ÁTVERT a KIVITELEZŐ!

Tanulópénz

Gondolom mindenféle papír nélkül adta a pénzt a kivitelezőnek. Ez persze még nem jelenti, hogy el is kell tűnni a kapott lóvéval, de hogy bizonyítani nehéz lesz, az szinte borítékolható.

Ühüm. Ez jó hasznos egy poszt volt.

A következő történethez kérnék segítséget, hova forduljak és mik az esélyeim?

Egy építési vállalkozót megbíztam a házam részleges felújításával (dryvit, tetőszerkezet csere, szarufa, oromlemez, atifal újrarakás, kémény újrarakás). A kivitelező 4 napos munkát ígért, melyet a szomszédainkkal előre egyeztettünk. Megegyeztünk abban, hogy az előleg kifizetése után (220.000 forint) a fennmaradó összeg (400.000 forint) a munka végeztével kerül kifizetésre. A munkálatokat a szerdődés alapján másnap el is kezdték. Megegyezésünk ellenére a kivitelező még aznap további 150.000 forintot kért amelyet ki is fizettem, mondván hogy nem tudja folytatni az általa elvállalt munkát pénz hiányában. Itt megjegyezném, hogy a 220.000 forintos előleget ő állapította meg, tudván hogy ebből az összes anyagot meg tudja venni ami a házam felújításához szükséges. Minden nap valamilyen indokkal további pénzeket kértek (üzemanyag, autó meghibásodása,stb,). Ezeket a pénzeket már nem voltam hajlandó kifizetni, egyúttal közöltem, hogy a fennmaradó összeget a munka befejeztével fogom kifizetni, ahogy az a szerződésben szerepel. Erre a kivitelező válasza az volt, hogy ha nem fizetek neki további pénzt akkor nem folytatja a munkát. A házam tetőfelújítása a szomszédom házában is kárt okozott, amire ígéretet tettek, hogy helyrehozzák ami nem történt meg. Azóta a házam állapota csak romlik, mivel félbe lett hagyva a szigetelés és nem lett befejezve a tető. Az általam kifizetett pénzekről számlát azóta sem kaptam. Az egész munka elvégzéséhez szükséges anyagok leszállítása szintén nem történt meg, holott a pénzt odaadtam rá.

A válaszokat és a segítséget előre is köszönöm!

Véleményem szerint a kivitelező kockázata és felelőssége, hogy korrekt árajánlatot adjon. Ha hibázott és erre már a kivitelezés közben vélhetőleg rájött, akkor le kellett volna állnia míg a kérdést nem rendezitek. Jelen esetben elvégzett olyan munkákat is, melyek vélhetőleg szükségesek voltak ahhoz, hogy a további vállalásait teljesíteni tudja. Magyarán, szerintem a megállapodás adott feltételek mellett létrejött, a munkát elvégezte, a többi az "így járt" kategória. Én sem fizetném ki. ;)

Valaki adjon tanácsot, mit tegyek?

Egy ingatlan teljes felújítására kértem írásos ajánlatot,meg is beszéltük a kivitelezővel, hogy az ajánlatban szereplő munkákból melyeket csináltatjuk velük és az mennyiben kerül.A megbeszélt munkákat elvégezték és most jön a meglepetés! Az elszámoláskor 50% több munkadíjat kérnek, mint ami az ajánlatban szerepel.Indokuk: "kifelejtettek az árajánlatból bizonyos munkafázisokat és az ajánlatban szereplő munkadíj árak sem egyeznek, mert tévedésből egy O-val kevesebbet írtak, de a munkát elvégezték "- mondják.
Mivel több százezer Ft-ról van szó, meg egyáltalán, nem értem ez milyen módszer? Felmerült bennem, hogy azért "felejtettek "ki a munkafázisokat az ajánlatukból, hogy az alacsonyabb ár miatt ők kapják a munkát és most pót-munkaként kívánják érvényesíteni a tényleges munkát.
Egyelőre ott tartok, hogy nem fizetem ki a különbözetet, de nyilván nem ez a megoldás. Kérem ha valaki tud segítsen, mit tegyek?

Pontosan erre gondoltam.

Ezt nem lehet tanúval bizonyítani. Legfeljebb ún. "szakértő tanúval".

Immaculata

„Mivel a szerződés tartalma sajnálatosan nem definiálja a szerkezetkész állapotot, így nincs más lehetőség csak a szakirodalomhoz fordulni.”

Mivel a szakirodalomban nem fellehető egy pontos definíció sem erre vonatkozólag, így marad kialakult gyakorlat, ami ha általános érvényű, akkor máris alappal hivatkozható!

Kovács_Béla_Sándor

Ne a fél álláspontját vidd be, / vagy csak alapként hivatkozd,/ hanem egyéb olyan szakemberét, aki napi szintű kapcsolatban van egy épülőfélben lévő házzal.
A sok tanú több mint az egy sem.

Sió, az alperes - a dolog természetéből adódóan - építési vállalkozó. S mint ilyen, nagyon jól tudja, mit ért a szakma a gyakorlatban "szerkezetépítési munkák" alatt. Csak a fél álláspontja bíróság előtt nem bizonyíték.

Tévúton jársz, de a továbbiakat bízzuk KBS-re.

Mivel a szerződés tartalma sajnálatosan nem definiálja a szerkezetkész állapotot, így nincs más lehetőség csak a szakirodalomhoz fordulni.
A szakirodalom pedig leírja, hogy mit ért szerkezetkész állapoton. Innentől kezdve teljesen mindegy, hogy hány és milyen titulussal rendelkező szakértő mit állít és hogyan értelmez, a szakirodalom lesz a döntő.

Mindnyájunk számára ismert tény, hogy a legritkább esetben sem esik egybe két szakértői vélemény sem. Ha csak két szakértő van egy perben, máris minimum két álláspontot képviselnek, és ha ehhez még hozzájön a felek nem egyező álláspontja máris 4 külön megvilágítást kaphatunk.
Mint tudjuk a felet terheli minden olyan ténynek a bizonyítása, ami véleménye szerint adott pert eldöntheti, vagy fontos lehet az ítéleti tényállás megállapításában.
Tehát ha van egy szakértői vélemény, ami nem felel meg egyik félnek, akkor kérheti új szakértői vélemény beszerzését, vagy megbízhat független szakértőt is. A független szakértői vélemény figyelembe vétele mivel nem a bíróság rendelte ki, nem esik olyan súllyal latba, de alapot adhat arra nézve, hogy a perben később felkért szakértők alapnak tekintsék saját szakvéleményük megalkotásában.

A segédmunkásról szóló példa, a hétköznapi életre van kivetítve, demonstrálva azt hogy egész más az elmélet, és egész más a gyakorlat.

Ha rám lenne bízva, akkor bizony kérnék fel független szakértőt, és kifejezetten olyan szakértőt keresnék, aki építésvezetői gyakorlattal is rendelkezik, tehát napiszintű kapcsolata van egy-egy épülő házzal, ad-hoc tudja hogy miről beszél, ne adj isten felkészül per tárgyát képező anyagból a helyszínen.

A tárgyaláson, pedig hitelesen előadhatja mindezt.

A fő gond még egyszer írom, az hogy nincs kialakult, és általánosan definiálható fogalom, ami pontos képet adhat minderről.

Véleményem szerint, az tudja jelen esetben hitelesen bizonyítani az igazát, aki több fedhetetlen szakértőt visz egyező előadással. Ezen kívül pontosan és szóról szóra ki kell vesézni a szerződést, /ha volt/, és amibe csak lehet belekötni, és hiteltelenné tenni. Vagy hasonló szerződést keresni, és korrekt építési vállalkozót belevonni, hogy náluk ez hogy megy, mi a kialakult gyakorlat az építőiparban. Mint tudjuk, amit nem vagy hiányosan szabályoz törvényi előírás, ott döntő jelentőségű a kialakult gyakorlat. Tehát ez a megvilágítás hivatkozási alapként is megállja a helyét önállóan is! Ha ehhez még hozzájön a bíróság által felkért szakértő egyező álláspontja, akkor lehet nyert ügy.
Sajnos ez az egész pénzszagú.

Jól írta nanemaaa

„„Nincs jogszabállyal meghatározott fogalma, vagy tartalma a szerkezetkészségnek. Ha a szerződés nem tér ki rá, hogy az adott esetben mit tekint szerkezetkésznek, akkor a végén hosszas perekre kell számítani.””

Mérlegelni kell az egészet. 2 független szakértő simán belekerül 2-3 száz ezerbe, és ha vesztesként jövünk ki belőle, akkor lehet hogy a két bírósági szakértő, meg a perköltség is hozzáadódhat.

Sajnos pont ezen a joghézagon, és törvényi hiányosságon lovagolnak ma sokan ebben az országban.

Persze korrekt felsoroló szerződésekkel elejét lehetne ennek venni.
Aki eleve tilosban jár aligha írná alá, és máris megoldódna a gond.

ööööööööőőőőő

Sió!

Teljesen egyetértek a délutáni felsorolásoddal, de ha már tisztán látunk, nem mondj butaságokat.

Ha van egy igazságügyi építészszakértői vélemény a bíróságon, ami azt mondja, hogy minden olyan tevékenység egy épületen amiben a szerkezet szó benne van az hozzátartozik a szerkezetkész állapothoz, akkor hogyan tudod az ellenkezőjét bizonyítani. Segédmunkás vallomásával, vagy egy műszaki egyetemen oktatott olyan tananyaggal, ami meghatározza, hogy mi tartozik az épületszerkezet fogalmába.

Na csak hogy tisztán lássunk.
Az épületek építési szerkezetkézsége, rendkívül tág fogalom.
Gyakorlatilag két szakértő, vagy kivitelező sem ugyanazt érti pl. a „szerkezetkész” fogalom alatt. Talán azért alakult ez így ki, mert az építési struktúrák annyira szerteágazóak lettek az utóbbi évtizedekben, hogy gyakorlatilag lehetetlen dologra vállalkozik az, aki definiálni akarja egy-egy építés készenléti fázisait.
A katedra mellől tankönyvet írni pedig az egyik utolsó olyan forrás ami ebben a témakörben autentikusnak nevezhető!
Szakértő kollégám „kis túlzással” szokta mondani:
Egy jó segédmunkás többet tud, mint aki oktatja! És ez így is van!

Hálám határtalan. B-*

Dr. Becker Gábor: Bevezetés az épületszerkezettanba

Épület kivitelezésének szakaszai:

Az épületek kivitelezését általában három szakaszra bontjuk.
Első a szerkezetkész állapot. Ebbe az alépítmények, a főfalak, a födémek, a nyílásáthidalók és a komplett tető tartozik bele.
A második szakasz az emelt szintű szerkezetkész állapot. Ide tartozik a válaszfalazás, a nyílászárók, a vakolás, aljzatolás és a gépészet alapcsövezése.
Az utolsó fázisra marad a kulcsrakész befejezés. Itt jön a festő, a burkoló, a gépészek szerelvényezése, a kertépítő, az asztalos, a lakatos munkák és minden egyéb (pl: a riasztó rendszer vagy központi-porszívó szerelők).

Értékelem a segítő szándékot, de a hölgy kivételével nem értitek. Az okozza a nehézséget, és ad alapot a vitára, hogy a szerződésben nem "szerkezetkész állapotban" állapodtak meg, hanem abban, hogy a vállalkozó a 'szerkezetépítési munkákat' végzi el. És most a felperes a perben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vakolás, a burkolás, az esőcsatorna, a vezetékek behúzása, de még a szerelvényezés is szerkezetépítés. Merthogy "ez mind valamilyen szerkezet". Adódik az érv, hogy akkor követelje a kakukkos óra meg a plazma tévé beépítését is, azok is szerkezetek.
De jobb lenne valamiféle határozott szakmai vélemény arról, hogy mit kell "szerkezetépítési munka" alatt érteni, tehát mit kellett a vállalkozónak teljesítenie.

Köszönöm, Hölgyem! Te vagy a király... Izé, királynő.

Hát még ha ennek a műnek a könyvészeti adatait is megadnád.

„használatra alkalmas állapot eléréséhez szükségez”

A 4 csupasz fal is megfelel ennek a kritériumnak. ;) Nem az eléréséhez szükségesnek, hanem arra alkalmasnak kellett volna lennie. De egy szerkezetkész lakásnak alapból nem kell (és nem is lehet) rendeltetésszerű használatra alkalmasnak lennie.

Az utóbbi időben sok épület épül úgy Magyarországon is, hogy először a négy saraokban a tartóoszlopot készítik el, majd err kerül rá az öntött beton födém.
Ezzel a szerzeket már készen is lenne, majd ezután az oszlopok közötti részt rakják fel téglával, amiben néhol lyukat hagynak az ajtónak ill. ablaknak. :-)
Szerkezetkész amivel eddig találkoztam általában az hogy a fő és válaszfalak állnak, tető, aljzatbeton készen, bejártai ajtó, ablakok beépítve, de egyénként alapvetően megállapodás, ill. szerződésfüggő kérdés.

épület teherviselésében, illetve a helyiségek térkialakításában semmiképpen sem játszanak szerepet.

Ez a kulccsszó. A szerkezetkész állapot az az állapot, ami az épület teherviseléséhez szükséges.
Az ablakok de még a vizesblokkok sem játszanak szerepet a teherviselésben. A helyüket ki kell alakítani, de a szerkezetkész állapothoz nem szükséges a beépítésük, mert az épület enélkül is, önmagában áll.

Szerkezet az amitől az épület áll. Ide nem tartoznak az ablakok, gépészeti és egyéb vezetékek, mert ezek nem tartoznak az épület vázához.

Épület szerkezettan, amiből a műszaki egyetemen oktatnak.

épületszerkezet áll:

• alap
• függőleges szerkezet
• vízszintes szerkezet (födémek)
• magastető szerkezetek

Nono. Az ellenérdekelt fél szerzett. Méghozzá olyat, amiben gyakorlatilag azt nyilatkozza a "szakember", hogy a "szerkezetépítési munkákba" minden beletartozik, ami a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot eléréséhez szükségez.