Ingatlanügyek

pupac

a banknak még semmi köze hozzád,ha a tartozás miatt elárverezik
az ingatlant,akkor repültök!
a számlák fizetéséből nem keletkezik tulajdonosi és bérlői jogviszony.

ha ingyen laksz,vedd át a törlesztőrészlet fizetését,s maradhatsz mig letelik a tulaj is örülni fog!

Sajnos, ennyit én is tudtam mielőtt problémám kitálalásra került!Csak egy szó, az is jól esett volna mégpedig: polgári, vagy büntető a cselekmény besorolása!Hisz ilyen beállítottságú ügyvédet kell keresnem, és ezt csak célirányosan lehet!

kártérités,tehát polgári

ha megbüntetik,azzal kitörölheted....

értetlenke10

Milyen jogcímen tartózkodott egyáltalán az ingatlanban? Mert a jelzálog-szerződés ehhez kevés. Márpedig az nem mindegy, hogy volt-e bármi joga ott építkezni, vagy hogy mi alapján formált jogot a fellelhető értékekre.

és ki a ,,fedezetadóm,,?

T Urak

Szeretnék tájékozódni egy későbbi (pár hónap múlva valószínűleg létrejövő) ingatlan eladás kapcsán. A felállás az, hogy az ingatlan tulajdonjoga három felé oszlik, 1/2 rész szülőé (anyám), 1/4 - 1/4 rész testvéremé és enyém, mely öröklés útján került hozzánk apám halála után. Anyámnak természetesen haszonélvezeti joga van (mellyel soha nem élt). Az öröklés után én vettem birtokba az ingatlant, és jelentős felújítások is történtek, melyek költségeit kizárólag én viseltem (ezzel nincs is gond, hiszen én használtam az ingatlant). Nemrégiben elköltöztem és az ingatlan eladásra fog kerülni. Az ingatlan értéke tekintettek az átalakításokra és felújításokra jelentősen magasabb, mint az örökléskor volt. A kérdésem, hogy az eladáskor, a tulajdoni hányad szerinti részesedésen túl milyen módon tudok nagyobb arányban részesülni a vételárból, az öröklés utáni felújításokra hivatkozva? (és ha van rá mód, milyen módon lehet/kell rendezni?)
Válaszukat előre is köszönöm!

Utólag? Csak ha önként elismerik.

A tényét nem vitatják, sőt még pénzről sem beszéltünk, ezért tájékozódom előre. Arra vagyok kíváncsi, hogy például van-e bármilyen jogalapom, hogy a felújításokból eredő értéknövekedés miatt az elszámolás ne csak a tulajdoni hányad alapján történjen, hanem tekintettel arra, hogy minden költséget én viseltem, ezt valamilyen formában érvényesíthessem eladás után.
Vita még nincs. Csak nem tudom hogy közelítsek a dologhoz, milyen számítással lehet ez lehetőleg igazságosan kezelni.

ha van rá mód és lehetőség, vásárold meg tőlük a tulajdonrészüket a hagyatéki értéken

A felújítást előre kellett volna egyeztetni a tulajdonostársakkal és a költségeket tulajdoni arányok szerint viselni.

A karbantartás egy másik dolog, a használó kötelessége megőrizni a ház értékét.

tényleg az a legegyszerübb ha kifizeted őket,s te adod el az ingatlant,de a pénzeket akkor is tisztázni kell.

egyszerü a megoldás,előveszed a felujitási számlákat,és levonod az eladási árból!

a fennmaradó részt
pedig elosztjátok tulajdoni arányok szerint

Tisztelt Fórumozók!

A tulajdonomban lévő ingatlan (építési telek) kezelésében lenne pár kérdésem:

• lánykori nevemen lévő ingatlant át kell-e íratnom a férjezett nevemre?
• milyen meghatalmazást kell készíteni, ha egy családtagot szeretnék megjelölni az ingatlan ügyintézéssel kapcsolatban (bérbeadás, eladás)?
• a meghatalmazásra létezik-e formanyomtatvány illetve kell-e ügyvéddel hitelesíteni?

Előre is köszönöm a válaszokat!
üdvözlettel!

Kedves Fórumozók,

nem tudom fordult-e már elő vkivel hasonló eset, hátha...

Peres eljárás van folyamatban lassan két éve egy ingatlan használati díja miatt. A használati díj megállapítására kirendelt szakértő hasonló ingatlant nem tud felmutatni, ami számolásokat alkalmazott, az mind a két peres félnek elfogadhatatlan, mindkét fél leírta beadványaiban, hogy számos helyen hibás.

A kérdésem, hogy mi van abban az esetben, ha nincs érdemben hasonló ingatlan?

Hallottam olyat is, hogy akkor a forgalmi érték alapján kellene kiszámolni, vkinek esetleg más ötlete?

Előre is köszönöm a választ.

Mindkét fél?! Az elég érdekes, hiszen ez egy nulla összegű játszma, ami az egyiknek rossz, az a másiknak jó.

Gondolom, az egyik fél szerint túl sok, a másik szerint túl kevés.
Mindenképpen a forgalmi értéket kell számolni, csak kérdés, hogy hogyan.
Mindenesetre az nem túl tipikus, hogy egyáltalán ne legyen összehasonlítható ingatlan a környéken. Szokták még kisegítő jelleggel a bekerülési érték alapján is számolni, de ez tényleg csak kisegítő jelleggel fordulhat elő.

Köszönöm a válaszodat, jól gondolod elég nagy eltérés van a használati díjak között.

A szakértő már elején rögzítette, hogy nincs hasonló ingatlan a környéken, de leírta azt is, hogy forgalmi értékkel sem óhajt számítani, mert az szerinte torz eredményt adna a javamra.

Kitalált vmi összetett számítási módszert, melyet mindkét peres fél abszurdnak tartott, és vitatott.

Ezek szerint ha jól sejtem, sajnos nincs semmilyen iránymutatás, rendelet,BH..., ami rögzítené,hogy forgalmi értékkel, hogy kéne számolni ilyen esetben, kár.

"Mindkét fél?! Az elég érdekes, hiszen ez egy nulla összegű játszma, ami az egyiknek rossz, az a másiknak jó."
Elég nagy az eltérés a két használati díj között, a szakértő kb közbenső értéket hozott ki, mely egyik félnek sem jó, másfelől nem is érthető miként jött ki, most épp a sokadik szakértői kiegészítést várjuk...

Szerintem is torz a forgalmi értéken való számítás. Bármekkora lakásról is legyen szó, a többlethasználó nem gyakorolhatja tulajdonosi jogait az általa használt területen. Ráadásul ez csak egy ideiglenes állapot a gyermek nagykorúságáig, vagy a közös tulajdon megszüntetéséig.

A lakáshasználati jog ellenértékénél használják a forgalmi-értékszámítást.

A többlethasználati díjnál egy ún. megosztott bérleti díjszámítást kell alkalmazni. Itt még számításba kell venni a közös gyermekek számát, akik a lakásban maradtak.

A megosztott azt jelenti, hogy nem önálló bérletről van szó.

„Ezek szerint ha jól sejtem, sajnos nincs semmilyen iránymutatás, rendelet,BH..., ami rögzítené,hogy forgalmi értékkel, hogy kéne számolni ilyen esetben, kár.”

Ez nem jogkérdés, hanem szakkérdés, így aztán BH nem is igazán lehet szerintem.

kérjetek fel másik szakértőt!

Azzal mire mennek? Azon kívül, hogy fizethetnek neki?

születik egy szakértői vélemény,amit legalább
az egyik fél elfogad,a másik nem,aztán a biróság
eldönti kinek van igaza

A bíróság csak a saját maga által kirendelt szakértő véleményét fogadja el szakvéleménynek. A fél által felkért - és fizetett - szakértő véleményét csak a fél előadásaként értékeli. Gyakorlatilag nincs bizonyító ereje.

hát akkor kérjenek uj szakértőt a biróságtól!

Azt meg a bíróság akkor fogja kirendelni, ha szerinte is ellentmondásos a szakvélemény.

nem tul hizelgő az első szakértőre nézve!