Ingatlan vásárlás

T. Ügyvéd Úrak/Hölgyek ! Vevőként megkötöttem egy ingatlan adás-vételi szerződést. Utólag vettem észre, hogy a lakcímemben az emelet jól szerepel, de az ajtó szám elírásra került. Mennyire nagy probléma ez ?

Én nem látok ebben ellentmondást, hiszen a tartási szerződés egy visszterhes szerződés, függetlenül attól, hogy kik a szerződő felek. A vagyonszerzési illeték megállapítása során a szerződés visszterhes jellegét kell alapul venni.

Épp ma hívta fel a figyelmemet egy közjegyző erre az érdekes jogalkotási ellentmondásra: ilyenkor visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ez nyilván nagyon méltánytalan az ilyen szerződést kötő és a tartást valóban teljesítő gyermek számára, de egyértelműen ez a hatályos jog.

Kedves K:B:S:

Eltartási szerződés esetén is érvényes az illetékmentesség a kapott lakásra, amennyiben az eltartó az eltartott gyermeke. Tisztelettel: Egresi Jenő

Elég, de annak a meghatalmazásnak is vagy közokiratba foglaltnak, vagy ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie.

Tisztelt Fórumozók!
Köszönöm a válaszokat. Volna még egy kérdésem.
Az ingatlant ketten (a feleségemmel) vásárolnánk meg fele-fele arányban, viszont ő nem biztos, hogy jelen tud lenni a szerződés aláírásakor a megyényi távolságok miatt. Van arra mód, hogy helyette is én írjam alá? Egy meghatalmazás elég ehhez?
Köszönöm a válaszokat előre is. S.

Nem kell annak feltétlenül külön okiratban lennie. Nem is praktikus. Viszont ahhoz, hogy ez bejegyzésre is alkalmas legyen, így is, úgy is két ügyvéd is kell hozzá.

Na meg annyi, hogy a szerződésnek nem feltétlenül kell egy okiratban készülnie. Külön okiratban lehet megtenni a szerződési ajánlatot és külön okiratban lehet megtenni annak elfogadását. Gyakorlatban: egy okiratban elkészül az adásvételi szerződés, amit az egyik fél (eladó vagy vevő) aláírja, ezt elküldik a másik félnek aki ezen szerződési ajánlat ismeretében külön okiratban nyilatkozik az ajánlat elfogadásáról. Ez a kettő (vagy több) okirat képezi magát a szerződést.

Leginkább azt, hogy az ügyvéd akkor ellenjegyzi az iratot, ha előtte írták alá. Tehát az nem megy, hogy elküldi postán, hogy írják alá, aztán küldjék vissza. Annyi van, hogy nem kell az aláíróknak egyszerre jelen lenniük, és nem kell ugyanannak az ügyvédnek ellenjegyeznie minden aláírást.

A Ptk. alapján a szerződést távollevők között is meg lehet kötni. Azonban a szerződésre vonatkozó előírásokat ebben az esetben is maradéktalanul be kell tartani.

Az ügyvédnél kell termelési értekezletet tartani. A foglalót nem muszáj akkor, de célszerű.

Tisztelt Fórumozók!
A következő, technikai jellegű kérdésem volna ingatlan vétel ügyében:
Egy lakóingatlant szeretnék vásárolni, de életvitelszerűen jelenleg sem én, a vevő, sem az eladó nem egy helyen lakunk. Pontosabban az ingatlan az egyik megyében van, a vevő a másikban, az eladó meg egy harmadikban.
Lehet-e intézni az adás-vételt, (első körben a foglalót) postán? Arra gondolok, hogy a kiválasztott ügyvéd megírhatja-e a szerződést a megadott adatok alapján, és azt aláírásra elküldheti-e a vevőnek és az eladónak, ami után a vevő átutalja a foglaló (később a vételár) összegét az eladónak???
Vagy szépen össze kell gyűlnünk az ügyvédnél, akinek jelenlétében a szerződés aláírásakor átadjuk a foglalót (vételárat)?
Válaszukat előre is köszönöm!

Vissza. Fel kell keresni egy ügyvédet.

aranymazsola # e-mail 2012.01.15. 11:47

Üdvözlöm az ügyvéd urakat, hölgyeket.
Kérdésem az lenne, a szüleink ránk íratták a lakásukat fele, fele arányban tulajdonosok lettünk a bátyámmal, ők pedig haszonélvezők.
Mi most ezt vissza szeretnénk rendezni, hogy ők legyenek újból a tulajdonosok.Mi kell ehhez. A mostani rendelkezések szerint mi is vissza ajándékozhatjuk nekik?Szeretnénk a legkisebb anyagi ráfordításból ezt megtenni.

Várom válaszukat. Köszönettel.

aranymazsola

Üdvözlöm az ügyvéd urakat, hölgyeket.
Kérdésem az lenne, a szüleink ránk íratták a lakásukat fele, fele arányban tulajdonosok lettünk a bátyámmal, ők pedig haszonélvezők.
Mi most ezt vissza szeretnénk rendezni, hogy ők legyenek újból a tulajdonosok.Mi kell ehhez. A mostani rendelkezések szerint mi is vissza ajándékozhatjuk nekik?Szeretnénk a legkisebb anyagi ráfordításból ezt megtenni.

Várom válaszukat. Köszönettel.

aranymazsola

Kell ügyvéd - vagy közjegyző -, különben a földhivatal nem jegyzi be tulajdonosként. Ha annyiért értékesíti a fele tulajdonrészét, amennyi az örökléskor volt, nincs rajta jövedelme, tehát adózni ebben az esetben nem kell utána a testvérednek. Mivel mindenképp kell ügyvéd - vagy közjegyző -, minden felmerülő kérdésben segítenek.

Tisztelt Jogiforum!

Édesanyánk halála után a nővéremmel ketten örököltünk egy lakást fele-fele arányban.Hogyan tudom én az ő felét a lehető legkisebb adó és illeték ill. ügyvédi költség mellett megszerezni?Egyáltalán van szükségünk ügyvédre?Nem írhatunk ketten egy adásvételi szerződést 2 tanúval és azt leadnánk a földhivatalban?Amennyiben az adásvételi a legolcsóbb mód, érdeklődnék az illeték mértékéről,ha kell ügyvéd az ügyvédi költségekről, 4.200.000 Ft-os vételárnál,valamint hogy ha muszály ügyvédnek ellenjegyeznie, kell-e tanúnak is aláírnia?A jövő évben bevezetni kívánt energiatanusítvány a fenti ügyben érintené a lakás tranzakcióját?Inkább még idén érdemes ezt lepapírozni?

Segítségüket előre is köszönöm!

Üdvözlettel

T.Gábor

Láttam már, de ezt konkrétan még nem!!
Van valami rendhagyó amire figyelni kell?

Lehet az alapító okiratban is, ahol a lakás részei vannak felsorolva. Ebben az esetben tényleg tulajdon keletkezik, ugyanakkor erre a szerződésben is utalni kellett volna. Elég ortopéd megoldás, de láttam már ilyen társasházi alapítót.

Abban aligha. Talán az szmsz-ben vagy annak valami mellékletében, mert csak használati megosztásról van szó.

Igen, van haszonélvező, köszönöm a válaszokat.
A tároló viszont osztatlan közös tulajdonban van és állítólag az alapító okiratban van leírva melyik tároló tartozik a lakáshoz, ezt az információt azóta tudtam meg.

Nem. Állagvevője lehet ingónak is és ingatlannak is. Annak nem sok köze van ahhoz, hogy az állag sérelme nélkül mit lehet tenni. Valószínűleg tényleg lehet egy haszonélvezeti vevő. Ha nincs, akkor viszont valóban fölösleges volt ezt a szót használni.

Az állag vevő kifejezés nem utal haszonélvezetre. Egyszerűen jogászi "túlfontoskodás".
Az ingatlan vagy ingó meghatározásánál használja a jog. Ingatlan az ami az állag sérelme nélkül nem helyezhető át, ingó, amely az állag sérelme nélkül áthelyezhető egyik helyről a másikra.
A tároló, ha az ingatlan tartozéka, akkor annak tulajdonjogának átruházásáról külön kell rendelkezni.

Valaki más haszonélvezetet szerez a szerződéssel.
Valószínűleg nem is tartozik az a tároló a lakáshoz - legalábbis nem úgy.

T. Ügyvéd Urak/Hölgyek!!

Adásvételi szerződésben a vevő úgy szerepel, hogy állag vevő, ennek a kifejezésnek van valami definíciója? Mit jelent ez a kifejezés?
Más, az adásvételiben nem szerepel a lakáshoz tartozó külön bejáratú tároló, ez a vásárlásnál jelent valami hátrányt? vagy elég ha az alapító okiratban ez a tény rögzítve van?