Illeték visszaigénylés

Tisztelt Fórumtársak!

Tavaly, felperesként volt egy polgári peres ügyem, amelynél az első tárgyaláson az alperessel közösen kértük az eljárás szüneteltetését.
A szünet alatt sikerült peren kívül megegyeznünk, így 4 hónap elteltével az eljárás automatikusan megszűnt.
A bíróságtól kaptam egy végzést, hogy annak jogerőre emelkedése után a befizetett illeték 90%-át visszaigényelhetem a NAV-tól. A végzés ellen, az illetékre vonatkozó rendelkezés tekintetében pedig 15 napon belül lehet fellebbezni. Az eljárás megszűnt mivel a szüneteltetés megállapítása óta eltelt 4 hónap.
Természetesen sem én sem az alperes nem fellebbeztünk. Vártam több, mint egy hónapot, majd írtam az illetékes NAV-nak, hogy kérem vissza az illeték 90%-át. Csatoltam a banki utalások kivonatát az illeték befizetéséről, valamint a bíróság végzését, melyben benne van, hogy az eljárás megszűnése miatt a többlet illetéket visszaigényelhetem.
Kb. két hét múlva (tegnap) kaptam a NAV-tól egy hiánypótlási felszólítást, amiben az áll, hogy a bíróság végzése nem jogerős mert nem tartalmaz jogerősítő záradékot. A visszatérítés alapjául szolgáló jogerős végzés másolatát pedig 8 napon belül küldjem el nekik. Ha ezt nem teszem meg, akkor a már beadott nem jogerős végzés alapján döntenek, vagy megszüntetik az eljárást. Kíváncsi lennék, hogy ki tud ilyen végzést ilyen rövid idő alatt beszerezni bíróságtól, hogy még 8 napon belül el is tudja azt küldeni.
Meg tudná valaki mondani, hogy milyen záradékot hiányol a NAV?
A bíróság elsőfokú döntése nem válik jogerőssé ha ellene nem fellebbeznek? Ráadásul itt csak az illetékre vonatkozó rendelkezés ellen lehetett volna fellebbezni.
Erre vonatkozóan csak a 2004. évi CXL. törvényt találtam.

73/A. § * (1) A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha

1. ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt.

Ez pedig a bíróságra lehet, hogy nem vonatkozik?

Minden esetre írtam a bíróságnak, hogy küldjenek egy jogerős záradékkal ellátott végzést.
Ezt tegnap megkapták, mert lajstromozták is. (Elektronikusan küldtem).
Meglepődnék, ha erre 7 napon belül válaszolnának is, hogy még el is tudjam küldeni a NAV-nak.
Mennyi esélye lehet, hogy az előzőleg beküldött végzés alapján is visszafizessék a többlet illetéket?
Köszönöm!

Ahogy írod : a törvényeknek azok betűje szerint kell megfelelni.
Nincs mód mérséklésre, vagy elengedésre.

Ha tudod bizonyítani, hogy többszöri felszólításod ellenére is az építésvezetőd mulasztott, akkor polgári peres eljárásban esetleg érvényesítheted az illetékfizetés miatt keletkező károdat. De ebben sem lennék biztos, mert a használatbavételi engedély megszerzése az építtető feladata, kivéve, ha erről a vállalkozói szerződésben kifejezetten az építési vállalkozót bíztátok meg.

Köszönöm szépen előre is a segítséget, röviden összefoglalom:

• 2013 február 15-én szereztünk ajándékozással egy telket, Édesanyámtól, a feleségemmel közösen ½-1/2-ed arányban
• éltünk illeték-felfüggesztési jogunkkal, és vállaltuk, hogy 4 éven belül házat építünk
• ez a vállalásunk elsikkadt, azt meg nem is tudtuk, hogy ezt a használatbavételi engedéllyel kell igazolni
• a napokban a NAV fizetési meghagyást bocsájtott ki, 1.890.000 Ft-ot kérnek illeték címén megfizetni

• a ház 2015 folyamán elkészült, 2015.12 hó óta ott lakunk életvitel-szerűen, de bejelentve nem vagyunk
• ott lakásunkat számtalan tanú tudja igazolni, minden közüzem be van vezetve, minden számlát fizetünk
• 2016-ban született egy gyermekünk, természetesen Ő is ott lakik
• építményadót a kizárólag lakás céljára használt épületek után nem kell fizetni a kerületben

• a használati engedély el nem intézéséhez semmilyen érdekünk nem fűződik, ennek oka kizárólag az emberi hanyagság – a feladatot az építésvezetőm vállalta, és folyamatos noszogatás ellenére sem oldotta meg
• a használatbavételi engedély iránti kérelmet a héten beadjuk

• ha fellebbeznénk, valószínűleg elutasítanák, mert a NAV a jogszabály betűinek teljesen megfelel
• méltányossági szabályoknak nem felelünk meg
• igazolási kérelemnek csak 6 hónapon belül van módja

Kérdés, hogy van-e ennek az ügynek megoldása. Úgy gondolom, hogy a jogszabály szellemének megfeleltünk, és határidőn belül építettünk egy házat ahol lakunk, méltánytalannak érezném egy ennek a ténynek a kései igazolásáért ennyi pénzt fizetni.
A részletfizetés nem segítség teljes elengedést vagy legalább jelentős mérséklést szeretnék elérni.

Köszönöm a segítséget..)))

„A megbízott ügyvéd a visszaigényelhető illetéket nem intézte a NAV-nál.”
Nem is az ő dolga - hacsak külön nem vállalta.

„ felperesek által új jogi képviselő eljárhat e az ügyben. ”
Persze.

Segítséget kérnék

Keresetlevél benyújtásakor lerótt illetékbélyeg 1,5 mft volt, a bíróság a keresetlevelet elutasította és a felpereseket mérsékelt illeték megfizetésére kötelezte, ami 150.00q ft volt. Az ügyben a felpereseket ügyvéd képviselte. Az eltelt idő óta a felperesek ismételten benyújtott keresetét megint elutasította a bíróság, ennek következtében a megbízók az ügyvédi megbízást visszavonták.
A megbízott ügyvéd a visszaigényelhető illetéket nem intézte a NAV-nál. A visszavonat megbízást figyelembe véve ki és hogyan igényelheti vissza a lerótt illeték összegéből levont és megfizetésre megállapított 150.000 forint mérsékelt illetéket után fennmaradó összeget. A felperesek által új jogi képviselő eljárhat e az ügyben. A megbízás visszavonatásáról kell-e az illetékhivatalt - NAV értékesíteni? Amennyiben a korábban megbízott ügyvéd nem igényli vissza a visszaigényelhető illetéket és nem számolt el a megbízott ügyfeleivel, milyen garanciális lehetőségei vannak a korábbi megbízóknak.

Tisztelt Fórumozók!

Tanácsot szeretnék kérni a lehetőségeimről.
2010 11 10-én az OTP a számlámon lévő teljes összeget tévedésből az egyik magánnyugdíjpénztárnak utalta át. Különféle formanyomtatványok kitöltése és többszöri telefonálások után ott tartunk, hogy a pénztár és az APEH is látja a pénzemet a pénztárnál, de telefonos megbeszélés alapján ők nem utalhatják vissza, mert az állam zárolta májusban a vagyonukat, így nem áll módjukban visszafizetni a jogosan igényelt összeget.
Van-e joga az államnak visszatartani a túlfizetésként megjelenő összeget?
Az APEH is és a pénztár is azt javasolja, várjak türelemmel, hátha visszautalják, mert ők tehetetlenek.

Válaszukat előre is köszönöm

Nem, viszont ha megnyered a pert akkor főszabály szerint a vesztes félnek (a banknak) kell fizetnie a perköltséget és az illetéket is. Jövedelmei helyzetre tekintettel pedig költségmentességet kérhetsz.

Tisztelt Illetékesek!
Kérem a segítségét annak,aki jogszerű segítséget tud nyújtani.2003-ban adóstársként segítettem egy hitel felvételénél.A bank úgy adott hitelt az illetőnek,hogy az igazolt kereset,nem fedezte a hiteltörlesztés részletét.A hitelfelvételnél a bank nem adott nekem egy szerződés másolatot,így nem is tudtam hogy nem rendelkezik az illető a megfelelő összeggel,amit majd a törlesztő részletre fordít.Nem is fizetett be egyetlen részletet sem, így a bank bírósági úton próbálta behajtani a tartozást.Mivel én nem akartam helyette kifizetni a tartozást,a döntést megfellebbeztem.Részemre 88.700 Ft fellebbezési illetéket állapítottak meg,amit az mellett hogy nagyon soknak találok,jogtalannak is érzek.Kérdésem az lenne,ha ki is tudnám fizetni ezt az összeget,vissza igényelhetném-e a hitelfelvevőtől?

A végrehajtás más eset. Végrehajtási cselekményként természetesen lefoglalhatják a más adónemen mutatkozó többletet.
De ha nincs végrehajtás, akkor az adóhatóság nem számol el a különböző számlák között. Érdemes figyelni, mert könnyen előadódhat az a helyzet, hogy egy adónemen többleted van, de nem kapsz kamatot, egy másik meg hátralékod, és ott megterhelnek a késedelmi kamattal.

Nálam, ha az egyik adónemen hiány van a másikon meg túlfizetés, akkor végrehajtási eljárás keretében rendezik az egyenleget. De volt már így visszajáró illetékkel is. Ilyenkor csak egy értesítést kapok az adóhivataltól, hogy a végrehajtási eljárás folyt ellenem és azt megszűntették. Az egészet hivatalból intézik.

„Mert, ha van akkor beszámítják a lejárt tartozásodb”
Nem számítják be - csak nem fizetik ki. Az ún. átvezetést külön kérni kell.

Na igen. Annyit azért nem árt tudni, hogy az illetéket akkor kapod vissza ha nincs esedékes köztartozásod a NAV felé. Mert, ha van akkor beszámítják a lejárt tartozásodba és akkor vagy csökkent a fennálló tartozásod az visszajáró illeték összegével, vagy csak a különbözetet kapod vissza.

Az ő örököse. A hagyatékátadó végzés / öröklési bizonyítvány mindenképpen, emellett attól függ, hogy pontosan milyen eljárásban lett többször leróva.

Azt szeretném megkérdezni,hogy az Apeh fele duplán kifizetett illetéket ki igényelheti vissza?
Aki befizette már nem él,az ő örököse tudja visszaigényelni? És ha igen milyen iratok kellenek hozzá?