mondanád, ha ott laknál. Egyébként, ha minden rendben van vele, akkor az eladók miért nem említették egy szóval se, hogy hát van egy ilyen sztori, és miért nem láttuk egyszer sem a megtekintéskor?! Szóval szerintem ez túlmutat azon, hogy mennyire vagyok emberbarát, és türelmes.
Nem ellened akartam beszélni. Nem azt mondtam, hogy meg kell tűrni, és hogy minden körülmények között ki kell állni mellette! Az első hozzászólásodból az jött át, hogy nem egy aluljárós hajléktalan, tehát gondolok itt ápoltságra, viselkedésre, stb. Ezért mondtam, hogy HA normális, nem zavar senkit, akkor igazából "maradhat". Nem voltam olyan információk birtokában, mely "értékcsökkentő" lenne.
De utóbbi hozzászólásodban elhangzottak alapján igazából nem biztos, hogy tűrni kell MINDENT.
Az adott illetővel nem lehet beszélni?
SF
A gond ezzel az, hogy mi egyedül kevesek vagyunk hozzá, mert ugye azt nyilván nem akarom, hogy elcsevegünk vele, majd másnap a lakás ki van pakolva, mert valami kedves ismerősének az utcán elrebegte, hogy ezeknél az xy-nál lehet egy-két dolog a lakásban. És hát kulcsa is van a házhoz, gondolom némi jutalékért nem mond nemet, ha valaki bekéredzkedne. :( Ahogy írtam is, mindenkiről tudja a foglalkozását, az időbeosztását, stb. Én úgy látom, hogy vagy az anonim bejelentés, vagy a közös fellépés vezetne célhoz, de nem tudom, hogy mik a szabályok. Ha bejelentem, gondolom akkor is max. ellenőrzik, és utána vissza tud jönni... Szóval eléggé megkötve érzem a kezünket, és ha tudom ezt a körülményt, eszembe nem jutott volna megvenni a lakást, ez is bosszant. Most már persze reklamálhatok a sóhivatalnál. :(
