Ingatlanügyek

drbjozsef

„Ha így tettél, akkor szabályt sértettél”

Nem sértettem szabályt! Anyukám január elején halt meg és a januárban érkezett nyugdíját vettem fel. A februárit is kiküldték következő hónapban, de azt már nem vettem fel, visszavitte a postás. Az viszont nem kicsit fura volt, hogy február közepén nem tudták, hogy már meghalt. :-O

(talán helyesebben "elhunytának hónapjában")

Szomorú örökös,

Ha így tettél, akkor szabályt sértettél, ugyanis a nyugdíj természetesen TÁRGYHÓRA jár, nem utólag, mint például a munkabér.

Az elhunyt után felvenni jogszerűen az elhunyásának hónapjában kifizetett nyugdíjat lehet (akkor is, ha előtte hal meg, mondjuk 5.-én, és 10.-én folyósítják).

Drbjozsi,

Mèg nincs vège, nincs lezárva a hagyatéki.
Az önkormanyzatnak is jelezni fogjuk.

Hapciusz

„az elhunyt nyugdiját valaki más vette fel”

Hmmm...nagy valószínűséggel járt az a nyugdíj még és az elhunyt személy nem tudta már felvenni, bármilyen furcsa is ez neked. Anyukám utolsó nyugdíját is én vettem fel, mert azt ugyebár utólag fizetik, mint ahogy a munkabért is. Ebben - ne haragudj - semmi törvénytelen nincs. Nyilván volt felhatalmazása, hogy felveheti, csak azt nem kötötték az orrodra.

„Tehát kifizetès nèlkül (adásvèteli, hadzonèlvezettel) hozzájutottak egy lakáshoz”

Ez még mindig egy bizonyítékok nélküli állítás. Amíg ezt nem fogod tudni bizonyítani, addig rágalmazásnak minősül - azaz jelenleg bűncselekményt követsz el folyamatosan. Már többen felhívták a figyelmedet rá, hogy ha az ügyvéd leigazolta a vételár kifizetését, akkor esélyed nincs pert nyerni ebben a történetben.

Hapciusz,

Hát hívd fel.

Az attól függ, mihez kell.

Érdeklődnék, hogy mit lehet tenni, ha valaki a lakásszerződése (adás-vételi) első oldalát elhagyta. Velem sajnos ez történt, miután fénymásoltattam az iratot.

Ilyenkor:

1. Pótlást lehet kérni (vagyis újra kinyomtatja az adott szövegezésű lapot a szerződés kötő ügyvéd, és aláíratja az összes érintett féllel, úgy, hogy mindannyian jelen vannak).
2. Az ügyvéd egy másolattal pótolja az első lapot, és hitelesíti a saját aláírásával, feltüntetve, hogy az eredetivel megegyező a másolat (ilyenkor nem kell jelen lenniük az egykor szerződött feleknek).
3. Egyéb módon kell eljárni, mégpedig: 

Előre is megköszönve megtisztelő válaszukat!

Drbjozsi, kbs

Nna, volt egy hagyatèki,ahol az is kiderült, hogy az elhunyt nyugdiját valaki más vette fel...
Tehát kifizetès nèlkül (adásvèteli, hadzonèlvezettel) hozzájutottak egy lakáshoz, teljesen lenyúlták az összes ingóságot, az utolsó nyugdijat is.
Ès ez nagyon gyakori eset, a bűnügyi szakma öregezèsnek hívja. Ráadasul ugye a szomszèdasszonynak is igy van több lakása is, ő hozta a 30 èvvel fiatalabb rokonát az özvegy fèrfihoz.
Lehet, erdemes lesz felhivni a rendőrsèg figyelmèt, erre vannak csoportok.

Úgy is be lehet építeni, hogy akár az egész alsó szint átjárható legyen. 4,5 métert (akár sokkal többet is) nem nagy kaland áthidalni.

„De nem ez a problémám, hanem az OTÉK 1. melléklet 115. fogalmának az értelmezése.”

Én is kíváncsi vagyok, mire gondolhatott a szerző.

Kovács Béla Sándor!
4,5 m.

Hát hány méter széles az a "nyél"?

"Ha beépíted, ..."
Természetesen 3 m-es szabad sávot, kocsiáthajtót hagyva és fölé építeni a lakást (min.6 m-től 12 m-ig lehet tűzfalasan építeni).
De nem ez a problémám, hanem az OTÉK 1. melléklet 115. fogalmának az értelmezése.

Csak nem a nyelesre.

„Ha beépíted, hogy jutsz be a telekre?”

A kettő nem zárja ki egymást. Vannak teljesen zárt beépítések. Ott is lehet bejutás a telekre.

Ha beépíted, hogy jutsz be a telekre?

Tisztelt szakértők!
Az utcafronthoz teleknyúlvánnyal csatlakozó ingatlan zárt sorú beépítés esetén a teleknyúlvány beépíthető-e? A szomszédos épületek tűzfalas beépítettségűek, a tűzfalak mélysége a 6 m-t meghaladják. Tehát beépíthetőnek tűnik. Ugyanakkor a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1. számú melléklete (Fogalommeghatározások)szerint "115. Telek legnagyobb beépíthetősége a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke." Ez azt jelenti, hogy a teleknyúlvány nem teljes értékű telekrész, mivel annak területét nem lehet figyelembe venni? A jogalkotó így nem beépíthető telekrészként számol vele? (Csupán a beépíthető telekrész megközelítését, közművezetékek elhelyezésére szolgál?) Vagyis a teleknyúlvány nem beépíthető?
Hogyan kell ezt érteni?

Köszönöm mindenkinek a segítő hozzászólást.

Esetleg megszerezhetné a jelzáloggal biztosított követelést.

Írtam üzenetet, holnap keresni fogom.
Köszönöm

Talán ez lenne a legjobb. Ha a 4,5 M-ból meg tudja szerezni, a legvégén tényleg nagyon olcsón övé lehet az ingatlan. De önállóan ne fogjon bele.

Esetleg megszerezhetné a jelzáloggal biztosított követelést.

Köszönöm szépen, valami ilyesmire gondoltam igen

Ilyen szempontból a fizetési meghagyással nem vagy előbb. Azt nem jegyzik fel a tulajdoni lapra.

Ha arra gondolsz, hogy ellentmond, peresítik az ügyet, és ott már kéred a feljegyzést, az esetleg, de nemigen lennék ebben biztos.

A "sima levéllel" is az a baj, hogy úgy nem követelheted vissza a pénzed, hogy nem bontod fel a szerződést. Amit te írtál példának úgy nem jó, legfeljebb úgy, hogy "ha x időre nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a szerződéstől elállok és kérem vissza a pénzemet". De ezzel ugye ugyanúgy nem vagy előrébb.

El lett ez már b*szva az elején sajnos. Ügyvédi letét kellett volna, hogy ha elintézte a végtörlesztéshez a papírmunkát, akkor onnan egyből az ügyvéd utalja a pénzt a banknak.

Ilyenkor "csak" elállni, lehet?

Vagy pld írok egy levelet, hogy felmondom a szerződést, ha x időre nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor kérem vissza a pénzemet, és ez alapján fizetési meghagyást indítok.

Mert az elállás az visszaállítja az eredeti állapotot, lekerülök a tulajdoni lapról.

"Muszáj elállnia, különben nem követelheti vissza a pénzét. Pert csak azzal nyerhet, ha eláll arra hivatkozva, hogy az eladó magatartása miatt meghiúsult az adásvétel, és követeli a megfizetett vételár-rész visszafizetését. Az eladó nyilván azzal fog védekezni, hogy nem őmiatta bukott meg az ügylet, hanem vevő miatt, mert az nem fizette meg a maradék vételárat. De azért van a bíróság, hogy helyretegye az ilyen jellegű tévedéseket."

Jól látod sajnos ez nem egyszerű történet